New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Vita:Hilbert-tér - Wikipédia

Vita:Hilbert-tér

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fordítási gondok

A szócikket a megfelelő angol szócikkből fordítottam. Pár helyen nem tudtam a magyar megfelelőt, ott ezt kérdőjellel jeleztem, vagy nem fordítottam le. Remélem akad majd, aki kijavítsa.

A belső szorzattal rendelkező térnek fordítottam következetesen az en:inner product space-t. Ha tudod a magyar megfelelőt, írd vissza.

Van egy mondat a bevezetőben, amit nem teljesen értettem, ez dupla kérdőjelek között van. Az angol eredetit lásd a javításhoz. -- Árpi (Harp) 2005. október 17., 14:54 (CEST)

[szerkesztés] Szerintem az belső szorzat

... nem skalárszorzat. Mi legalábbis - emlékeim szerint - így neveztük azt a szimmetrikus bilineáris formát, amelyből származó kvadratikus forma pozitív definit. Az euklideszi-tér skalárszorzata is belső szorzat. -- Árpi (Harp) 2005. október 18., 14:38 (CEST)

Nem akarok terminológiai terrort alkalmjazni, de szerintem a "belső szorzat" egy buta fordításból keletkezett germanizmus. Minden - számomra - normális munka (és szerintem a "normális" matematikusok 99%-a is) skalárszorzatnak mondja (lábjegyzetben, zárójelben szokták a belső szorzat kifejezést is említeni. Nekem nagyon nem tetszik (ti. a "skaláris szorzat" kifejezéssel ellentétben, szerintem nincs sok értelme); mi rajta a "belső"??), de ha így akarod használni a cikkben, használd nyugodtan (ha megszületik a skalár[is_]szorzat és a belső szorzat cikkek, mindegy, valamelyik majd redirekt lesz, és kiderül majd, hoghy a két dolog egy).

Visszaszívtam: lehet, hogy felnyitottad a szemem, operátorstruktúrákra gondolva, lehet értelmet találni a "belső szorzat" kifejezésnek is. Azt fenntartom, hogy vektorterek esetében talán tanácsosabb - megszokás miatt - a "skaláris szorzat" kifejezést használni. Gubb 2005. október 18., 14:47 (CEST)

Kedves Árpi, meg kell hogy valljam, hogy nem nagyon emlekszem arra, hogy belso szorzat szaknyelvben elofordult, kifejezetten ugy tunik, hogy skalaris szorzat a magyar terminologia. Kope 2005. október 19., 13:53 (CEST)

[szerkesztés] Összefoglaló

Inner product spaces are generalizations of Euclidean space (with the dot product as the inner product) and are studied in functional analysis. Forrás: en:inner product space

Ez is kétféle szorzatot használ: inner product az általánosítása a dot product-nak, és ezt következetesen végigviszi. Ha mi az elsőre a skaláris szorzatot használjuk, akkor a másodikra mit? (Angolban a scalar product az inner product space-re mutat.)

Egy linalg oldal és a Fried Ervin oldaláról elérhető jegyzet VI. része a skalárszorzat vagy skaláris szorzat elnevezést a belső szorzat szinonímájaként használja.

Google-s keresések alapján a Debreceni Egyetemen, ahol én tanultam, az analízis szigorlati tételsorban belső szorzat van, meg úgy tűnik Szegedi Egyetemen is használják. -- Árpi (Harp) 2005. október 21., 13:23 (CEST)

[szerkesztés] Skaláris szorzat szócikk elégtelensége

Mindenesetre nekem a skaláris szorzat szócikk, ha az egyenlő a belső szorzattal, akkor elégtelen. A skaláris szorzat felhasználja a szög definícióját vagy szükséges kiszámításához egy bázisbeli koordináták, pedig a szöget ezzel szokás definiálni euklideszi térben, a bázistól pedig független a dolog, és az így elvész.

A precíz definíció ennél absztraktabb. Lásd pl. en:inner product space. A német de:Skalarprodukt megpróbálja együtt tárgyalni az angol en:dot product és a inner product-ot, esetleg az még elfogadható.

Mindenesetre nagy fogalmi tisztázás szükséges a folytatás előtt. -- Árpi (Harp) 2005. október 21., 13:48 (CEST)

Javaslatom: A skaláris szorzat szócikk elejére rakjuk oda a dot product smintájára:

For the abstract scalar product or inner product see inner product space
Az absztrakt skaláris szorzat vagy belső szorzat leírását lásd a belső szorzat szócikkben

Lehetne, hogy angol mintára inkább belsőszorzat térre vagy prehilberti térre mutatna, de nem tudom a magyarul hogyan használják. Nekem tetszik, hogy nem csinál külön szócikket a normának és a normált térnek. Ha ez külön szócikkben van (mint a németben a prähilbertraum és skalarprodukt) az egy csomó felesleges ismétléssel jár. A metrikát és a metrikus teret viszont külön cikkbe rakja az angol is.

Felhívom a figyelmeteket a Természettudomány és matematika műhelytervre. Ott lehetne sok szócikket érintő dolgokat megvitatni. -- Árpi (Harp) 2005. október 21., 14:34 (CEST)

[szerkesztés] Norma megjegyzés

Pedig bizony a "norma" kifejezésnek külön szócikk kell, mégpedi egyértelműsítő lap, valahogy így:

  • Norma (keresztnév)
  • Norma (erkölcstan)
  • Norma (szociálpichológia)
  • Norma (számelmélet)
  • Normált tér|Norma

Erre nem kell válaszolni, csak megj. Gubb 2005. október 21., 18:02 (CEST)

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu