Beregszász

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß) város Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járás székhelye. Beregardó, Bulcsu és Tasnád tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Látnivalók
5 Testvérvárosai
6 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

(é. sz. 48°13′0’’ k. h. 22°38′60’’). Munkácstól 28 km-re délnyugatra fekszik,

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a magyar berek főnévből származik, utótagja egykori szász lakosaira utal. Eredeti neve Luprechaza volt és az alapító Lampert herceg nevét viselte aki a 11. század végén a vidék ura volt.

[szerkesztés] Története

1284-ben Beregzaza néven említik először. Ősi árpádkori település, a 11. században Lambertházának hívták I. Béla fiáról, aki a környék birtokosa volt. 1141-ben a kunok elpusztították, utána Rajna-vidéki szászokkal telepítették be. 1241-ben a tatár pusztította el, ekkor ismét újratelepítették. 1342-ben szabad királyi város lett. A 14. század közepén itt tartotta udvarát Erzsébet királyné, Nagy Lajos király anyja, aki két kolostort is alapított itt. A domonkosokét 1370-ben, a ferencesekét 1377-ben. 1552-ben itt volt az az egyházi gyűlés, ahol a reformátusok elváltak a katolikus egyháztól. 1566-ban a tatárok, majd 1657-ben a lengyelek újból elpusztították. 1686-ban a kurucok égették fel. 1703. május 22-én a piactéren kibontották a Rákóczi-szabadságharc zászlóit, amely ezzel kezdetét vette. 1717-ben újra tatárok pusztították, majd 1739-ben ismét tűzvész pusztította, 1742-ben pedig pestis tizedelte meg lakosságát. A városban több magyar nyelvű általános és középiskola működik. Itt van Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű világi gimnáziuma és felsőfokú tanítóképzője. Református püspöki székhely. 1910-ben 12 933 lakosából 12 432 magyar,221 ruszin és 140 német volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. 2001-ben 26 600 lakosából 12 800 magyar, 10 300 ukrán, 1700 cigány és 1400 orosz volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Római katolikus temploma 1418-ban épült, 1522-ben megújították, 1657-ben és 1686-ban leégett, tornyát 1743-ban javították ki, majd 1804-ben új tornyot építettek. 1837-ben a templomot újjáépítették. 1862-ben a hajóban és a szentélyben freskókra bukkantak.
A református templom 1715-ben épült, tornyát 1780-ban emelték, 1918-ban leégett, 1921 és 1929 között állították helyre.
Görögkatolikus temploma 1825-ben épült klasszicista stílusban.
A Rákóczi kastélyt Bethlen Gábor építtette 1629-ben, 1686-ban a kuruc harcokban leégett, valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre. 1857-ben átalakították.