Letenye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Zala | ||||
| Kistérség | Letenyei | ||||
| Rang | város
|
||||
| Terület | 41,74 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8868 | ||||
| Körzethívószám | 93 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Letenye város Zala megyében. A Letenyei kistérség központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A megye Horvátországgal szomszédos délnyugati részén fekszik, 22 km-re Nagykanizsától. Határában folyik a Mura folyó. A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok terülnek el (Julian-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).
[szerkesztés] Közlekedés
A város csak közúton érhető el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa felől érkező 7-es elsőrendű főútvonal, illetve a Nagykanizsa felől futó, 2004-ben átadott M70-es autópálya. Letenyéről Lentibe vezet továbbá egy fontos mellékút, amely mellé a növekvő szlovén-magyar forgalom miatt autópályát is terveznek. A városba futnak továbbá a környező településekből az utak.
A térség autóbuszközlekedése más Zala megyei városokéhoz hasonlóan szintén fejlettnek mondható. A településen lévő buszállomásról a környező településekre, Nagykanizsára, Lentire és Zalaegerszegre sűrűn, Budapestre napi kétszer indulnak buszjáratok.
[szerkesztés] Története
Letenye első említése 1341-ből való, Letyne formában. Neve szláv eredetű (leto: „nyár”.) Ekkor a Széchy család birtokában állott, és kiemelkedő jelentőséggel bírt a környéken. 1367-ben a király vásártartási jogot adott a településnek, amely 1498-tól mezőváros.
A török hódoltság idején többször is elpusztult, a 17. század végén elveszítette mezővárosi rangját. Később pestis pusztította a lakosságot. 1871-től újra mezőváros és 1971-ig járási székhely. Fejlődésnek igazán csak az 1930-as években indult újra.
A településen közúti határátkelő működik 1923-tól. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.
[szerkesztés] Híres emberek
- Kalivoda Kata (1877–1936) festő
- Korach Mór (1888–1975) vegyészmérnök, akadémikus
- Korach (Komját) Aladár (1891–1937) költő, újságíró
- Korach (Kenyeres) Júlia (1895–1958) politikus, publicista
- Nagy Feró énekes
- Olgyay Miklós (1904–1958) biológusprofesszor
- Patzner (Perényi) István (1860–1906) műfordító, egyházi író
- Schram Ferenc (1923–1975) zenetörténész, néprajzkutató
Based on work by