Homo floresiensis
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A 'homo floresiensis ("Floresi ember") az emberfélék családjának egy lehetséges kihalt faja, amelyet apró termet, agy jellemez, és amely viszonylag sokáig fennmaradt. Ha valóban létező faj volt, az indonéziai Flores szigetén sokáig egyidőben élhetett a modern emberrel, a homo sapiensszel.
A Liang Bua barlang lerakódásaiban 2003-ban fedezték fel azt a majdnem teljes fosszilis 18 000 éves csontvázat, amelyet sok tudós e fajba sorol. Nyolc másik, ugyancsak apró egyed csontvázának részeit is megtalálták, kis kőszerszámokkal együtt, amelyek 9400 – 13 000 évvel ezelőtt készülhettek.
Sokak szerint a maradványok új, a homo erectus faj alá besorolandó új emberfaj felfedezését jelentik, Robert Martin primatológus (Field Museum of Chicago) szerint azonban az eredeti csontváz nem tipikus egyed – tehát nem új faj felfedezését mutatja –, hanem egy homo sapiens, amely azért volt olyan kicsi, mert mikrokefália betegségben szenvedett.
Ugyanakkor a tényeket mások másképpen csoportosították és értelmezték.
A Nature magazin Florest úgy írta le, mint az "elveszett világ" (angolul "Lost World"), ahol máshol már kihalt állatok óriási, illetve törpe alakjai alakultak ki, részben mert a sziget a Wallace-vonaltól keletre helyezkedik el. Például a szigeten törpe elefántok is éltek a prehistorikus Stegodon fajból, amelyek máshol sokkal nagyobbra nőttek, és hatalmas, a komodói sárkánnyal rokon gyíkok.
A felfedezők – nem hivatalosan – hobbitnak nevezték el a feltételezett új fajt, J.R.R. Tolkien műveinek fiktív faja után. További érdekes adalék, hogy a sziget mitológiája még a 19. században is ismert egy Ebu Gogo nevű, pici és szőrös egyedekből álló népet.
Based on work by