Jakov Mihajlovics Szverdlov
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Jakov Mihajlovics Szverdlov (született: 1885. május ?. Nyizsnyij Novgorod – meghalt 1919, Leningrád. Bolsevik államférfi, 1918-19-ben a párt egyik legfontosabb embere.
Szverdlov apja vésnök volt; igyekezett tanítatni gyermekeit. Jakovot 1896. április 30-án felvették a nyizsnyij-novgorodi kormányzósági gimnáziumba, ahol négy évig tanult. Már gimnazistaként belépett a szociáldemokrata mozgalomba. 1900 augusztusában kilépett a gimnáziumból. Tanonc lett a kanvivi gyógyszertárban. "Ekkoriban kezdett kapcsolatba kerülni a tömegekkel." 1902 áprilisában, egy diáktársa temetése után 14 napra börtönbe csukták. 1903 októberében a rendőrség nyílt megfigyelés alá helyezte.
Az OSZMDP II. kongresszusán a bolsevikok pártján volt. Az 1905-ös forradalom alatt az urali szervezetet irányította. (Tkp. több szervezetet egyesített Jekatyerinburgban. Ez az urali szervezet.) 1906. június 10.: Permben letartóztatták. 1909-ig börtönben ült. 1910-12: többször száműzetésben volt, kétszer Narimban, egyszer a sarkkörön túl, Makszimkin Jarban. 1912: SZKP KB tagja lett a prágai konferencián. 19112 ősz: megszökött a száműzetésből, visszamegy Pétervárra. A Pravda szerkesztőségében dolgozott. 1913. február: a provokátor-kettős ügynök Malinovszkij feladta. 1913-17: száműzetésben volt Szibériában. Egy darabig (Kurejkában) Sztálinnal együtt. Szverdlov úgy emlékezett vissza, hogy "Dzsugasvili a mindennapi életben túlságosan is individualista". 1917 februárjában megszökött. 1917. április: a KB tagja lett megint. A Pétervári Szovjet Forradalmi Katonai Bizottságának a tagja is. Az októberi forradalom egyik előkészítője. 1917. november 8.: Kamenyev után ő lett a Vé-Csé-Ká, azaz az Összoroszországi Forradalmi Végrehajtó Bizottság elnöke. Mint ilyen, részt vesz az alkotmányozó gyűlésen. 1918-ban az ország második legfontosabb embere lett, Lenin csaknem minden kérdésben vele konzultált. Így a cári család kivégzésére szóló utasítást (amit kivettek a levéltárból) is Szverdlov küldte el. 1919 elején Ukrajnában, Orjolban vesz részt egy gyűlésen; megfázott, belázasodott. Pár napi betegeskedés után, március 16-án váratlanul hunyt el, 35 évesen. 1919. márc. 18-án Lenin mondta róla az emlékbeszédet az SZKP rendkívüli kongresszusán (amit a halála miatt hívtak össze). Megemlékezett Szverdlov szervezőképességéről, a párt egészének kiváló ismeretéről. „Az ilyen emberek pótolhatatlanok, helyükre egy egész csapatot kell állítani”, mondta róla. Lunacsarszkij azt írta róla az Életrajzokban, hogy: „olyan gyémántnak tűnt, amelynek azért kell kivételesen keménynek lennie, mert egy finom, örökmozgó szerkezet tengelye támaszkodik rá”.