Magyar űrtevékenység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyarország az 1960-as évek végétől nemzetközi együttműködések keretében több űrprogramban is részt vett. 1992 óta a Magyar Űrkutatási Iroda (a NASA magyar megfelelője) irányítja a kutatótevékenységet és a nemzetközi kapcsolatokat. A nemzetközi kapcsolatok azért fontosak, mert nincs annyi pénz, hogy saját programokat indítsanak. Néhány év múlva Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagállama lehet.

Tartalomjegyzék 1 Történet 2 Űrprogramok magyar részvétellel 3 Űrkutatással foglalkozó intézmények 4 Források 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történet

A magyar űrtevékenység kezdete 1946 februárjára tehető, amikor Bay Zoltán vezetésével egy kutatócsoport végrehajtotta az első sikeres holdradarkísérletet. A Hold felé elküldött és az onnan visszaverődő radarhullámok alapján vizsgálták a Hold felszínét. Az 1967-ben meghirdette az Interkozmosz együttműködés kereteit kihasználva kutatórakéták, műholdak (Interkozmosz, Prognoz), majd bolygóközi szondák (VEGA, Fobosz) fedélzetére is feljutottak magyar műszerek. Az első magyar űrberendezés az Interkozmosz-6 műholdra szerelt passzív meteoritcsapda volt.

1980-ban az Interkozmosz program részeként repült a Szojuz-36 űrhajóval Farkas Bertalan a Szaljut-6 űrállomásra. Azóta egy magyar sem jutott el a világűrbe, a közeljövőben nem is fog. Farkas Bertalan vitte magával először az űrbe a Pille nevű dózismérőt, amelyet azóta már több szovjet/orosz és amerikai űrrepülésen használtak. Jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson alkalmazzák. A rendszerváltás után, 1991-ben újraszervezték a magyar űrtevékenység irányítását. 1992-ben létrejöt a Magyar Űrkutatási Iroda és a hozzátartozó szervek: a Magyar Űrkutatási Tanács és az Űrkutatási Tudományos Tanács. Az 1990-es években tervezték a Magyarsat nevű magyar távközlési műhold indítását. 2001 tavaszán a magyar és az amerikai kormány közötti űrkutatási együttműködési megállapodás született.

Rövid időn belül Magyarország az ESA teljes jogú tagja lesz, és az összes európai programban részt vehet. Az ESA egyelőre csak a térség négy országát tekintik tagjelöltnek: Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot és Romániát, akikkel együttműködési egyezmény van érvényben. 2003. április 7-én írták alá Budapesten a Magyarország és az ESA közötti szorosabb kapcsolatot jelentő ECSA (European Cooperating State Agreement) dokumentumot ^[1].

[szerkesztés] Űrprogramok magyar részvétellel

(nem teljes lista)

• Interkozmosz: közös űrkutatási program a Szovjetunió és a szocialista országok (Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Vietnam) között.
• Szojuz-36 - Szaljut-6: az első magyar űrrepülés Farkas Bertalannal.
• Vega-program: szovjet üstökös-szondák a Halley-üstökös tanulmányozására. Magyar fejlesztésű a tv-rendszer elektronikája, a kozmikus sugárzásmérő, egy napszél-analizátor és részben a tömeg-spektrométer.
• Fobosz-program: sikertelen szovjet marsszondák.
• Marsz-8: sikertelen szovjet marsszonda. Három műszer fejlesztésében vettek részt a RMKI kutatói.
• Cassini-Huygens: a Szaturnusz kutatására indított Cassini űrszondához a KFKI RMKI-ban földi ellenőrző egységek és számítógépes programok készültek.
• Nemzetközi Űrállomás: az amerikai és az orosz részlegnek is szolgálati berendezése a Pille dózismérőt, amellyel rendszeresen ellenőrzik az űrhajósokat érő káros sugárzást. Tervezik még a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetének mérnökei által kifejlesztett korszerű űrkemence, az Univerzális Sokzónás Kristályosító (USK) felvitelét az űrállomásra.
• Cluster-program: négy műhold, amelyekkel a Nap és a Föld között végbemenő, a földi jelenségeket befolyásoló jelenségeket tanulmányozzák. Magyar kutatók két kísérlet (mágneses tér mérése, a közepes energiájú ionok és elektronok mérése) előkészítésében is részt vettek. A RMKI-ben müködik az egyik adatközpont, amely a pályaadatok adatkezelésért, átalakításáért felelős.
• Rosetta: európai üstökösszonda a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatára. Magyar mérnökök a fedélzeti számítógép, az elektromos energiaellátó rendszer és néhány tudományos kísérlet elkészítésébe kapcsolódtak be.
• STEREO: a NASA napfizikai programja.

[szerkesztés] Űrkutatással foglalkozó intézmények

• Magyar Űrkutatási Iroda: 1992-ben létrejött, a magyar űrtevékenységet irányító szervezet. Honlap
• KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Honlap

[szerkesztés] Források

1. ^ Egy lépéssel közelebb Európához és a világűrhöz

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Magyar Űrkutatási Iroda hivatalos oldala
• Ferencz Csaba: Magyar űrtevékenység. A szovjet rendszer határai
• Both Előd: A magyar űrkutatás tevékenysége
• A magyaországi űrtevékenység dióhéjban
• SH Atlasz Űrtan, Springer Hungarica Kiadó Kft. 1996
• Almár Iván életútja - a hazai űrkutatás krónikája
• Magyar-amerikai űrkutatási megállapodás
• Egy lépéssel közelebb Európához és a világűrhöz (2003. április 7.)