Heringsirály
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Larus fuscus Linné, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
A heringsirály (Larus fuscus) a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék családjába tartozó nagy méretű sirály.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Költőterülete Észak-Európa hideg vizei mentén terül el.
[szerkesztés] Alfajai
- Larus fuscus fuscus (fekete dolmány, halvány fejcsíkok télen) – Skandinávia keleti fele, a Balti-tenger vidéke
- Larus fuscus intermedius (sötétszürke dolmány) – Dánia, Norvégia, Hollandia
- Larus fuscus graellsii (szürke dolmány) – Brit-szigetek, Izland, Észak-Franciaország
- Szibériai heringsirály (Larus fuscus heuglini) (világos dolmány) – Észak-Oroszország (Sokak szerint valójában az ezüstsirály (Larus argentatus) alfaja.)
[szerkesztés] Megjelenés
A heringsirály teste és feje fehér, háta sötétszürke-fekete, lába, szeme és csőre pedig sárga. Az alsó csőrkáván piros folt díszlik, a szárnyvégek pedig feketék. A fiatal egyedek rejtőszínűek, és gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek az ezüstsirályoktól. Testük sötétebb, nyakuk és fejük világosabb barna-krémszínű, csőrük és szemük fekete, lábuk pedig hússzínű.
A heringsirály a nagyobb termetű sirályfélék közé tartozik. Hossza 52-67 centiméter, szárnyfesztávolsága 120-135 centiméter. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. A nőstény egyedek tömege 545-910 gramm, míg a hímeké a 600 grammtól az egy kilogrammig terjedhet.
[szerkesztés] Életmód
A heringsirály állandó madár, azonban telente gyakran kóborol, hogy jobb tápláléklelőhelyre bukkanjon. Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő: halak, egyéb állatok, rovarok, férgek, kisemlősök, madártojás, fiókák teszik ki étrendjének zömét, de akár szeméttelepeken is kutathat hasznosítható hulladék után. Hangja az ezüstsirály kiáltásaira emlékeztet a leginkább.
[szerkesztés] Szaporodás
A heringsirály telepesen fészkel, gyakran az ezüstsirályokkal egy kolóniában, ami sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon alakul ki. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, amelynek körzetét a pár hevesen védelmezi a betolakodóktól. A tojó és a hím által váltásban melengetett évi egy fészekalj 1-4 tojást számlál, amelyek 24-27 nap múlva kelnek ki. A fiókák 30-40 nap után repülnek ki, addig a pár mindkét tagja eteti őket. Bár már kikelésükkor elég fejlettek ahhoz, hogy járni tudjanak, kirepülésükig a fészeknél maradnak (félig fészekhagyók, helybenülők).
[szerkesztés] Magyarországi előfordulás
A heringsirály rendszeres vendégnek számít, április-május és október-november hónapokban látható vizeinknél. Olykor egy-egy példány áttelel.
[szerkesztés] Védettség
Bár Magyarországon az állomány stabil, a heringsirály védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint. Európai léptékben stabil állományú a faj, SPEC értékelése 4-es.
[szerkesztés] Források
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
- Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 9635451946)
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján