Huszti járás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Huszti járás Kárpátalja középső részén helyezkedik el, nyugatról a Nagyszőlősi és Ilosvai, északról az Ökörmezői, keletről a Técsői járással, délről Romániával határos.

Tartalomjegyzék

1 Történelem
2 Természet
3 Gazdaság
4 Népesség
5 Települések

[szerkesztés] Történelem

A Huszti járás is rendelkezik korai leletekkel, melyek közül a paleotikumból és a vaskorból ismeretes itt emberi tevékenység nyoma.

A honfoglaláskor csak közvetlenül a Tisza partjára települtek magyarok, az északi vidékeken megmaradt a korábbi szláv lakosság. A Huszti vár 1194-től ismeretes mint a környék egyik fontos erődítménye. A XIII. századtól Máramaros megye része a vidék, azonban periférikus helyzete soha nem tette lehetővé nagyobb ütemű fejlődését.

A háromrészre szakadt Magyarországon mindvégig az Erdélyi Fejedelemség része volt a terület, ám a kulturális fellendülés ekkor sem tapasztalható itt.

Huszt a Rákóczi-féle szabadságharc egyik központja. Az 1870-es években megépült Debrecen–Máramarossziget közötti vasútvonal mellett Huszt is növelte jelentőségét.

Az 1920-ban Csehszlovákia részévé vált területen 1939. március 15-én Huszton kiáltották ki Kárpát-Ukrajnát, ám Magyarország már aznap megkezdte a terület elfoglalását, amely 1945-től az Ukrán SzSzK része lett.

A Huszti járás adminisztratív egységként 1953-tól létezik.

[szerkesztés] Természet

A Huszti járás a Kárpátok magashegyein húzódó komoly erdővagyonnal rendelkezik. Azonban a Szovjetunió, majd az 1990-es évek Ukrajnája idején sokhelyütt az erdők kitermelése ésszerűtlen körülmények között folyt, teljes hegyoldalakat irtottak ki, így komoly ökológiai változásokat hozva. A tiszai áradások oka is az előző jelenségben keresendő. Jelenleg elkezdődött és lassú ütemben halad az erdők újratelepítése.

A járás legkülönlegesebb természeti képződménye a Nárciszok völgye, ahol a világon egyedülálló hegyi nárciszfajok élnek. Keletkezésére a legelfogadottabb teória szerint egy az utolsó jégkorszakban bekövetkezett földcsuszamlás során kerültek ide a nárciszfajok.

A környék természetes ásványvizekben gazdag vidék, amelyek közül a Sajáni (Visk mellett) és a Drahivi (Köveskút) ásványvízforrások a leghíresebbek.

A vidékre jellemző még az egész Ukrajna-szerte elismert szarvastenyésztés, amely agancsokkal szolgál a gyógyszerkészítéshez.

[szerkesztés] Gazdaság

A Huszti járás Kárpátalja egyik elmaradott térsége. Kis bevételeinek nagy része az erdőgazdálkodásból, fafeldolgozásból és az ásványvíz-kitermelésből áll. A járás természeti értékeinek turisztikai kihasználása még nem indult meg.

[szerkesztés] Népesség

A Huszti járásban élők rendkívül rossz körülmények közt kénytelenek élni. A munkanélküliség 80% körüli, a keresetek minimálisak.

A lakosság nagy része ukrán és ruszin (92%). A magyarok aránya 4,5%-os.

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Megyei jogú város

Huszt (Хуст)

[szerkesztés] Városi jellegű települések

Visk (Вішково)

[szerkesztés] Községek

Alsóbisztra (Нижній Бистрий)
Alsószeliscse (Нижнє Селище)
Berezna (Березово)
Égermező (Вільшани)
Gázló (Забрідь)
Gernyés (Копашньово)
Hárspatak (Липовець)
Herincse (Горінчово)
Husztbaranya (Бороньяво)
Husztköz (Нанково)
Husztsófalva (Данилово)
Iza (Іза)
Keselymező (Кошельово)
Kövesliget (Драгово)
Lipcse (Липча)
Lipcsemező (Липецька Поляна)
Mihálka (Крайниково)
Monostor (Монастирець)
Ósándorfalva (Олександрівка)
Ötvösfalva (Золотарьово)
Rakasz (Рокосово)
Száldobos (Стеблівка)
Szeklence (Сокирниця)
Tiszakirva (Крива)
Veléte (Велятино)

Kárpátalja közigazgatási egységei
Beregszászi járás \| Huszti járás \| Ilosvai járás \| Munkácsi járás \| Nagybereznai járás \| Nagyszőlősi járás \| Ökörmezői járás \| Perecsenyi járás \| Rahói járás \| Szolyvai járás \| Técsői járás \| Ungvári járás \| Volóci járás
Megyei jogú városok: Beregszász \| Huszt \| Munkács \| Ungvár