Kultúra
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kultúra szó a latin colere („művelni”) szóból származik és eredetileg a föld megművelését, később és az emberek „kiművelését” és a művészetek „művelését” is jelentette. A kultúra kifejezést ma többféle eltérő értelemben használjuk, amelyek közül a tudományos (antropológiai) és a hétköznapibb („magas kultúra”) értelmezés a leggyakoribb.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Antropológiai meghatározás
A kulturális antropológia meghatározása szerint a kultúra egy adott társadalom mindazon ismereteinek, hiedelmeinek, erkölcsi és vallási normáinak, gondolkodásbeli sémáinak és kategóriáinak, mítoszainak, szimbólumainak, életmódbeli vonásainak, szokásainak, tanult viselkedési mintáinak összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását lehetővé teszik, amelyek alapján a közösség tagjai egymással kommunikálni és tapasztalatot cserélni képesek, és amelyek meghatározzák az egyén helyét a világban, a saját közösségében és a más közösségekhez való viszonyában. A kultúra alapján tudunk eligazodni abban, hogy mik a fontos értékek és normák az életben. A normák olyan elvárások amelyek előírják, hogy hogyan viselkedjünk a különböző helyzetekben. Minden kultúra más módszereket és büntető intézkedéseket használ a normák („íratlan törvények”) betartásának kikényszerítésére. Bizonyos kulturális vonások már az állatvilágban is megfigyelhetőek, így például az emberhez legközelebb álló csimpánzoknál (Jane Goodall kutatásai).
Ebben az értelemben beszélhetünk különböző emberi kultúrákról és ezek találkozásáról, például az ausztráliai fehér városi kultúra és egy gyűjtögető vándorló ausztráliai őslakos kultúra közötti érintkezésről és kölcsönhatásukról. A különböző kultúrák, változásuk és egymással való kapcsolataik vizsgálatával a kulturális antropológia foglalkozik.
[szerkesztés] A „magas kultúra” meghatározása
A kultúra másik fő jelentése az úgynevezett „magas kultúra”, vagyis a művészeti, irodalmi alkotások, tudományos és szellemi értékek, művelődési-oktatási intézmények összessége, mindazok a dolgok, amelyek a gazdasági élettel szemben a társadalmi élet szellemi oldalát, a tanulással, művelődéssel kapcsolatos területeket képviselik. Ez a jelentés a civilizációhoz, a differenciált társadalmi élethez, sokszor a polgári életformához kapcsolódik. A hétköznapi életben a leggyakrabban ebben az értelmében használjuk a kultúra kifejezést. Például Budapest kulturális élete, Kulturális Örökség Minisztériuma, Lengyel Kulturális Intézet stb. Ilyen értelemben beszélhetünk egyetemes emberi kultúráról, európai kultúráról, nemzeti kultúrákról is.
[szerkesztés] Régészeti kultúra
A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.
Az egyes régészeti kultúrákról lásd a Régészet szócikket!
[szerkesztés] A kifejezés további jelentései
A fentieken kívül beszélünk még szervezeti kultúráról, valamint a szó eredeti „földet művelni” értelmében mezőgazdasági kultúráról (növénykultúra, gombakultúra stb.).
Based on work by