Herman Ottó Múzeum

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A múzeum központi épülete

A Herman Ottó Múzeum Miskolc legnagyobb múzeuma. Több mint 600 000 műtárgya van. Főleg a régészeti leleteket, ásványokat, festményeket gyűjti, de néprajzi gyűjteménye is jelentős. A képzőművészeti gyűjteményben a magyar festészet szinte minden kiemelkedő alakja képviselteti magát. Régészeti gyűjteményében őskori és honfoglaláskori leletek is nagy számban találhatóak. A Papszer úti épülete műemlék.

[szerkesztés] A múzeum története

A Borsod-miskolczi közművelődési és múzeum egylet 1899-ben alapította meg Borsod-Miskolczi Múzeum néven és 1902. október 26-án nyitották meg a nagyközönség előtt és állandó kiállítása egészen 1914-ig nyitva volt. Első kiállításán a megjelentetett katalógus szerint 3252 darab, közadakozásból összegyűlt tárgyat, műkincset, ásatási leletet mutattak be, raktárában további 3000 tárgy maradt; a közönséget a sajtóban rendszeresen buzdították a múzeum gyűjteményének gyarapítására. A működtető egyesülettől a város a múzeumot 1914 elején vette át, ekkor különült el egymástól a közművelődési/oktatási és a múzeumi funkció. Az I. világháború és a Tanácsköztársaság alatt nagyrészt zárva tartott finanszírozási problémák miatt, de 1920-ban a város és a megye közös fenntartású intézményévé vált.

A múzeum Kiállítási Épülete, Herman Ottó szobrával az előtérben

1927-ben, a „bükki kultúra” barlanganyagának tanulmányozására rendezett nemzetközi konferencia apropóján nyílt meg az új állandó kiállítás. A magyarországi jégkorszaki leletek és a mezőkövesdi, hanyatló népművészeti hagyományok bemutatásával országos, sőt európai jelentőségű volt. A múzeum tárgyi gyűjteménye ekkoriban érte el a 45 000 darabot.

1936-ban Hóman Bálint vallás- és közoktatási miniszter elismerve a múzeum őstörténeti és néprajzi kutatásokban jelentős szerepét, közgyűjteménnyé minősítette, ami egyben az állami támogatás növekedését is jelentette. Időközben jelentőssé vált a múzeum hagyatéki emlékanyaga is, ezekből Lévay József, Szemere Bertalan, Herman Ottó és Szendrey János emlékszobáit nyitották meg kiállításokon.

1943-ban a kiállításokat bezárták. A második világháború után, a vidéki múzeumok közül elsőként, már 1945-ben ismét megnyitották a múzeum első termeit. A múzeumot 1949-ben államosították. 1953 óta viseli a Miskolchoz szorosan kötődő polihisztor, Herman Ottó nevét és ekkoriban zajlott a régi intézmény részleges átépítése. A kisebb felújítások ellenére 1967-ben a legrégebbi, Papszer úti épület északi fala részben leomlott, súlyos károkat okozva a történeti és régészeti gyűjteményben. Az újjáépítés után újra használhatóvá vált Kiállítási Épületben jelenleg az ásványgyűjtemény tekinthető meg.

A Herman Ottó Múzeum 1963 óta a megyei múzeumi szervezet központja. A múzeum több épületben helyezkedik el, a Görgey úti főépület 1952-ben épült fel, akkor a Megyei Pártbizottságnak adott otthont. A múzeumigazgatóság 1980-ban vehette birtokba.