Kisebbség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
A kisebbség a kisebb relációból képzett objektum, amely főnév és főnévként használt melléknévként, vagy képzett melléknévként (kisebbségi) egy másik objektum vagy dolog (itt változó) tulajdonsága.
- A kisebbség, mint reláció vagy viszony két további dologgal áll kapcsolatban, amelyek között a kisebb viszony fennáll. Világos, hogy ha a két dolog amúgy egészet (a részek felettes objektuma) alkot, akkor a kettő nem egyenlősége esetén az egyik legalább 1-gyel kevesebb a másiknál, azaz 49, ha az egészet 100-nak vesszük.
A másik változó (objektum vagy dolog) lehet pl. emberi csoport, azon belül is származása, tulajdonviszonya vagy véleménye specifikumok (minőségek) szerint elkülönített halmaza, ahogy a konkretizálás nevű művelet alapján az alábbiakban szemléltethetjük:
1. Kisebbségnek nevezünk egy nagyobb közösségen belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (pl. etnikai, vallási vagy egyéb) csoportot, ha annak létszámaránya a nagyobb közösségen belül az egyenként vizsgált sokaságok nagyság szerint sorbaállított listájának az alsó végén szerepel, (a csoportok számától függően valahol az 1-49% között van).
2. Hasonlóképpen kisebbségnek (kisebbségi véleménynek) számít egy adott embercsoportot megosztó kérdésben hozott szavazás során a csoportnak az a része, amely véleményének 50%-nál kevesebb támogatót mondhat magáénak.
3. Kisebbségnek (kisebbségi tulajdonosnak) számít valamely vállalkozás, üzlet vagy egyéb vagyontárgy tulajdonosai közül az, akinek tulajdonrésze önmagában kevesebb, mint egyetlen másik tulajdonos kezében meglévő, minden más tulajdonos tulajdonrészét egyenként meghaladó üzletrésze. Egy ilyen arányú tulajdonnal nehezen lehet beleszólni az üzlet vezetésébe. Ez a gyakorlatban valahol 1-49% között van, jellemzően a 10-24% tartományban.
Egy emberi csoport valamilyen szempontból történő eloszlása vagy megoszlása általában a haranggörbe alakja szerint alakul (lásd normál eloszlás), azaz az alsó és a felső értéktartományban szerepelnek a kisebbségek, és középen a népesség, a sokaság zöme, átlaga, de inkább többsége.
A társadalmi csoportok jellemzésére használt vagyoni helyzet, tulajdoni arány, iskolázottság vagy akár az intelligenciahányados számértéke alapján is létrejönnek, előállíthatók kisebbségek, de ezek között a felső értékek tulajdonosairól nem szokás társadalmi problémaként beszélni. A fenti felsorolásban ők ugyanis a kivételezett, vagy kivételes kisebbségeket alkotják.
Magyarországon a történelem folyamán nemzeti (etnikai) és vallási (felekezeti) kisebbségek alakultak ki a be- és kitelepítések eredményeképpen. Mivel egy adott állam területén államalkotó nemzet vagy nemzetek élnek, a nehezen megfogható és dokumentálható etnikai csoportokat nemzetiségeknek (nagyjából az angol "nationalities"), vagy nemzeti kisebbségeknek nevezzük. A harmadik évezred elején mintegy egy milliárd ember él a "negyedik világ" tagjaként olyan helyzetben, hogy nem számít államalkotó népnek, azaz egy más nemzetiség által létrehozott államban kisebbségként él, és esélye sincs arra, hogy önálló nemzeti létre emelkedjék. (Példák közelről: a kurdok, katalánok, baszkok stb. Példák messziről: a mindenkori bennszülöttek a volt gyarmatokon, az őslakosok és azok maradékai, pl. az indiánok) A legtöbb modern, ipari társadalom "törzseknek" tekinti őket, és a velük való együttélést oktatási és civilizációs (értsd: népegészségügyi kérdésnek tekinti, a "közös hont" illetően állampolgári jogokról igen, földtulajdonjogokról nem esik említés.) Léteznek viszont kijelölt lakóhelyek, rezervátumok és telepek, táborok. Afrikában, ahol számtalan törzs él ilyen változó, hontalan státuszban, a más etnikumú lakosság ilyen célú üldözése a genocídium vagy népirtás Európában is ismert kategóriájába tartozik.
Történelmileg a lakossági kisebbségek alakulását az ország területének, határainak megváltoztatása és a népvándorlás (emigráció és immigráció, azaz a ki- és bevándorlás) mozgatta. A kisebbségek a demográfiai és politikai dinamika természetes velejárói, de következményeit illetően eltérő társadalmi problémát, konfliktusokat jelentenek a népesség különböző csoportjai között.
A kisebbségek ügye pártpolitikai, sőt EU politikai témává vált, számos kisebbségvédelmi szervezet (pld. ombudsman, kisebbségi önkormányzat) foglalkozik velük a társadalmi béke és együttélés elősegítése érdekében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kisebbségek Magyarországon
- Magyarország nemzetiségei
- Nemzeti kisebbségek
- Etnikai kisebbségek (romák)
- Vallási kisebbségek
- Nyelvi kisebbségek
[szerkesztés] Kisebbségi sors a többségen belül
A fentiek a szokásos címei a kisebbségi problémák tárgyalásának. Azonban ha a kisebbség etnikumot, egy tömbben élő nemzetet vagy népcsoportot jelent, akkor a kisebbség fennmaradása szempontjából valójában csak az a kérdés, hogy ahol él, ott letelepedett-e, vagyis rendelkezik-e földtulajdonnal és/vagy ingatlannal. A magyar történelem során a jobbágyság eltörléséig a magyar parasztság a föld tartozéka volt a vadállatokhoz hasonlóan, és később sem ért el sokkal jobb helyzetet, mivel nem sikerült tömegesen földtulajdonhoz jutniuk. A cigányság ebből eleve kimaradt, de jobban jártak a betelepítettek, a kunok, svábok és mások, mivel a betelepítés földtulajdon megadásával járt. Az egyéb betelepülők is onnantól kezdve érezhették magukat elfogadottaknak és biztonságban lévőknek, hogy földet és ingatlant sikerült vásárolniuk.
A földről (lakóhelyről) való elűzés egyértelműen az állatvilágban szokásos magatartás, az emberi civilizáció vége. (Azon egyszerű oknál fogva, hogy a mai értelemben vett polgári civilizáció és életmód a letelepedéssel, a helyben, körülhatárolt területen végzett mezőgazdasággal és állattartással, a vándorlások befejezésével kezdődött). Akkor is, ha csak az aktuálisan hatalmon lévők (és követőik) valamilyen okból való elkergetése a cél, és akkor is, ha valamilyen technológia, kulturális vagy társadalmi innováció – ezen áron való bevezetése és elterjesztése, vagy "az ismeretlen felfedezése és meghódítása a tudomány és az emberiség dicsőségére" a cél.
[szerkesztés] Magyar kisebbségek Magyarországon kívül
Diaszpórák
Zárvány (egy tömbben élő) kisebbségek
Based on work by