New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Kínai írás - Wikipédia

Kínai írás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

漢字 hànzì, hanja, kanji… a tradicionális kínaiban és más nyelvekben.
漢字 hànzì, hanja, kanji… a tradicionális kínaiban és más nyelvekben.
汉字 hànzì az egyszerűsített kínaiban.
汉字 hànzì az egyszerűsített kínaiban.

A kínai írás vagy Han-írás (汉字/漢字) jelei logogramok. Ezekkel írják le a kínai nyelvet, és bizonyos mértékben a japánt és a koreait is (bár az utóbbit csak Dél-Koreában). A vietnami nyelvet, melynek leírásához a 20. századig használták, már nem használják, Észak-Koreában pedig a hangul írás váltotta fel.

A közhiedelemmel ellentétben a kínai írásjelek közt kevés a képjel, legtöbbjük olyan jeleken alapul, amelyek homonimák voltak, mikor az írás kialakult.

A kínai jelek neve mandarin kínai nyelven hànzì, japánul kanji koreaiul hanja vagy hanmun, vietnamiul pedig hán tự, ami azonban nagyon kínai változatnak minősül, ezért leggyakrabban inkább chữ nho-ként emlegetik (字儒). (Ahogy a legtöbb kínai eredetű szónál, a morfémákat itt is felcserélték). A modern írott kínaiban a betűket vagy hagyományos kínai jelekkel írják (Tajvanon és Hongkongban) vagy egyszerűsített kínai írással (a kontinentális Kínában, Malajziában és Szingapúrban).

Kínaiul egy szó vagy kifejezés (词/詞 , szóegység) egy vagy több írásjelből (字 ) áll, például a 汉字/漢字 hànzì kifejezés kettőből. Minden kínai írásjelet egy szótagként olvasnak minden ma létező kínai nyelvjárásban, japánul azonban egy kanji több szótagú is lehet. A régi kínai nyelvben előfordult a mássalhangzó-torlódás, és nem volt tonális, ellentétben a maival. A 角 jiǎo szót klak-nak ejtik ókínaiul.

A japán, koreai és vietnami nyelv nem rokona a kínainak, és sokat kellett módosítani a jeleken, hogy alkalmas legyen egy nagymértékben különböző nyelvtanú nyelv lejegyzésére. Több esetben is a kínaitól eltérő jeleket alkalmaznak ugyanannak a fogalomnak a kifejezésére, és a hasonló alakú, egyforma jelentésű jeleket is apróbb különbségekkel írják. Például a fekete, amit japánul így írnak: 黒 (kuro és koku ) kínaiul pedig így: 黑 (hēi). A 20. században a kontinentális Kínában több ezer egyszerűsített kínai jelet vezettek be, így másképpen írják ugyanazt a fogalmat (汉 egyszerűsített jelekkel, a kontinensen és Szingapúrban, míg 漢 hagyományos jelekkel, Tajvanon és Hongkongban).

Emiatt, különösen Kínában és Japánban, ahol a leginkább használják a kínai írást, gyakran szükséges megkülönböztetést tenni a kínai és japán írásjelek közt. Legkönnyebben ezt a hanzi és kanji szavak használatával lehet elérni.

Ahogy a latin írásjeleknek megvan a maguk sajátos alakja (a kisbetűk nagyjából kerek alakúak), úgy a kínaiaknak is: többé-kevésbé négyzetesek. A több részből álló írásjeleket az összhang kedvéért összenyomják. Emiatt a kezdők gyakran négyzethálós papíron gyakorolnak, a kínaiak pedig néha „négyzetes betűk”-nek hívják az írást (方块字 fāngkuài zì).

[szerkesztés] Az írás eredete

A legrégebbi kínai írás, melyről már biztosan tudni, hogy írás, a nehezen érthető jóscsontok szövege (甲骨文 jiǎgǔwén) a késői Sang-dinasztia idejéből, i. e. 1200 környékéről. A 2500 ismert írásjelből csak kb. 1400 azonosítható későbbi kínai írásjelekkel, ezért ezeket el tudják olvasni.

Egyes feltevések szerint az írást nem a kínai nyelvhez tervezték, sőt, lehet, hogy nem is sino-tibeti nyelvnek, mert nem tükrözi pontosan a kínai morfológiát. Ez körülbelül olyan, mintha magyarul ugyanaz az írásjel lenne a „megölni” és a „meghalni” fogalmak kifejezésére, de más jelölné a meleget a „meleg van ma” és a „melegítsd meg a vizet” mondatokban. Bár a következő dinasztia minden bizonnyal Han-kínai volt, a Sangokról nem tudni, milyen népcsoporthoz tartoztak, az egyik lehetőség szerint a miaóhoz (苗). Az első miao királyság, melyről feljegyzések maradtak fenn, a Dzsiuli. Az ő őseik lehettek a liangzsuk, akik feltehetőleg feltalálták ezt az írást. Egy kínai legenda szerint Dzsiulit egy katonai szövetség győzte le, melyet Huang Di (黃帝) és Jandi kötött, a Han-kínaiak őseinek, a Huahszia (華夏) törzsnek a vezérei, akik meg akarták szerezni a teljes Huang He-völgyet. Vereségük után Dzsiuli népéből azok, akik nem olvadtak be a győztesek közé, délre vonultak, és kettéváltak, megalkotva a miao és a li népeket.

A ji írás is régi, és felületesen hasonlít a kínaira, de úgy tűnik, nem belőle származik. Lehetséges, hogy a kínai írás mintájára alakult ki, de az is lehet, hogy a ji és a kínai mindkettő közös őstől származik, például az jóscsontokon látható írásból.sdfgdb

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Kínai írás témájú médiaállományokat.

Belső hivatkozás

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu