Nagyszeben

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagyszeben
Az evangélikus székesegyház
Megye	Szeben
Régió	Erdély
Koordináták	é. sz. 45°47′60’’ k. h. 24°8′60’’
Terület	121 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	171 355 (2002) 1417 fő/km²
Polgármester	Klaus Johannis

A város főtere

A Fazekasok tornya

Nagyszeben (románul Sibiu, németül Hermannstadt, latinul Cibinum): város a mai Romániában. Egykor az erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja, Szebenszék, majd Szeben vármegye, ma Szeben megye székhelye.

[szerkesztés] Fekvése

Gyulafehérvártól 73 km-re délkeletre a Déli-Kárpátok északi előterében a Szebeni-medence közepén fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a Szeben-patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som) főnévből származik. Megjegyzendő azonban, hogy a románok a román Sibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.

[szerkesztés] Története

1192-ben Cipin néven említik először. A várost II. Géza magyar király alapította és szászokat telepített ide. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város. 1442. március 25-én a város mellett verte meg Hunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a 15.-17. században épültek. A török nem tudta bevenni, de 1556-ban tűzvész sújtotta. A 16. században az erdélyi reformáció egyik központja. 1658. augusztus 30-án a tatárok dúlták fel, 1659-ben II. Rákóczi György ostromolta. 1688. május 9-én itt hódoltak az erdélyi rendek I. Lipót császárnak, lemondva a török védnökségről. 1690. szeptember 12-én az erdélyi rendek itt választották fejedelemmé Thököly Imrét. 1849. január 21-én még visszaverte Bem támadását, de március 11-én Bem váratlan rajtaütéssel foglalta el. Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak. A Habsburgok alatt az erdélyi gubernium székhelye (1703-1791). 1849 és 1865 között Erdély fővárosa, 1876 és 1918 között Szeben vármegye székhelye. 1910-ben 33 489 lakosából 16 832 német, 8824 román, 7252 magyar, 134 cseh és 116 cigány volt. Egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült csak műemlékeik maradtak hátra. 1992-ben 169 656 lakosából 158 908 román, 5605 német, 4164 magyar és 688 cigány volt. 2000-től a várost Klaus Johannis szász polgármester irányítja. 2007-ben Luxemburg és Nagyszeben lesz Európa kulturális fővárosa. Erre készülve rehabilitálták a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott. 2002-ben 154.892 lakosából 148.269 román, 3.135 magyar, 2.508 német és 980 egyéb (cigányok], csángók, zsidók) volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A gótikus székesegyház 1431 és 1520 között épült, a reformáció után evangélikus székesegyház lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
A Brukenthal múzeum és képtár, egykor báró Samuel von Brukenthal erdélyi kancellár kastélya volt. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
A várostorony 1588-ban épült, tetejéról nagyszerű kilátás nyílik a városra.
A római katolikus templom 1733-ban épült.
Az Orsolya-apácák temploma 15. századi, 1472-ben épült.
A román ortodox székesegyház 1906-ban épült a bizánci Hagia Sophia templom mintájára.
A városháza épületében történeti múzeum működik.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született a 15. században Melchior Miklós alkimista és bölcselő.
Itt született 1493. január 10-én Oláh Miklós királyi kancellár, esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja.
Itt született 1663-ban Köleséri Sámuel természettudós.
Itt született 1719. július 29-én Michael Agnethler történész.
Itt születtt 1752. szeptember 25-én Hissmann Mihály filozófus, történetíró.
Itt született 1838. december 29-én Kuun Géza orientalista, történész
Itt született 1894. június 25-én Hermann Oberth fizikus, az űrkutatás egyik úttörője.
Itt született Szakáts Zoltán színművész (1901. március 10. – 1947. december 8. Bp.)
Itt született 1906-ban Borsos Miklós szobrászművész.
Itt született 1907. november 3-án dr. Kessler Hubert mérnök, geológus, hegymászó, barlangkutató.
Itt született 1927. október 20-án Oskar Pastior erdélyi szász költő, író, műfordító.

Itt hunyt el 1858. április 6-án Josef Bedeus von Scharberg történetíró.
Itt hunyt el 1873. június 28-án Andrei Şaguna (* 1809, Miskolc) ortodox metropolita. Az erdélyi román nemzeti mozgalom vezéralakja.