Poreč

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Poreč tengerparti sétánya

Poreč (olaszul Parenzo, latinul Parentium) város Horvátországban Isztria megyében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A város az Isztriai-félsziget nyugati részén a tengerparton fekszik.

é. sz. 45°13′33’’ k. h. 13°35′38’’

[szerkesztés] Története

A város területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A rómaiak a mai belváros helyén a Kr. e. 2. században castrumot építettek. Az 1. században a város a Colonia Iulia Parentium nevet viselte. A 3. században keresztény közösség alakult itt, akik keresztény szentélyeket építettek. Az 5. században bazilika épült, melyben Mauro püspök a város későbbi védőszentje is misézett.

A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd 539-től a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott. A 6. században horvátok érkeztek erre a vidékre és 620 körül megalapították saját településüket. 788-ban a terület frank uralom alá került.

Ezután a függetlenség rövid időszaka következett, majd a 12. században az aquileai pátriárka, majd 1267-től a Velencei Köztársaság része lett. A velencei uralom több mint ötszáz évig tartott. Ezután francia uralom következett, majd a Habsburg Birodalom része lett. 1861-ben Porecs Isztria székhelye lett, itt ülésezett a tartományi parlament és itt voltak a közigazgatás intézményei is. 1920-tól 1943-ig olasz uralom alá tartozott, végül 1943. szeptember 10-én Jugoszlávia része lett.

1990-óta a független horvát államhoz tartozik. Poreč az ország turistaforgalmának egyik központja, számos szállodával és szórakozóhellyel. A városnak 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 17 460 lakosa volt.

[szerkesztés] Látnivalók

Poreč kikötő

A városkép ma is az ősi római városszerkezetre épül. A fő utcák is az eredeti formában futnak. A Marafor is egy ősi római tér, melyen két templom áll, az egyik az 1. században épített Neptun templom.
A téren néhány szép román és gótikus stílusú velencei palota látható.
A gótikus ferences templom a 13. században épült.
Az Euphrasius bazilika épületegyüttese 5. századi reredetű, a 6. században bizánci stílusban bővítették. A bazilikát az UNESCO 1997-ben a világörökség részévé nyilvánította.
A város védőfalai a 12. században épültek, a 19. században lebontották őket.
A beredinei barlang az Isztria egyetlen hasonló természeti látványossága.
A 12 km hosszú Lim-csatornát a Pazinčica folyó vájta a tenger felé vezető útja során, látványa leginkább a norvég fjordokra hasonlít.