Ivánovics György

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ivánovics György (Budapest, 1904. június 11. – Budapest, 1980. szeptember 1.), kétszeres Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár, az MTA tagja

Tartalomjegyzék

1 Életútja
2 Orvosi és mikrobiológiai tevékenysége
3 Díjai, kitüntetései
4 Főbb művei

[szerkesztés] Életútja

1924-ben a Budapesti Közegészségügyi Intézet gyakornokaként kezdett el dolgozni egyetemi tanulmányai mellett. 1928-ban szerzett orvosi diplomát a budapesti Pázmány Péter Egyetem Orvostudományi karán, majd segédorvos lett a Szent Rókus Kórház proszektúráján. 1929 januárjától Szegedre költözött, és az akkor még Horthy Miklós névre hallgató Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének tanársegédje lett.

1932-ben laboratóriumi szakorvosi képesítést szerzett, még ugyanebben az évben a bécsi Collegium Hungaricumban tanulmányúton vett részt, 1934-ben és 1935-ben Rockefeller ösztöndíjjal a Johns Hopkins School of Hygiene-ben (Baltimore, USA) kutatott. (szövettenyésztési eljárásokat dolgozott ki a vírusok fertőzőképességének értékmérésére)

1936-ban habilitált a heveny fertőző betegségek bakteriológiai diagnózisa és járványtana tárgykörből. 1937-ben a szegedi intézet adjunktusa lett, melyet 1940-ig töltött be. Főállása mellett megszervezte a szegedi Közegészségügy Intézetet és vezette egészen 1940-ig.

1940. október 19-én nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki (ténylegesen 1940. november 1-jétől töltötte be) a kórtani tanszékre, 1943. október 23-án pedig a szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézet nyilvános rendes tanárává nevezték ki. (ténylegesen 1943. november 15-étől töltötte be). 1946-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1947-ben Stockholmban végzett kutatásokat a svéd kormány meghívására és vendégeként.

Az 1948/1949-es tanévtől az egyetem dékánja lett. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.

1960-ban a Harvard Egyetemen dolgozott (Boston, USA), 1965, és 1966-ban a glasgowi egyetem vendégprofesszora volt. 1955 és 1974 az „Acta Microbiologica Hungarica” című folyóirat főszerkesztője volt. 1974-ben nyugállományba vonult egyetemi tanárként, de megmaradt az intézetben tudományos tanácsadójaként.

1980. szeptember 1-jén Budapesten halt meg.

[szerkesztés] Orvosi és mikrobiológiai tevékenysége

Tevékenységi területe a mikrobiológia (ezen belül az általános bakteriológia), a genetika, és biokémia volt.

Bakteriológiai tevékenységének fő területe az anthrax bacillus vizsgálata volt. Bruckner Győzővel 1937-ben publikálták a természetes poliglutaminsav izolálását a virulens lépfene bacillus tokanyagából és a Bacillus subtilis táptalajából.

A Chinoin Gyár munkatársaival fejlesztette ki az „Ultraseptyl” gyógyszert, ami a baktericid hatásán alapult (1940)

A B12 előállításával és értékmérésével kapcsolatos vizsgálatai is jelentősek voltak. A szövettenyésztési eljárások hazai meghonosításával a virológia hazai fejlődéséhez járult hozzá.

Több, mint 220 tudományos közleményt publikált, számos könyvet írt.

[szerkesztés] Díjai, kitüntetései

Kossuth-díj (1948, 1952)
a Munka Érdemrend arany fokozata (1954, 1964)
Semmelweis-emlékérem (1963)
Hetényi Géza-emlékérem (1971)
Jancsó Miklós-emlékérem (1973)
Manninger-emlékérem (1974)
A Glasgowi Egyetem díszdoktora (1972)
A magyar kémikusok egyesületének tagja
a „Society for General Microbiology” (London) tagja
a kanadai „Society for Microbiology” tagja
a francia Mikrobiológiai Társaság tagja
a Magyar Élettani Társaság, és a Magyar Mikrobiológiai Társaság alapítója tagja
az MTA és az Egészségügyi Minisztérium Mikrobiológiai és Járványügyi Bizottságának elnöke