Isaszeg

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.53005° k. h. 19.39913°

Isaszeg


	Isaszeg címere

Rang

54,83 km²

Összesen: 10518 fő (2001)
Népsűrűség: 191,83 fő/km²

Irányítószám

2117

Körzethívószám

Térkép
é. sz. 47.53005° k. h. 19.39913°

Település
Mo. térképén

Isaszeg: nagyközség Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Budapesttől 30 km-re keletre fekszik a gödöllői dombságban. Körülöleli Gödöllő, Dány, Pécel és Nagytarcsa.

[szerkesztés] Története

Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven van. Feltételezhető, hogy már sokkal régebben is létezett itt település. A XII. században épült az Öreg templom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott. 1529-ben a Bárthory család birtokába kerül. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek. 1723-tól Grassalkovich Antal tulajdonába kerül a község, aki szlovákokat, és lengyeleket telepít be.

Petőfi Sándor is többször is megfordult itt 1845-1848 között.

Az 1849. április 6-i győztes csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi, amit Radnay Béla szobrász készített.

A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, amik a Klapka György vezette magyar és az oszták hadsereg ütközetének emlékét őrzi.

1937-ben épült meg a római katolikus temploma.

1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.

[szerkesztés] Nevezetességei

Gótikus toronyhoz és kapuhoz épített barokk római katolikus templom.
A tavaszi hadjárat isaszegi csatájának emlékműve a Kálvária-dombon.(1849. április 6.)
Katona-sírok
Magyarországon nem őshonos fák arborétuma Gödöllő felé félúton
Falumúzeum – helytörténeti gyűjtemény