Isztriai-félsziget
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Isztriai-félsziget az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melyen jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik. Két földrajzilag elkülöníthető része a tengerpart és Belső-Isztria. Míg keleti partvonala a hegy tengerbe süllyedésével alakult ki, itt találhatók a magasabb hegyvidékek, addig nyugati partját főleg a külső erők alakították.
Határai:
- Nyugaton: a Trieszti–öböl
- Keleten: a Kvarner – öböl
- Északon: a Cicarija-hegység és az Učka – hegység
Kőzetformái:
- Északon: karsztos, fehér kövek.
- Belső-Isztriában: agyagos, szürke kőzetek.
- a tengerparton: vöröses, terra rossa kő és talaj.
Lakói:
- Észak–Isztria, Belső–Isztria: szlovénok lakta vidék
- Tengerpart – főleg horvátok lakják.
[szerkesztés] Isztriai tengerpart
Horvátországban: Isztria partja a horvát tengerpart legészakibb szakasza, az országban a területe 2820 km2, nagyjából háromszög alakú. Savudrija, Umag, Novigrad, Poreč, Vrsar, Rovinj, Pula, Medulin, Rabac települések sorakoznak partján.
Szlovéniában 46 km a partszakasz, melynek kedvelt üdülőhelyei és nagyobb települései Koper, Izola, Piran, Portorož.
A tengerpart fontos idegenforgalmi centrum a két országban, évente 4-5 millió turistát fogad.
[szerkesztés] Belső-Isztria
Belső-Isztria hegyes – dombos karsztvidék jellegű táj, fennsíkjain lombos erdők találhatók. Itt található a világ legkisebb területű városa, Hum.
[szerkesztés] Források
- Horváth Tibor: Horvátország(Cartográphia útikönyvek, Cartographia Kiadó, Bp. 2002. ) ISBN 963 353 179 9 CM
- Szarka Sándor: A horvát tengerpart (Panoráma mini útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt, Bp. 1998. ) ISBN 963 243 842 6
Based on work by