Josef Bedeus von Scharberg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Josef Bedeus von Scharberg, magyaros írásmóddal Bedeus József scharbergi báró (Nagyszeben, 1782. február 2. – Nagyszeben, 1858. április 6.) erdélyi kormányszéki tanácsos.
[szerkesztés] Élete
Iskoláit 1790 – 1792-ben szülőföldén, 1793–1795-ben a kolozsvári unitárius kollégiumban végezvén, 1795 – 1796. magánoktatásban részesült. 1796 végén ismét Kolozsvártt az unitárius kollégiumban folytatta tanulmányait. A jogot 1800 – 1802-ben az ottani katolikus lyceumban végezte. Atyjával több izben beutazta Erdélyt és tanulmányainak végeztével Bécsbe, Prágába, Drezdába, Regensburgba, Linzbe s 1804-ben Velencébe ment. 1802-ben államhivatalba lépett az erdélyi kormányszéknél, hol 1823. július 4. titkár, 1827-ben az erdélyi udvari kancelláriánál udvari titkár, 1829-ben annak kormánytanácsosa lett; 1834-ben udvari tanácsossá neveztetett ki. 1839. február 11. erdélyi főkormánybiztosi, 1848. január 10. titkos tanácsosi méltóságot nyert. Az 1848–1849. szabadságharczban Puchner Antal tábornokot támogatta; midőn a magyarok Szebent bevették, az államkincstárral Romániába menekült. 1850. augusztus 21. a Lipót-rend nagykeresztjét nyerte. 1853-iki márciusban nyugalomba helyeztetvén, 1854. február 20. ausztriai bárói rangra emelték. Az erdélyi honismertető társaság 1842-ben elnökévé választotta.
[szerkesztés] Munkái
1. Die Abbildung und Beschreibung von zwei im Jahre 1823 bei Várhely entdeckten römischen Mosaiken. Kronstadt, 1825. (Ism. Hormayr Archivja XVI. 745.)
2. Das lucrum camerae in Ungarn und Siebenbürgen. U. ott, 1838.
3. Die Wappen und Siegel der Fürsten von Siebenbürgen und der einzelnen ständischen Nationen dieses Landes. Hermannstadt, 1838.
4. Gutachten der zur genauern Erörterung des Antrages zur Errichtung einer juridischen Facultät im Schosse der I. sächsischen Nation niedergesetzten Commission. (U. ott, 1839.)
5. Die Verfassung des Grossfürstenthums Siebenbürgen. Wien, 1844. (Makoldi Sámuel által magyarra fordítva. Pest, 1846.)
6. Historisch-genealogisch-geographischer Atlas zur Uebersicht der Geschichte des ungarischen Reichs. Hermannstadt, 1851.ng, die Schicksale und Leistungen des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. U. ott, 1853.
Kéziratban maradt műveit fölsorolja Trausch. Arczképe Kriehuber festménye után Hoflich Jánosnál jelent meg 1844-ben és Atlasa mellé is csatoltatott.
Értekezései megjelentek a Hormayr Archivjában (1819. 1823.), Schuller Archivja I. köt. Transilvania II. köt. és az Archiv des Vereins für Siebenb. Landeskunde II. IV. és uj folyama II. III. köteteiben.
Based on work by