Köpcsény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gieca) falu a mai Ausztriában Burgenland tartományban a Nezsideri járásban, bár területének egy részét a második világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Látnivalók 4 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Nezsidertől 32 km-re északkeletre a szlovák határ mellett Pozsonnyal átellenben fekszik.

[szerkesztés] Története

A településen királyi határvár épült, egyes források szerint talán már a 12. században.

1291-ben említik először, 1390 Koeche néven szerepel, egyesek szerint neve magyar eredetű és eredeti alakja Küccse volt. 11. századi besenyő határőrtelepülés. Mint a Duna kapujában álló település mindig fontos védelmi szerepet kapott. 1198-ban itt táborozott I. Frigyes keresztes hada. Itt csapott össze II. Géza serege az osztrákokkal. 1264-ben itt tartotta esküvőjét IV. Béla Béla fia és Kunigunda, II. Ottokár cseh király unokahúga. 1291-ben itt kötött békét III. András I. Albert Babenbergi herceggel. 1363 után a Scharfenecki, Szentgyörgyi, Esterházy és Batthyányi családok birtokolták.

1455-ben itt találkozott Hunyadi János Cilleivel. 1526-ban itt fogadta I. Ferdinánd a magyar követeket, innen indult a fehérvári koronázásra. 1529-ben és 1683-ban török pusztította. 1676-ban Eszterházy-birtok lett. Régi kastélya 12. századi vízivár volt, 1344-től említik, 1529-ben a török pusztította el. Helyére 1552-ben új udvarházat emeltek.

1880-tól a falu fő birtokosa a Batthyány-Strattman család volt. 1921-ig itt volt Batthyány-Strattman László kórháza (Magyar Katolikus Lexikon).

1910-ben 3123 lakosából 1180 német, 1054 horvát és 756 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.

Lásd még: Köpcsényi eskü

[szerkesztés] Látnivalók

• Középkori templomából 1529 után csak a torony (Pogány-torony) maradt meg. Az eredeti templom 1250 előtt épült, Szent Pongrác tiszteletére szentelték. Mai Szent Kereszt felmagasztalása temploma 1736-ban épült. (1808-ig a Nagyboldogasszony temploma volt.)
• Újabb kastélya 1668-ban épült az udvarház bővítésével, 1974-óta néprajzi múzeum.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1619. augusztus 16-án br. Liszti László író.
• Itt született 1628-ban gr. Liszti László költő, aki vérpadon végezte.
• Itt született 1831. június 28-án Joachim József hegedűművész, zeneszerző.
• Itt kezdte szemorvosi tevékenységét boldog dr. Batthyány-Strattmann László herceg.