I. Benedek pápa

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

I. Benedek léphetett a történelemben 62.-ként a pápai trónra. Zavaros időszakban töltötte be hivatalát. Politikai kudarcai mellett nem járt sikerrel jótékonykodása sem. A langobárd támadások felőrölték pontifikátusának minden pillanatát.

Rómában született, apját Bonifatiusnak hívták. A papi hivatást választotta, ahol hamarosan diakónusi tisztségbe került. A langobardok még Itáliát dúlták hadaikkal, amikor Benedek elődje 574-ben meghalt. A nehézkes közlekedés miatt a pápaválasztás után majdnem 11 hónappal érkezett meg a bizánci császár megerősítése. Így 575. június 2-án szentelték fel a keresztény egyház vezetőjének.

A bő 4 éven át tartó pontifikátus alatt Benedek legfőbb célja volt, hogy a lakosságot megpróbálja ellátni élelemmel és ruhával, azonban ez egyre nehezebb feladat volt, ahogy a langobárdok közeledtek Rómához. Másrészt Benedek megpróbálta felvenni a kapcsolatot az új hódítók vezetőivel, de azok elutasították a tárgyalást. Így maradt az egyetlen politikai szövetségesbe vetett remény, Bizánc segítségét kérte a pápa. De a császár nem akart segíteni a városon, épp elég volt a birodalomnak saját erőit karban tartani.

Pontifikátusáról szinte alig maradtak fenn adatok. Mindössze egy birtokadományozásról vannak értesüléseink Benedek pontifikátusából. Eszerint a Massa Venerist, egy Minturnae közelében fekvő területet ajándékozott István apátnak. Ezen felül egy papfelszentelés emlékei is megőrződtek. 50 papot, 21 püspököt és 3 diakónust (köztük a későbbi Gergely pápát) szentelt fel egyik év decemberében.

A közeledő ellenség elől a vidék lakói nagy tömegekben menekültek be Róma falai mögé. A zsúfoltság hamar éhínséget és járványokat szült, amelyen bármennyire is igyekezett, nem tudott úrrá lenni Benedek. Végül a langobárdok 579-ben megostromolták Rómát. A csatában lelte halálát a pápa is. Hamvait a Szent Péter Bazilikában helyezték örök nyugalomra.

Előző pápa: III. János pápa

Római pápa 574-579

Következő pápa: II. Pelagius pápa