A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

• A magyar Wikipédiában az alábbi cikkeket elkezdte valaki, de nem jutott túl a meghatározás közlésén. Mivel a megkezdett szócikk nem bővült az elvárható időn belül, a tartalmát áthelyeztük erre a lapra, ahol, akárcsak egy bölcsődében, gondoskodó Wikipédisták segíthetnek a fejlődésében. A bölcsődébe került cikkek szövege önalló cikként nem érthető el, ezért ezek címei ezen alapon üres (piros) linkkel szerepelnek. (Ha a link kék színű, akkor a kérés már - általában - nem aktuális).

A-változat:

• A lapra való áthelyezés a vonatkozó szócikkről (szócikkekről) folytatott szavazás alapján történt (és egyben a kezdemény önálló szócikként törlésre került).

B-változat:

• (lásd A) + valamelyik szerkesztőnk úgy vélte, hogy egy meglevő cikkben van olyan kezdemény, amelyre a figyelmet érdemes e lapra való áthelyezéssel kezdeményezni (az eredeti helyén való meghagyásával).

• Ha valamelyik "bölcsődés" támát fejleszteni akarod, használd a piros linket és - ha szükséged van rá - másold ki a hozzá tartozó szöveget.
• Kérjük, ne ezen a lapon dolgozz.
• itt indokolást ne fűzz hozzá, csak a kért szócikk elképzelt címét jelezd a szoros betűrend betartásával.
• Ha egy bölcsődés témát magaddal vittél és nem nyúlsz hozzá azonnal, kérünk, jelezd itt a megírási szándékodat (pl. dolgozom rajta - User:Brunszvikteri)
• Ha a "bölcsődést" legalább "óvodássá" nevelted, kérünk, töröld innen a megfelelő részt. (Egyetlen ovis sem büszke arra, ha még mindig bölcsisnek nézik.)
• A szócikkeket természtesen más címen is megírhatod, esetleg redirektként használhatod a fogalmat egy meglevő szócikkhez vagy akár be is dolgozhatod egy másik szócikkbe. (Kérünk, ne alkoss kislexikon-szerű fogalomgyűjteményeket egy- egy szócikken beül, mivel számos szócikk pont azért került erre a lapra, mert glosszárium-szerű felsorolásban szereplt.
• Ha a bölcsődében szereplő fogalommal kapcsolatos olyan kételyeid vannak, ami miatt nem kezdesz hozzá egy önálló szócikk megírásához (de csak akkor), úgy ennek a lapnak a vitalapján megvitathatod a többiekkel a kérdést.

• Ha tudomásod van arról, hogy valamelyik idegen nyelvű Wikipédiában már szerepel a kért szócikk, hasznos lehet, ha az idegen nyelvű linket itt megadod.
• Ha bármelyik "bölcsődés" felneveléséhez hozzájárulsz, előre is köszönet illet.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

[szerkesztés] A, Á

Adóáthárítás Az adóalanyra kivetett adót az adó alanya részben átháríthatja vevőire, szállítóira, szerződő partnereire azzal, hogy a kereslet és kínálat figyelembevételével árait az adó nyomán megváltoztatja.

Adóincidencia Azt fejezi ki, hogy a lakosság egyes csoportjai (pl. kisjövedelműek / nagyjövedelműek, egyedülállók / gyermeket nevelők stb.) az összes adónemet figyelembe véve összesen mennyi adót fizetnek. Rendszerint jövedelmükhöz viszonyítva, százalékos formában fejezik ki.

Aktív foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás növekedését segítő politika.

Alapértékek Társadalmi ideák, amelyeket a gazdaságpolitikának figyelembe kell vennie, pl. szabadság, biztonság, igazságosság. Az eltérő gazdasági világnézetek ezek fontosságát és konkrét követelményeit eltérően értelmezik.

Állami kudarc A kormányzati beavatkozás esetleges alacsony hatékonysága, erős negatív mellékhatásai stb. Fő okai az elégtelen tájékozódás, a rossz hatásvizsgálat, a döntések külön érdekű befolyásoltsága.

Árszínvonal-stabilitásAz árszínvonal a javak árainak mennyiségekkel szabályozott átlaga. Stabilitása alatt ennek változatlanságát vagy évi 2-3 %-ot meg nem haladó emelkedését tekintik. Nem jelenti azonban egyes árak stabilitását, az árarányok változatlanságát.

Aszimmetrikus információA szerződő felek eltérő mértékű tájékozottsága, amely piaci torzuláshoz vezethet.

[szerkesztés] B

[szerkesztés] C

[szerkesztés] CS

[szerkesztés] D

Defenzív struktúrapolitikaOlyan struktúrapolitikai beavatkozás, amely egyes piaci folyamatok lassítását, elhárítását célozza. Ez leginkább a válságba jutott vállalatok, ágazatok átmeneti segítését jelenti.

Diszkrecionális döntés Amikor a kormány esetről-esetre – előzetesen megállapított kritériumok és szabályok nélkül – dönt arról, hogy mikor és hogyan avatkozik be a gazdasági folyamatba.

Döntések meghatározottságaEgy döntési helyzetben mutatkozó korlátok. Lehet fizikai, érzelmi, jogi, politikai stb.

[szerkesztés] E,É

EgyetemPortal Magyarország egyik legnagyobb online egyetemi médiája. A debreceni hallgatók számára készült portál 2005-óta működik, diákok szerkesztik.

Eltérítési hatás (adónál) Nevezik torzító vagy helyettesítési hatásnak is. Az a jelenség, amikor az adóalany az adó hatására, de a törvényeket betartva megváltoztatja magatartását általában abból a célból, hogy adóterhét csökkentse. (törvényes adókerülés)

Érdekegyeztetés A kormány bizonyos – általában a munka világát érintő kérdésekbe – bevonja a munkaadók és a munkavállalók képviselőit is. Az egyeztetés lehet informálódás, véleményezés, esetleg egyetértési jog.

Externália – külső gazdasági hatás Egy vagy több termelő olyan tevékenysége, megállapodása (szerződése), amely további szereplőknek hasznot vagy kárt okoz (pozitív vagy negatív) anélkül, hogy fizetnének érte, vagy beleegyezésüket adták hozzá.

[szerkesztés] F

Felosztó-kirovó nyugdíj-finanszírozás Olyan nyugdíjrendszer, amelyben a mindenkori nyugdíjkifizetéseket az aktív keresők mindenkori járulékbefizetése fedezi. Generációk közötti újraelosztó rendszer.

Fenntartható növekedés Olyan gazdasági növekedés, amely nem rombolja szét hosszabb távon sem a gazdasági egyensúlyt. Más, ökológiai értelemben az olyan gazdasági növekedést nevezik fenntarthatónak, amely nem terheli túl ártalmaival a környezetet, és nem okoz visszafordíthatatlan, vagy aránytalan költséggel visszafordítható környezeti és természeti károkat.

Foglalkoztatott Kereső tevékenységet folytató alkalmazásban állók, önállóan segítő családtagok, alkalmi munkások, illetve az, aki a munkaerő-felmérés szerint az előző héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett. FolyamatszabályozásA gazdaság folyamatainak globális szabályozása (fiskális, monetáris politikával), vagy egyes részeinek (ágainak, régióinak) befolyásolása elsősorban adó és támogatáspolitikával és differenciált jogi feltételek megállapításával.

Forgalmazható szennyezési jogok Meghatározott jellegű és mértékű környezetszennyezésre adott engedélyek, amelyekkel az érintettek egymás közt kereskedhetnek (át- ill. eladható)

Forgalmi adók Termékek forgalmazása és általában gazdasági ügyletek után fizetendő adó. Fő formái:3. általános forgalmi adó4. jövedéki adó (alkoholos italok, üzemanyagok és dohányáruk után)A vámokat is termékekre vetik ki, de nem sorolják a forgalmi adók közé.

[szerkesztés] G

Gazdaságelmélet A közgazdaságtan gazdasági törvényszerűségeket kutató ága. Nevezhető gazdasági elemzésnek is. Gazdaságilag aktív népesség A munkaerejét felkínáló népesség, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma.

Gazdasági potenciálAz egy lakosra jutó GDP azon maximális szintje, amelyet egy gazdaság egy adott időpontban az egyensúly veszélyeztetése nélkü elérhető.

Gazdasági rendszerA tulajdon, közösségi vagy magántulajdona termelés, állami vagy magántermelők a csere meghatározott rendszere, amely különbözhet aszerint, hogy, , piaci csere vagy bürokratikus (adminisztratív)elosztása van-e túlsúlyban.

Gazdasági világnézetPolitikai értékítélet arról, hogy mi (lenne) jó, helyes a gazdaságban, a gazdálkodás feltételeiben

Gazdaságpolitika Az állam nézeteit, elhatározásait és rendszeres cselekedeteit jelenti, amelyekkel az állam politikai-társadalmi céljainak megvalósítása érdekében a gazdaságot befolyásolja. Egy szűkebb – kizárólag rövid távú makroökonómiai értelmezés szerint a gazdaságpolitika – a gazdasági potenciált megközelítő magas termelési szint érdekében alkalmazott monetáris és fiskális politika.

Gazdaságpolitikai eszközök Azon intézmények és változók, amelyeket a kormányzat a gazdaság befolyásolására alkalmazhat.

Gazdaságpolitika hatásossága Azt jelzi, hogy a kormányzati intézkedések milyen mértékben eredményezik a szándékolt cél elérését.

Gazdaságpolitika intenzitása Azt jelzi, hogy milyen széles körben, milyen mértékben szabályozza a kormányzat a piaci folyamatokat. jellemzői: Regulációk mennyisége, államháztartás terjedelme stb.

Gazdaságpolitika sikeressége A politika gazdasági elmélete szerint a kormányzat szempontjából a gazdaságpolitika akkor sikeres, ha hozzájárul a következő választásokon a kormány újraválasztásához. (Az állampolgárok a kedvező gazdasági folyamatokat tekintik sikeresnek, de ez nem egyedül a gazdaságpolitikán múlik.

Globális folyamatszabályozás A makro-ökonómiai szabályozás, stabilizációs politika egyik elnevezése

Globalizáció A nemzetközi gazdasági folyamatok azon intenzív korszaka, ahol a kapcsolatokban a külkereskedelem mellett a tőke- és pénzfolyamatok egyre nagyobb szerephez jutnak. Jellemzője a multinacionális vállalatok térnyerése és a nemzetközi áru-, információ- sé tőkeáramlás szabadsága és gyorsasága, valamint a nemzetközi kapcsolatok tudatos befolyásolása nemzetközi egyezményekkel, multinacionális szervezetekkel. További jellemzője a piacgazdaságok konvergenciája, azaz a nemzeti intézményrendszerek harmonizációs tendenciája.

Go-stop politika Húzd meg – ereszd meg jellegű váltakozó, élénkítő, illetve megszorító politika. Jellemzője, hogy az élénkítés a gazdaság állapota miatt rövid időn belül egyensúlyzavarokat orvosoló korrekciókat igényel.

Gradualizmus Egyensúlyi és egyéb problémák fokról-fokra való, lépésenkénti megoldása (szemben a sokkterápiával).

[szerkesztés] GY

[szerkesztés] H

Hiperinfláció Évi 100%-os árszínvonal-emelkedést meghaladó infláció.

[szerkesztés] I,Í

Import-kontingens Egyes termékek importjának hatósági maximálása, nagyobb importot ez esetben nem engedélyeznek.

Infláció Az árszínvonal emelkedése; rendszerint egy évre vagy egy hónapra vetítve számolják %-osan kifejezve. Megkülönböztethető a fogyasztói, a termelői (nagykereskedői) és a GDP egészére számított árszínvonal-változás. Az utóbbit GDP inverz árindexnek is nevezik.

IMF Nemzetközi Valutaalap. A nemzetközi fizetési rendszerek és fizetések zavartalanságát elősegítő szervezet, amelynek célja a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás fejlesztése, fizetési mérleg zavarok leküzdése.

InfrastruktúraA vállalkozások környezetét, feltételeit szolgáló szolgáltatások

IntegrációAz államok közti együttműködés és kapcsolat olyan magas foka, ahol a tagállamok szuverenitásuk kisebb-nagyobb részéről (pl. külgazdaság-politika, pénzpolitika) lemondanak és azt nemzetek feletti szervezetükre bízzák. Intervenciós szabályozás A gazdaság egye részterületeire, szereplőire irányuló beavatkozás a piaci feltételek módosításával (ösztönzés-korlátozás)

Intézmény Szervezetek, szabályok és szokások (tipikus magatartások) együttese.

Iparpolitika (vállalkozási politika) Az üzleti vállalkozások működési feltételeire vonatkozó rendelkezések. Modern értelemben tehát nem csak az ipari, hanem az építőipari, a kereskedelmi stb. tevékenységre is kiterjed.

• Irmin a szászok hadistene volt, Mannus fia és a germán proto-törzs Irminones (vagy Herminones, Hermiones) őse. Irmin óészaki neve Jörmun volt és ezúttal ez volt Odin egyik neve is (egy másik neve volt Ygg). (bemásolva az Irminsul szócikkből)

[szerkesztés] J=

Járulék Olyan kötelező befizetés, amely az állammal szemben jogosultságokat keletkeztet. Fő formája a társadalombiztosítási járulék. Jegybank Központi bank: rendszerint az állam által alapított bank, amelyik rendelkezik a pénzkibocsátás monopóliumával, a pénzmennyiség szabályozásának eszközeivel és az üzleti bankok és hasonló szervezetek felé bizonyos szabályozási jogosultságokkal is (Magyar Nemzeti Bank) Jóléti állam Olyan állam, amely pozitív szerepet játszik a társadalmi jólét ösztönzésében. Jellemzője a jelentős jóléti közkiadás és széles körre kiterjedő nagy ellátórendszerek (nyugdíj, egészségügy, közoktatás stb.) működtetése.

Jóléti modellek Különböző világnézetű értékítéletek arról, hogy a jóléti rendszer szolgáltatásait kiknek és milyen elvek szerint célszerű elsősorban elosztani. Eszerint állampolgári jogosultságok, biztosítási rendszerek, illetve a rászorultsági ismérvek szolgálhatnak elsősorban iránytűként. Jóléti programok A jóléti politika körébe tartozó cél- és eszközrendszerek, intézmények, finanszírozási és kiadási tervek (mértékek), jogosultságok.

Jövedelemadók Az egyéni és társasági jövedelmekre kivetett adók. Magyarországon: személyi jövedelemadó, illetve társasági adó. A személyekre kivetett jövedelemadó általában progresszív adó, azaz nagyobb jövedelem után nagyobb arányú az adóteher.

Jövedelmi hatás (adónál) Az a hatás, amely szerint az adófizetés csökkenti az adóalany szabadon elkölthető, rendelkezésre álló jövedelmét.

[szerkesztés] K

Kamatpolitika A központi bank pénzmennyiség befolyásoló eszköze. A Bank meghatározza azt a kamatot, amely mellett a bankoknak hitelez, vagy betétet fogad el. Magasabb kamat pénzszűkítő, alacsonyabb kamat pénzmennyiség-bővítő hatású. Kereskedelempolitika A külfölddel kapcsolatos gazdasági műveletek (elsősorban az áru- és szolgáltatásforgalom) szabályai.

Keresletszabályozás A gazdasági ciklusok kezelését célzó monetáris, fiskális – és esetleg jövedelmi – politika K+F Kutatás és fejlesztés

Kis- és középvállalkozások Kisvállalkozásnak tekintik a 10-49, középvállalkozásnak az 50-300 fővel dolgozó vállalatokat. Az 1-9 fős vállalkozás neve: mikro-vállalkozás.

Konjunktúra-ciklus A gazdasági fejlődés trendvonala körüli termelésingadozás. Szakaszai:6. fellendülés,7. csúcs (túlfűtöttség)8. lassulás,9. (esetleg) visszaesés (recesszió)10. és mélypontkonjunktúra: gazdasági fellendülés; konjunktúraciklus: újratermelési ciklus

Konszolidált államháztartásAz államháztartás alrendszerei közötti fizetések kiszűrésével készült pénzügyi mérleg, amelyben tehát csak az államháztartás és a más gazdasági szereplők közötti műveletek szerepelnek. KormányzatA gazdaságpolitika elméletében a kormányzat a gazdasági élet olyan szereplője, aki közjogi hatalommal, eszközökkel rendelkezik szándékai megvalósításához. A központi kormányzat része az országgyűlés, a kormány, és idetartozónak tekintik a központi bankot is. A helyi önkormányzat is kormányzati szerv.

Költség-internalizálásA környezetvédelmi politika egyik eszköze. A szennyezőt a szennyezés mértékével arányos költségvetési befizetésre kötelezik. Ez a befizetés a szennyezés társadalmi és vállalati költségei közti különbséget egyenlíti ki, a magasabb vállalati költség magasabb árat és reálisabb keresleti-kínálati viszonyokat teremt.

Központi bank (jegybank) Rendszerint az állam által alapított bank, amelyik rendelkezik a pénzkibocsátás monopóliumával, a pénzmennyiség szabályozásának eszközeivel és az üzleti bankok és hasonló szervezetek felé bizonyos szabályozási jogosultságokkal is.

Közbeszerzés Az állam (állami szervek, esetleg egyes állami vállalatok) számára kiadott olyan szabályozás, amely biztosítja, hogy olyan szállítók versenyeztetése útján válasszák ki a legelőnyösebb beszerzési forrást és feltételeket.

Közjogi szereplők (a gazdaságpolitikában) A kormányzati szereplők: országgyűlés, kormány, központi bank.

Közjószág Olyan jószág és szolgáltatás, ahol az igénybevételből senki sem zárható ki (vagy nem hatékony a kizárás), és amelynek fogyasztása nem rivalizáló, azaz egyik egyén fogyasztása nem gátolja azt, hogy más is fogyassza a jószágot.

Közösségi vívmányok Az EU-nak a piacgazdaságra vonatkozó alapvető szabályrendszere, amely a tagállamokra nézve egységes és kötelező.

Külső gazdasági hatás Egy vagy több termelő olyan tevékenysége, megállapodása (szerződése), amely további szereplőknek hasznot vagy kárt okoz

[szerkesztés] L

Lebegő árfolyam Lebegő az árfolyam akkor, ha az a piaci hatások, a valuta kereslete és kínálata nyomán alakul. A központi bank a lebegő árfolyamot vétellel-eladással (intervenció) befolyásolhatja.

Leíró és normatív szemléletA leíró (pozitív) szemlélet a közgazdaságtanban a jelenségek leírását, értelmezését célozza és magyarázza. A normatív szemlélet arra is vállalkozik, hogy minősítse azokat, tanácsokat adjon a helyzet javításához.

Lobbi Olyan szakmai vagy érdekkapcsolati szervezet, amely jogot kap a törvényjavaslatok véleményezésére.

Lorenz görbeA jövedelem-eloszlás jellemzésére rajzolt görbe olyan koordinátarendszerben, ahol az egyik tengelyen a jövedelemtulajdonosok kumulált száma, a másikon a kumulált jövedelmük kerül feltüntetésre. A görbe egy adott pontja megmutatja, hogy a népesség hány százalékának a teljes jövedelem hány százaléka jut. Teljesen kiegyenlített jövedelemelosztás esetén a görbe egy 45 fokos emelkedő egyenes. Minél egyenlőtlenebb a jövedeleloszlás, annál hasasabb a görbe.

[szerkesztés] M

Makro-ökonómiai politika Lásd globális folyamatszabályozás medián választó egy alternatíva esetén (pl. két párt) közötti választáskor az a választó, akitől az egyik és a másik irányban valamely (párt javára) a választók 50-50%-a helyezkedik el.

Meritórikus jószág Olyan jószág és szolgáltatás, ahol a kormányzat a fogyasztásnak más jelentőséget tulajdonít, mint az egyén. Ezért a fogyasztást a kormányzat ösztönzi, pl. ártámogatással, vagy korlátozza magas adóval, vagy akár adminisztratív úton. (más elnevezése: érdemdús javak, illetve káros javak)

Monetáris célok A központi bank monetáris politikai célja. A Bank céljának tekintheti az infláció vagy az árfolyam, illetve a pénzmennyiség valamilyen értékét.

Monetáris eszközökA monetáris politika megvalósításához a központi bank rendelkezésére álló eszközök. Ezek elsősorban a kamatpolitika, a tartalékolási előírások és a nyíltpiaci műveletek.

MunkanélküliségMunkát nem találó, de azt keresők száma. Többféleképpen mérik. Jellemezhető az államilag nyilvántartásba vettek számával (regisztrált munkanélküli), de jellemezhető úgy is, hogy hányan nem dolgoztak heti 1 óránál vagy x óránál többet az előző héten. (Ezt reprezentatív statisztikai felmérés alapján becslik, ún. munkaerő-felmérés keretében.)

Munkanélküliségi ráta Munkanélküliek száma az aktív népesség (foglalkoztatottak plusz munkanélküliek) számához viszonyítva x 100.

[szerkesztés] N

Növekedés A gazdasági növekedést a GDP vagy az egy lakosra jutó GDP volumenének növekedésével jellemzik. Bírálói hangsúlyozzák, hogy e mutató leegyszerűsít, számos minőségi tényezőt nem tükröz.

[szerkesztés] NY

[szerkesztés] O,Ó

OECD Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Közel harminc fejlett országot tömörítő kormányközi szervezet, amelynek célja a tagországok gazdaságpolitikájának (növekedés, stabilitás, többoldalú kereskedelem) segítése. Magyarország is tagja az OECD-nek.

Offenzív struktúrapolitika Olyan struktúrapolitika, amely a természetes piaci folyamatok hatásainak meggyorsítását segíti. „Rásegítő politika”

[szerkesztés] Ö,Ő

Öko-adó Környezetvédelmi adó (és hasonló hatású díj). A szennyezés fajtája és mértéke után fizetendő.

[szerkesztés] P

Pareto-hatékonyság (allokatív hatékonyság) Olyan gazdasági helyzet, amelyben egy új döntés, akció nyomán senki sem kerülhet kedvezőbb helyzetbe anélkül, hogy ezzel valaki más kedvezőtlenebb helyzetbe ne kerülne.

Partikularizmus A kormányzat tagolt apparátussal (minisztériumokkal) rendelkezik, amelyek a döntések előkészítésében és a végrehajtás során saját érdekeiket is igyekeznek érvényesíteni, ami a központi akarat torzításához vezethet.

Pénzpiac A hitelfelvét és a hitelnyújtás piaca. Pénzpiacnak nevezik a rövidlejáratú, hitelpiacnak a közép- és hosszúlejáratú hitelek piacát. Az éven túl nyúló hitelezést sokszor a tőkepiac részének tekintik.

Piacfelügyelet Állami vagy az érdekeltek által szervezett olyan szervezet, amely a vállalatok piaci viselkedésének felügyeletét végzi. Ellenőrzi és számon kéri a gazdálkodás állami előírásainak betartását, szankcionálhatja az ennek meg nem felelő magatartást.

Piacgazdasági kudarc A piacgazdálkodást rendszeresen jellemző negatív jelenségek, mint a munkanélküliség, a szélsőséges jövedelem-eloszlás és a gazdsági ingadozások

Piackikapcsoló politika Az állam a kínálatot maga biztosítja ingyenesen vagy erősen szubvencionált, kötött árak mellett, esetleg adminisztratív adagolással (pl. jegyrendszer)

Piackonform befolyásolás A piaci folyamatok – általában pénzügyi eszközökkel történő - befolyásolása, mely mellett a piaci szereplők önkéntes alkalmazkodással reagálnak.

Piackudarc Más néven piaci tökéletlenség az a jelenség, amikor a tiszta versenypiaci döntések nem biztosítják a termelési tényezők leghatékonyabb allokációját.

Piacvédelem Kormányzati beavatkozás a piaci verseny logikáját, etikáját sértő jelenségek, szereplők ellen. Tipikus esete az antidömping eljárás, amely azon külföldi vállalkozók ellen irányul, akik az önköltség alatti, vagy a piacon szokásos árak alatti árakkal kívánnak betörni a piacra.

Politika közgazdasági elmélete Az a modell-feltételezés, hogy a választók és politikusok viszonya hasonló a fogyasztók és vállalkozók viszonyához. A politikusok célja – ezen felfogás szerint – a reá adott szavazatok maximálása, azaz újraválasztásuk. Eszköze a programja (ígéretei). A választók hasznosságukat a nekik legjobban megfelelő programra szavazva maximálják.

Pragmatikus szemlélet A gazdaságpolitika elméletében az a feltételezés, hogy a döntéshozók döntéseiket folyamatosan, a problémák felmerülése, kiéleződése és megoldhatósága figyelembevételével hozzák meg.

Privatizáció Közösségi (elsősorban állami) tulajdonban levő termelő, szolgáltató szervezetek magánkézbe juttatása eladás, szétosztás stb. útján.

Prognózis Egy, a jövő időszakra szóló helyzetjellemzés. A jövő eseményeinek „kielégítő valószínűséggel” történő leírása.

Protekcionizmus A belföldi termelők előnyösebb helyzetbe hozása a külföldi vállalkozókkal szemben.

[szerkesztés] Q

[szerkesztés] R

Racionális döntés A gazdaságban a célok és eszközök együttes mérlegelése és a haszon maximális figyelembevételével hozott döntés. (Gazdasági racionalitás) Van másféle racionalitás is, pl. a hagyományok, a rutin alapján történő döntés.

Recesszió A gazdasági teljesítmény (GDP) átmeneti visszaesése a gazdasági ciklus folyamán. Recesszióról akkor beszélünk, ha a GDP legalább két egymást követő negyedévben csökken.

Reguláció A piaci gazdálkodás feltételeinek, korlátjainak szabályozása. Dereguláció: az erre vonatkozó állami kötöttségek, korlátok oldása, a piaci hatások kiszélesítését célzó politika.

Rendszerszabályozás A gazdálkodás (tulajdon, csere, munka) feltételeit, lehetőségeit, korlátjait megszabó intézményi politika.

Rögzített árfolyam Az állam a valutájának árfolyamát valamely más valutához képest rögzíti. A központi bank ebben az esetben vétellel-eladással aktívan segítheti ezen rögzített szint fenntartását. Rögzített árfolyam esetén is lehetnek a rögzített szinttől való korlátozott eltérések (sáv).

[szerkesztés] S

Sokkterápia Megbomlott gazdasági egyensúly (fizetési nehézségek, infláció stb.) esetén az egyensúly hirtelen, egyszeri intézkedéssel (intézkedéscsomaggal) való helyreállítása. Fő eszközei: árkötöttségek, külkereskedelmi kötöttségek megszüntetése, adóemelés, államháztartási kiadások csökkentése.

Stabilizációs politika A monetáris és fiskális politika működtetése a gazdaság működésének magas és kiegyensúlyozott szintje, illetve a gazdasági hullámzások enyhítése érdekében. Stagfláció A gazdaságnak az az állapota, amikor a GDP szintje több évig stagnál és egyidejűleg – két-három százalékot meghaladó – infláció van. Rendszerint jelentős munkanélküliséggel párosul.

Strukturális deficit Az államháztartási deficitnek az a hányada, amely akkor (is) jelentkezne, ha a gazdaság a hosszabb távú trendvonalnak megfelelő teljesítményt érne el. Recesszió idején e deficit még kiegészül a termelés alacsony szintje miatt időlegesen kieső bevétellel, a konjunktúra csúcsán viszont az átmenetileg jelentkező többlet-adóbevétel miatt a tényleges deficit kisebb, mint a strukturális deficit.

[szerkesztés] SZ

Szabályhoz kötött döntés Amikor a kormányzat előre meghirdetett kritériumok (jelenségek) esetén dönt a folyamatokba való beavatkozásról.

Szavazási paradoxon Közösségi szavazás esetén, ha több mint két szavazó és cél van, akkor lehetséges, hogy a többségi elv egyes esetekben nem képes megadni az egyértelmű győztest. (E tételt nevezik Arrow lehetetlenségi tételének vagy Condorcet paradoxonnak is)

Szinergia Több tényező együtthatása, amely az egyes tények elkülönített hatásához képest erősebb hatáshoz vezet.

Szinoptikus szemlélet A gazdaságpolitika elméletében az a feltételezés, hogy a döntések kölcsönhatásai miatt a lényeges döntéseket egyidejűleg, e hatásokat mérlegelve hozzák meg (pl. átfogó tervezés keretében).

Szociális piacgazdaság Liberális, piacbarát gazdaság, illetve nézetrendszer, amely szociális biztosítékokkal egészül ki.

[szerkesztés] T

Társadalombiztosítás Az állam által létrehozott és működtetett elosztórendszer, amelyben a résztvevők járulék fizetése ellenében jogosultságokat szereznek öregkori ellátásra (nyugdíj), egészségügyi ellátásra, baleseti ellátásra. Egyes országokban kiterjed a munkanélküliség esetére folyósított jövedelem pótlására is. A társadalombiztosítás a fejlett országokban kiterjed a népesség túlnyomó részére.

termelésvédelem = protekcionizmus: A belföldi termelők előnyösebb helyzetbe hozása a külföldi vállalkozókkal szemben.

Tőkepiac Termelést szolgáló, tőkebevonásban érdekelt tőkekínálók és tőkeigénylők piaca. Koncentrált formája a tőzsde.

Tőkésítési rendszerű nyugdíj-finanszírozás Olyan nyugdíjrendszer, amelyben a biztosított befizetett járulékából tőkét gyűjtenek, majd ezért a nyugdíjazáskor életjáradékot vásárolnak.

[szerkesztés] TY

[szerkesztés] U,Ú

[szerkesztés] Ü,Ű

[szerkesztés] V

Vágtató infláció = hiperinfláció Évi 100%-os árszínvonal-emelkedést meghaladó infláció

Vagyoni adók Két fő formája a 3. vagyonadó: az adóalany teljes nettó vagyona után fizetendő. Számos országban, így Magyarországon ma nem alkalmazzák4. tárgyi adók: egyes vagyontárgyak (ház, telek, lakás, gépkocsi) után vetik ki, általában tekintet nélkül a tulajdonos jövedelmi viszonyaira.

Valuta-konvertibilitás Konvertibilis egy valuta, ha szabadon (állami korlátozásoktól mentesen), egységes (piaci) árfolyamon átváltható más valutákra. Konvertibilisnek tekintenek egy valutát akkor is, ha a rövidlejáratú tőkeműveletekre vonatkozóan vannak korlátozások, de a folyó műveletekre nincsenek.

'Vegyes piacgazdaság' Olyan, döntően a magántulajdonosra és a piaci mechanizmusokra épülő gazdaság, amelyben az állam is észt vesz a kibocsátás (GDP) előállításában, elsősorban bizonyos szolgáltatások területén.

Versenypolitika A gazdasági verseny érvényesülését és a verseny gyengítésének megakadályozását célzó állami szabályozás. Fő kérdései: a tisztességtelen verseny és az erőfölénnyel való visszaélés megakadályozása, a versenykorlátozó megállapodások tiltása, illetve ellenőrzése, monopóliumok kialakulásának lehetőség szerinti meggátlása.

Világbank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az ENSZ szakosított intézménye. Célja azon tagországok gazdasági fejlődésének elősegítése, amelyekben nem áll rendelkezésre elegendő magántőke.

[szerkesztés] W

WTOVilágkereskedelmi Szervezet. Célja a nemzetközi kereskedelem fejlesztése, általános szabályainak kidolgozása stb.

[szerkesztés] X

[szerkesztés] Y

[szerkesztés] Z

[szerkesztés] ZS