A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
november 1. az év 305. (szökőévekben 306.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 60 nap van hátra.
Névnapok: Benigna, Benignusz, Benke, Igor, Marianna
- Kr. e. 82 – Lucius Cornelius Sulla csapatai beveszik Róma városát.
- 1335 – I. Károly (Róbert) magyar, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király a visegrádi királytalálkozón megkötik a cseh-magyar-lengyel szövetséget.
- 1512 – Először láthatók nyilvánosan a vatikáni Sixtusi kápolna falain és mennyezetén a Michelangelo által készített festmények.
- 1599 – Erdély Vitéz Mihály havasalföldi vajda ellenőrzése alá kerül.
- 1604 – Shakespeare tragédiájának, az „Othello”-nak bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban.
- 1611 – Shakespeare romantikus komédiájának, a „Vihar”-nak („The Tempest”) bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban.
- 1755 – Földrengés sújtja Lisszabont. Több mint 60 000 ember veszti életét.
- 1800 – John Adams lesz az első amerikai elnök, aki megválasztása után a Fehér Házba költözik, és ott lakik.
- 1848 – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.
- 1884 – Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselője döntést hoz a világ időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört Greenwichben, (Anglia) jelölik ki.
- 1894 – Párizsban bejelentik a diftéria elleni vakcina felfedezését.
- 1894 – Első alkalommal jelenik meg a „Billboard Advertising” (a későbbi „Billboard”) az Ohio állami Cincinnatiban. (A 8 oldalas havilap ára 10 cent volt, éves előfizetése 90 cent)
- 1896 – Lezajlik Magyarországon az első hivatalosan megrendezett labdarúgó-mérkőzés, a Budapesti Torna Club két csapata között.
- 1911 – Olaszország repülőgépről bombát dob le a Tanguira oázisra Líbiában, ez az első légi bombázás a világon.
- 1915 – Megjeleni Kassák Lajos A Tett' című folyóiratának első száma.
- 1918 – Gróf Károlyi Mihály liberális reformpolitikus önálló magyar kormányt alakít.
- 1918 – A polai hadikikötőben olasz tengerésztisztek aknával elsüllyesztik a Viribus Unitis csatahajót, amelyet előző nap Horthy Miklós ellentengernagy már átadott a Délszláv Nemzeti Tanácsnak, a hajón csak a délszláv származású tengerészek és a leendő délszláv flotta tisztjei maradtak. Mintegy 400 ember veszti életét.
- 1922 – Törökországban eltörlik a szultánátust.
- 1927 – Megjelenik a „Magyar Posta” c. szaklap I. évfolyamának 1. száma. Érdekesség, hogy a M. Kir. Posta a Monarchia idején, 1918 decemberéig már megjelentett ugyanilyen című lapot, annak X. évfolyamáig. Az újonnan megjelent lapot mégis I. évfolyammal indították.
- 1932 – Wernher von Braun-t kinevezik a német rakétaprogram vezetőjének.
- 1940 – Őskori falfestményekre bukkannak egy barlangban a franciaországi Lascaux mellett.
- 1944 – Brit-amerikai légitámadás a kapuvári vasútállomás ellen.
- 1945 – Az ENSZ tagja lesz Ausztrália
- 1950 – XII. Piusz pápa kinyilatkozása: Munificentissimus Deus: Szűz Mária mennybevételének dogmája
- 1952 – Az Egyesült Államok hadserege a Csendes-óceáni Eniwetok-atollon (Marshall-szigetek) felrobbantja az első hidrogénbombát. A program vezetője Teller Ede.
- 1956 – Nagy Imre magyar miniszterelnök kormánya felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja Magyarország semlegességét. A semlegesség támogatására az ENSZ Biztonsági Tanácsának négy állandó tagját kéri föl. Elhangzik Kádár János rádióbeszéde felvételről, miközben Münnich Ferencel Moszkvába távozik. A Corvin közben Pongrátz Gergely lesz a főparancsnok.
- 1956 – A tranzisztor feltalálói: Walter Brattain, John Bardeen és William Shockley megosztott fizikai Nobel-díjat kapnak.
- 1961 – Az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolítják a Vörös téren álló Lenin-Mauzóleumból.
- 1962 – Görögország belép a Közös Piacba.
- 1962 – A Szovjetunió felbocsátja a Mars–1 űrszondát.
- 1963 – Katonai puccs Dél-Vietnamban. A tábornokokból álló új vezetés a kommunizmus ellen hirdet harcot.
- 1968 – Lyndon B. Johnson amerikai elnök leállítja Észak-Vietnam bombázását. Párizsban megkezdődnek a béketárgyalások.
- 1969 – A Budapesti Orvostudományi Egyetem felveszi Semmelweis Ignác nevét.
- 1979 – Bemutatják Andrew Lloyd Webber „József és a színes szélesvásznú álomkabát” c. musical-jét.
- 1982 – Romániában rendeletben kötelezik az országból véglegesen kitelepülni szándékozókat iskoláztatásuk állami költségeinek megtérítésére.
- 1993 – Életbe lép a maastrichti szerződés.
- 1995 – Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország vezetőinek részvételével megkezdődik a Dayton-i békekonferencia, Bosznia békéjéért.
- 1996 – Óbudán fényes nappal agyonlövik Prisztás Józsefet, aki sokak szerint a hazai maffia egyik vezéralakja volt.
- 1998 – Fellövik az irídium műholdakat.
- 2000 – Az ENSZ tagja lesz Szerbia
- 2004 – José Durão Barroso lesz az Európai Bizottság elnöke.
- 1636 – Nicolas Boileau francia költő, esztéta, műkritikus († 1711)
- 1652 – Berzeviczy Henrik magyar jezsuita rendi szerzetes, bölcselet- és teológiadoktor († 1713)
- 1757 – Antonio Canova olasz szobrászművész († 1822)
- 1757 – Böszörményi Pál Debrecen főbírája, országgyűlési követ († 1825)
- 1785 – Scitovszky János magyar bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek († 1866)
- 1797 – Mária Dorottya württembergi hercegnő osztrák főhercegné, magyar királyi hercegné, nádorné, József nádor harmadik felesége, majd özvegye († 1855)
- 1808 – Egressy Gábor magyar színész, rendező († 1866)
- 1818 – Szacsvay Imre ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja († 1849)
- 1830 – Adelburg Ágost lovag, zeneszerző, hegedűművész († 1873)
- 1842 – Thék Endre magyar bútorműves, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője († 1919)
- 1845 – Gróf Teleki Sámuel magyar világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató, MTA tagja († 1916)
- 1870 – Olgyai Viktor magyar grafikus, festő. († 1929)
- 1879 – Gróf Teleki Pál magyar földrajztudós, miniszterelnök, az MTA tagja († 1941)
- 1885 – Haraszti Emil magyar zenetörténész, a Nemzeti Zenede igazgatója († 1958)
- 1900 – Komáromy Andor magyar karmester, zeneszerző, zenei rendező († 1983)
- 1902 – Eugen Jochum német karmester († 1958)
- 1902 – Nordahl Grieg norvég költő, dráma- és regényíró († 1943)
- 1903 – Lengyel Gizi magyar színésznő († 1984)
- 1923 – Victoria de Los Angeles katalán operaénekesnő († 2005)
- 1923 – Varga Imre magyar szobrászművész
- 1928 – Széplaki Gyula magyar filmrendező, operatőr
- 1929 – Betsy Palmer amerikai színésznő
- 1930 – Árkus József magyar Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista († 1992)
- 1942 – Larry Flynt amerikai újságkiadó („A provokátor”, „Hustler”)
- 1943 – Salvatore Adamo francia nyelvű belga énekes
- 1950 – Ács István magyar grafikus, festőművész
- 1952 – Kőváry Katalin magyar színházi rendező
- 1967 – Engi Klára magyar jégtáncosnő
- 1972 – Toni Collette ausztrál színésznő
- 1978 – Hámori Gabriella magyar színésznő
- 1962 – Anthony Kiedis a Red Hot Chili Peppers frontembere
- 367 – Szent Hilarius latinul alkotó ókeresztény író, az egyházatyák egyike. (* 315 körül)
- 1496 – Philippus Callimachus olasz író (* ismeretlen)
- 1553 – Révay Ferenc magyar alnádor (* 1489)
- 1700 – II. Károly spanyol király (* 1661)
- 1708 – Bánffy György, Habsburg-párti erdélyi kancellár (* 1660 körül)
- 1753 – Colb Lukács magyar evangélikus lelkész (* 1680)
- 1810 – Heinrich Gottfried Bretschneider a pesti egyetem első könyvtárigazgatója. (* 1739)
- 1845 – Ajkay Pál Vas megyei táblabíró (* 1772)
- 1855 – Balogh Gyula magyar költő (* 1832)
- 1882 – Almásy Pál magyar politikus, az első népképviseleti országgyűlés alelnöke (* 1818)
- 1883 – Bognár Ignác magyar zeneszerző, a Nemzeti Színház ének-karnagya (* 1811)
- 1896 – Degré Alajos ügyvéd, a márciusi ifjak egyike (* 1819)
- 1906 – Habsburg-Lotharingiai Ottó Ferenc József főherceg osztrák főherceg, Ferenc Ferdinánd trónörökös öccse, I. Károly osztrák császár (IV. Károly néven magyar király) édesapja (* 1865)
- 1938 – Francis Jammes francia költő (* 1868)
- 1939 – Darányi Kálmán magyar politikus, miniszterelnök (* 1886)
- 1924 – Nagyatádi Szabó István magyar politikus, miniszter (* 1863)
- 1942 – Rados Gusztáv magyar matematikus, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Kőnig-Rados tétel egyik névadója (* 1861)
- 1947 – Romzsa Tódor munkácsi görög katolikus püspök (* 1911)
- 1956 – Pietro Badoglio olasz katonatiszt, marsall, miniszterelnök (* 1871)
- 1956 – Asztalos Lajos magyar nemzetközi sakk nagymester (* 1889)
- 1956 – Mező Imre magyar kommunista politikus, állampárti funkcionárius (* 1905)
- 1971 – Mihail Romm szovjet filmrendező („Egy év kilenc napja”, „Hétköznapi fasizmus”) (* 1901)
- 1982 – King Vidor magyar származású amerikai filmrendező (* 1894)
- 1988 – Pióker Ignác Kossuth-díjas magyar munkás és sztahanovista (* 1907)
- 2006 – Leon Henkin amerikai matematikus (* 1921)
[szerkesztés] Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
Based on work by