Hidrogén-fluorid

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Hidrogén-fluorid

Általános
Magyar név	Hidrogén-fluorid
IUPAC név	Hydrogen fluoride
Egyéb nevek	Folysav
Képlet	$\mathrm{HF}\,\!$
Moláris tömeg	20,01 g/mol
Megjelenés	Színtelen, szúrós szagú gáz, folyadék
CAS-szám	[7664-39-3]
EINECS (EG) szám	231-634-8
EG-Index szám	009-002-00-6
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot	0,968 kg/l (19,5 °C), folyadék
Oldhatóság vízben	Korlátlanul elegyedik
Olvadáspont	−84 °C (190 K)
Forráspont	19,5 °C (293 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet
Fizikai állandók
Képződéshő	kJ/mol
Moláris hőkapacitás	J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás	Maró (C) Nagyon mérgező(T+)
R-mondatok	R26/27/28, R35
S-mondatok	S1, S2, S9, S26, S28, S36/37/39, S38, S45
Lobbanáspont	nem gyúlékony
RTECS szám
Rokon vegyületek
Azonos anion	Fluoridok
Azonos kation
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A hidrogén-fluorid (H F), régiesen fluor-hidrogén vagy folysav szúrós szagú, színtelen, maró hatású gáz.

[szerkesztés] Története

Schwankhardt figyelte meg azt a tényt, hogy a folypát és a kénsav elegye az üveget megmarja, és Scheele állapította meg 1771-ben azt, hogy a reakció során sav keletkezik. A savat később Gay-Lussac és Thénard tanulmányozta 1810-ben, ők még az oxigén (O₂) vegyületének hitték. Ampère állapította meg először, hogy a vegyület oxigéntől mentes.

[szerkesztés] Tulajdonságai

Színtelen, szúrós szagú, a levegőn füstölgő, folyékony halmazállapotú vegyület. Forráspontján H₄F₄ alakban asszociált molekulái magasabb hőmérsékleten is csak fokozatosan disszociálnak:

$\mathrm{H_4F_4 \Leftrightarrow 2H_2F_2 \Leftrightarrow 4HF}\,\!$

Vízben jól oldódik azeotrop eleggyé, miközben disszociál. Vizes oldata gyenge sav, sói a fluoridok. A fémeket a platina kivételével megtámadja, az ólom (Pb) és a réz (Cu) felületén tömör fluorid-réteget hoz létre. A szilícium-dioxiddal (SiO₂) is reagál, szilícium-tetrafluoridot (SiF₄) és ebből hidrogén-[hexafluoro-szilikát(IV)]-ot (H₂[SiF₆]) képezve:

$\mathrm{SiO_2 + 2H_2F_2 \Rightarrow SiF_4 + 2H_2O}\,\!$

$\mathrm{SiF_4 + H_2F_2 \Rightarrow H_2[SiF_6]}\,\!$

A hidrogén-fluorid így a szilikátokat és az üveget is feloldja. Eltartására belülről parafinnal bevont üveg- vagy poli(vinil-klorid) edényt használnak. A vízmentes sav csak hűvös helyen, jól elzárt platinaedényben (Pt) tartható el.

[szerkesztés] Előfordulása, előállítása

Előállítható elemeiből, de legegyszerűbben kalcium-fluoridból (CaF₂) kénsavval (H₂SO₄):

$\mathrm{CaF_2 + H_2SO_4 \Rightarrow H_2F_2 + CaSO_4}\,\!$

[szerkesztés] Felhasználása

Felhasználják

üvegmaratásra,
fluortartalmú vegyületek (pl. freon), műanyagok (pl. teflon) előállítására,
a szilikátok analízisében.

[szerkesztés] Óvintézkedések

A hidrogén-fluorid belélegzése akár halálos is lehet, a bőrre cseppentve égési sérüléseket okoz. Nem feltétlen okoz égési sérüléseket, hanem bőrön keresztül felszívódva Ca (kálcium) elvonó hatása miatt károsítja a csontokat természetesen ehhez nem elég egy csepp.(ujjunk végét belemártva már elég) De ha mégis kapcsolatba kerültünk vele akkor sürgősen orvosi rendelőbe kell vele menni, és Ca injekciót kell kérni az érintkezés helyére és köré.