Klusinói csata
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A klusinói csata a Stanislaw Zołkiewski vezette számbelileg kicsiny lengyel sereg győzelme az orosz-svéd sereg ellen 1610. június 24-én.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előzmények: A Zűrzavarok időszaka Oroszországban
Borisz Godunov cár, aki állítólag megölette IV. (Rettegett) Iván fiát II. Dimitrijt átvette e trónt. De a bojárok sosem támogatták igazából és titokban arra gyanakodtak, hogy az ő keze van a cárevics halálának ügyében. Ráadásul Lengyelországban Adam Wisniowiecki knyáz szolgálói közt felbukkant egy férfi 1603-ban, aki magát II. Dimitrijnek és Borisz Godunovot szélhámosnak, s gyilkosnak mondta. Erre válaszul a cár azt híresztelte, hogy az az illető nem más, mint egy Grigorij nevű szerzetes, aki a csudovi klastromból szökött el, de állítását nem tudta alátámasztani, sőt a férfi nagyon is hasonlított a cárevicsre, valamint birtokában volt egy kereszt, amit a trónörökös viselt hajdanán, de a halott gyereken ezt akkor nem találták meg. Közben Dimitrijt bemutatták III. Zsigmond előtt, aki noha megígérte, hogy segítségére lesz, ténylegesen nem támogatta. Dimitrij 1604-re (főleg lengyelekből) sereget toborzott és benyomult Oroszországba. A cári csapatok rövidesen átálltak mellé és a Godunov nyomorgatta parasztok is segélték. Godunov öngyilkos lett. Feleségét és fiát a moszkvaiak megölték. Dimitrijt cárrá kornázták, de nem egészen tíz hónapig uralkodott. Egy Vaszilij Sujszkij nevű bojár, aki az uglicsi gyilkosság ügyében vezette a nyomozást, 1605-ben megerősítette azt, hogy a cárevics él és átállt az állítólagos II. Dimitrij mellé. De miután nyilvánvalóvá váltak az új cár abszolutisztikus törekvései és mert nem akart a bojárok bábja lenni, ezért összeesküvést szervezett ellene és 1606-ban megölte. Vaszilij Sujszkij magát IV. Vaszilij néven cárrá koronázta, amit sem Lengyelország, sem Svédország nem ismert el. Rövidesen újabb Dimitrijek léptek fel a színen, köztük az egyik 1610-ben újabb fegyveres támadást indított.
[szerkesztés] A klusinói csata
Ulászló herceg parancsára Dimitrij oldalán egy sereg indult Moszkva ellen, amelynek parancsnoka, az 1620-as cecorai csatában elesett Stanislaw Zołkiewski volt. A haderő úgy háromezer lovasból és 5000 gyalogosból állt. Vele szemben a cár testvérét Dimitrijt küldte, egy kb. 40 ezer oroszból, 8000 svéd zsoldosból (ezek parancsnoka a francia Jacub de la Gardie), néhány francia, valamint 1200-1500 német zsoldosból álló hadsereget küldött, mely június 24-én Vajzma melletti klusinói erdőben ütközött meg. A sűrű rengeteg nehezítette a gyalogosokat a mozgásban. A lengyel huszárság egy résen át megrohamozta az elővédben levő orosz-svéd egységeket. Ám az ellenség sorain fönnakadtak és azok visszaszorították őket. Zołkiewski ekkor átrendezte a sorait és gyalogsággal fölzárkózva új támadást indított, ami megbontotta az orosz állásokat és nagy zavarban a zsoldosok nagyobb része elmenekült, mások átálltak a lengyelek mellé. Sujszkij megfutamodott.
[szerkesztés] A zűrzavar folytatódik
A vereség során Vaszilij Sujszkijt félreállították és Lengyelországba száműzték, de a cári tórnt sem az állítólagos Dimitrij kapta meg, hanem maga Ulászló. Dimitrij tovább próbálkozott, de az 1603-ban felbukkantéhoz hasonló sorsra jutott, rajta kívül még egy Dimitrij bukkant fel.
Based on work by