Karády Katalin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Karády Katalin (Budapest, 1910. december 8. – New York, 1990. február 8.) magyar színésznő, énekesnő. Amerikai tartózkodása alatt egy New York-i kalapszalon tulajdonosa volt.

Tartalomjegyzék

1 Életpályája
2 Filmjei
3 Lemezei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életpályája

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Az ezen a lapon látható jelölés 2006 szeptemberéből származik.

Eredeti neve Kanczler Katalin. Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyerekes proletárcsaládban, rendkívüli szegénységben nő fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota, aki szíjjal veri gyerekeit. Katalin egy a korra jellemző akció keretében öt éven át külföldön – Svájcban, illetve Hollandiában – nevelkedik. Hazatértekor a Kereskedelmi Leányiskola tanulója lesz, a környék legszebb lányának tartják. Külföldön szerzett nyelvtudásával, visszafogott öltözködésével és tisztaságigényével kissé kilóg a külterületi tanintézet diákjai közül. 1931-ben, apja halála után férjhez megy a nála harminc évvel idősebb Vargha Rezső adóhivatali vámtiszthez, de néhány hónapon belül – a férj javaslatára – véget vetnek a házasságnak.

Színészi tanulmányait 1936-ban kezdi, Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vesz órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezi fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is. Ugyancsak Egyed mutatja be a rendező Csató Kálmán feleségének, Cs. Aczél Ilonának. Az egykor ünnepelt színésznő tanodájában töltött három év alatt a színész-szakma alapjain és az éneklésen túl megtanítják öltözködni és viselkedni is.

Első fellépésére a harmincas évek végén, Joób Dániel színházában, Somerset Maugham Az asszony és ördög című darabjában kerül sor. 1939-1941. között a Pesti és a Vígszínházban lép fel különböző szerepekeben.

Első mozifilmje, a Halálos Tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lesz. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a "végzet asszonya" karakterével megigézi a férfiakat. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatja őt a magyar közönség.

Egyed Zoltán lesz a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremti meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeznek utánozni.

Karády Katalin magánéletét titkok és pletykák övezik, egyesek férfifalónak, mások leszbikusnak tartják. A szóbeszédeket külön erősíti, hogy gyengéd szálak fűzik Horthy Miklós kémfőnökéhez, Ujszászy István tábornokhoz, aki el is jegyzi, s Budán, a Művész utca 6. szám alatt álló villát megvásárolja a művésznőnek.

A német bevonulást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítik, dalait letiltják a Magyar Rádióból. 1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatja le a Gestapo. Három hónapig tartják fogva, megkínozzák, kis híján agyonverik. A fogságból Újszászy vezérőrnagy barátai szabadítják ki.

Lakását kifosztva találja, fizikailag és lelkileg egyaránt rendkívül megviselik ezek a hónapok; szinte csak vőlegénye viszontlátásának reménye tartja életben.

Az énekesnő szörnyű egyéni sorsa ellenére sem szűnik meg embernek lenni: a nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot ment meg a kivégzéstől. A gyerekeket (köztük Gömöri Jánost) a lakására viszi, és ott a háború végéig gondozza őket.

1945. nyarán, egy Moszkvából visszatérő ismerőse révén jut tudomására, hogy Újszászyt meggyilkolták. Bár a tábornok a később nyilvánosságra kerülő dokumentumok tanúsága alapján ekkor még életben van, Karády halottnak hiszi szerelmét, és idegösszeroppanást kap, kilenc hónapig ágyban fekszik.

A háború után, 1945-50 között fokozatosan mellőzötté válik. Az újrainduló magyar filmgyártás nem számol vele. 1947-ben szerepel ugyan a Betlehemi királyok című rövidfilmben, majd játszik még az 1948-as Forró mezőkben, de ez már az utolsó filmje. A népi demokráciában nem jut hely a Horthy-rendszer ünnepelt sztárjának. 1949-ben a hivatalos kultúrpolitikája betiltja a filmjeit, ő maga pedig nem léphet fel többé budapesti nagyszínházban. Karády nehezen viseli a mellőzöttséget, a vidéki kultúrházak részeg közönségét, akik kifütyülik, vagy éppen sörösüveggel dobják meg.

1951-ben végleg elhagyja Magyarországot. Először Ausztriába, Salzburgba, majd Svájcba költözik. Ott sincs sokáig maradása, egy év leteltével Brüsszelbe megy tovább. 1953-ban Brazíliába, Sao Paolóba költözik és divatáru-üzletbe kezd. 1968-ban végre megkapja az amerikai vízumot, New Yorkban telepedik le, ahol egy kalapszalont vezet. Bár az Egyesült Államokban elvállal néhány fellépést, és lemezei is megjelennek, alapvetően visszavonultan él. Neve egy teljes generáció előtt ismeretlen marad az óhazában. Amikor hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívják, stílszerűen csak egy kalapot küld maga helyett.

1990. február 8-án bekövetkező halála után, 1990. február 19-én, Budapesten, a Szent István-Bazilikában ravatalozzák fel, majd a Farkasréti temető 22/1-es parcellájában helyezik örök nyugalomra.

2001-ben Bacsó Péter a Hamvadó cigarettavég... című filmben emlékezik meg róla.

A Knesszet 1953-as törvénye alapján a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a vészkorszak alatt tanúsított hősies, humanitárius tetteiért 2004 decemberében a "Világ Igaza" kitüntetést adományozza Karády Katalinnak.

[szerkesztés] Filmjei

1948 Forró mezők – Avaryné
1947 Betlehemi királyok – Háziasszony aki fogadja a Betlehemeseket[kisfilm József Attila verséből]
1943 Machita – Machita
1943 Valamit visz a víz – Anada
1943 Szováthy Éva – Szováthy Éva
1943 Boldog idők – Éva
1943 Makrancos hölgy – Benedek Pálma
1942 Izpitanie magyar változatban – Mariya
1942 Hangod elkísér [kisfilm, amelyben a dalt énekli]
1942 Tábori levelezőlap – Jó éjt, drága kis hadnagyom [kisfilm, amelyben a dalt énekli]
1942 Külvárosi őrszoba – Harmonikás Gizi
1942 Ópiumkeringő – Ollai Éva énekesnő
1942 Csalódás – Ág Ilona
1942 Egy szív megáll – Anna
1942 Alkalom – Mária, István felesége
1942 Halálos csók – Balásfy Ágnes, Balásfy Eszter (kettős szerep)
1942 Szíriusz – Rosina Beppo, Róza
1942 Valahol Oroszországban [kisfilm, amelyben a dalt énekli]
1941 Kísértés – Horváth Cecil
1941 A szűz és a gödölye – Irén, Sándor felesége
1941 Ne kérdezd, ki voltam –
1941 Egy tál lencse – Horváth Margit
1940 Hazajáró lélek
1940 Erzsébet királyné – Erzsébet királyné
1939 Halálos tavasz – Ralben Edit