Kistapolcsány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kistapolcsány, (szlovákul Topoľčianky, korábban Malé Topolčianky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában. 2001-ben 2888 lakosából 2854 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Aranyosmaróttól 4 km-re északkeletre, a Zsitva partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint már a 6. században szláv település állt a területén. A mai települést 1293-ban Topolchan néven említik először. Királyi birtok, majd 1307-ben Károly Róbert Haslav comesnek a Kistapolcsányi család ősének adta, aki királyi engedélyt kapott arra, hogy a Leves patakban arany után kutasson. Mai kastélya eredetileg késő gótikus vizivár volt, melyet előbb a johanniták, majd Csák Máté birtokolt. Az első plébániatemplomot a 14. század első felében építették. Várkastélyát a 15. században a Kistapolcsányi család építtette. 1559-ben az országgyűlés mint szükségtelen erődítményt le akarta bontatni, 1578-ban azonban mégis újjáépítéséről döntöttek. A település 1600-ban mezőváros lett. 1611-ben kihalt a Kistapolcsányi család és 1616-ban a birtok a Rákóczi családé lett. 1662-ben a várat átépítették, 1664-ben kirabolták a császáriak. 1696-ban itt született II. Rákóczi Ferenc első fia György Lipót. 1705 januárjában itt volt Rákóczi főhadiszállása. 1708-ban a kurucok elleni győzelme után Heister tábornok serege foglalta el. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a Rákóczi birtokok, így Kistapolcsány is a kincstárra szálltak, melytől 1710-ben a Coburg család vásárolta meg, majd 1711-ben Zichy Károly szerezte meg. A Zichy család 1742-ben a horvát származású Keglevich családnak adták el. A Keglevichekkel számos dalmát telepes is érkezett, akik fellendítették a zöldség és gyümölcstermesztést, a szőlőtermesztést és sörfőzést. 1787-ben Keglevich Károly a korábbi gótikus templom helyett új barokk templomot építtetett. 1890-ben a Habsburg család lett a kistapolcsányi uradalom birtokosa. 1910-ben 1602, többségében szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Várkastélya a 15. században épült, 1662-ben átépítették. A 18. század végén tovább bővítették, majd 1830-ban Hild József klasszicista stílusban tervezte át. Több tulajdonos után 1890-ben Habsburg főhercegi birtok lett. Masaryk csehszlovák köztársasági elnök nyaralója volt.
- A település 12 hektáros vadasparkjában még egy klasszicista vadászkastély is áll.
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt plébániatemploma búcsújáróhely, búcsúja a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe. A templom 1784-ben Hefele Menyhért tervei alapján épült barokk-klasszicista stílusban. Kegyképét Emerich Károly festette 1730-ban, eredetileg a kastély kápolnájában volt. A búcsújárás eredete a birtokos Rákóczi Erzsébettől ered, aki 1683-ban fogadalmat tett a Szűzanyának, hogy ha a várost megmenti a töröktől zarándoklatot tesz a Szentföldre. A Szentföldről, Kármel hegyéről azzal a meghatalmazással jött haza, hogy megalapíthassa a Kármelhegyi Boldogasszony Társulatot XI. Ince pápa pedig engedélyezte a kegyhely alapítását.
- A település népművészetét néprajzi kiállítás mutatja be.
- Az országban egyedülálló lovasmúzeum is látható itt.
[szerkesztés] Gazdasága
Kistapolcsány legfontosabb üzeme a szőlőfeldolgozó és borüzem (Vinárske závody Topolčianky s.r.o.).
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Kistapolcsány Szlovákia térképén
- A várkastély a szlovák múzeumok honlapján
- A lovasmúzeum szlovák múzeumok honlapján
- A kistapolcsányi borkombinát honlapja
- Tourist-channel.sk
Az Aranyosmaróti járás települései
 |
|
|---|---|
|
Aranyosmarót (Zlaté Moravce) |
|
Based on work by