Kis hattyú
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
Cygnus columbianus Gmelin, 1789 |
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
A kis hattyú (Cygnus columbianus) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Európában, Ázsiában és Közép-Amerikában is előfordul. A Kárpát-medencében alkalmi vendég. Költőterülete általában fátlan, mocsaras, tavakkal tarkított tundra.
[szerkesztés] Alfajai
- Cygnus columbianus atlanticus
- Cygnus columbianus jankowskii
- Cygnus columbianus columbianus
[szerkesztés] Megjelenés
Hossza 115-127 centiméter, szárnyának fesztávolsága 170-195 centiméteres, testtömege 3400-7800 gramm. A tojó kisebb a hímnél. Tollazata tisztafehér. Csőre töve sárga, hegye fekete.
[szerkesztés] Életmód
Tápláléka vízinövények leveleiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll.
[szerkesztés] Szaporodás
Tundrák, kis tavak partján építi a környéken fellelhető növényi anyagokból. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 35 napig. A fiókák 6 hét után repülnek ki.
[szerkesztés] Védettség
Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.