Régészet

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző leletek alapján.

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 A régészet módszerei és fő területei 3 Fő régészeti korszakok 4 Régészeti kultúrák 5 Lásd még 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Bevezetés

A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi pl. az egyiptológia és az asszírológia.

Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Egyetemen tanítanak.

[szerkesztés] A régészet módszerei és fő területei

A régészek leggyakoribb módszere az ásatás, amikor a föld alól tárják fel pontos tervek és rendszerezés alapján a múltbeli épületek vagy sírok maradványait. Ezenkívül víz alatti és barlangi régészeti kutatások is előfordulnak.

A régészet hazánkban is gyakorolt fontos ágai:

Ősrégészet (őskőkor, neolitikum, rézkor), a bronzkor és a vaskor régészete.
Egyiptomi régészet (egyiptológia).
Klasszikus régészet (Görögország és Róma).
Középkori régészet (ezen belül pl. a népvándorlás-kor, a honfoglalás-kor, az Árpád-kor és a késő-középkor régészete).

[szerkesztés] Fő régészeti korszakok

• Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) – Európában kb. az i.e. 10. évezredig
• Mezolitikum (Átmeneti kőkor) – Európában kb. az i.e. 10. évezred és i.e. 8. évezred között
• Neolitikum (újkőkor vagy csiszolt kőkorszak) – Európában kb. i.e. 8. évezred - i.e. 5. évezred
• Rézkor – Európában kb. i.e. 5. évezred - i.e. 3. évezred
• Bronzkor – Európában kb. i.e. 3. évezred - i.e. 1. évezred
• Vaskor – Európában az i.e. 1 évezred folyamán
• Római kor - a Kárpát-medencében 1. század – 5. század
• Népvándorlás-kor - 5. század - 9. század

[szerkesztés] Régészeti kultúrák

A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.

Régészeti kultúrák szócikkei a Wikipédiában:

Kárpát-medence

• Szeleta-barlang (paleolitikum)
• Istállóskő (paleolitikum)
• Körös-kultúra (neolitikum)
• Vonaldíszes kerámia kultúrája (neolitikum)
  • Bükki kultúra (neolitikum)
• Lausitzi kultúra (bronzkor)

Más európai területek

• Kelet-Európa
  • Jamna-kultúra

Ázsia

• Közel-Kelet
  • Kebara-kultúra, Izrael és Jordánia (paleolitikum)
  • Zarzi-kultúra, Irak (paleolitikum)
  • Natúf-kultúra, Palesztina és Jordánia (mezolitikum)
  • Kerámia előtti neolitikus A-kultúra, Palesztina, Jordánia, Szíria és Irak (neolitikum)
• Közép-Ázsia
  • Botaji kultúra, Kazahsztán (rézkor)

Afrika

Amerika

[szerkesztés] Lásd még

• Őskor
• Ókor
• Civilizáció

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Múltra nyíló ablakok (Régészetről mindenkinek)