New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Csehország - Wikipédia

Csehország

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csehországot, a Cseh Köztársaság történelmi régióját lásd a Csehország (tartomány) címszó alatt
Česká republika
Csehország zászlaja Csehország címere
(Csehország zászlaja) (Csehország címere)
mottó: Pravda vítězí.
(Cseh: Az igazság győzedelmeskedik)
Térkép
Hivatalos nyelv Cseh
Főváros Prága
Elnök Václav Klaus
Miniszterelnök Mirek Topolánek
Terület
 - Teljes
 - % víz
115.
78 866 km²
2%
Népesség
 - Teljes
 - Népsűrűség
79.
10 241 138
130/km²
Függetlenség
 - Dátum
Visszaszerezte 1918. október 28-án
Csehszlovákiaként,
szétszakadt 1993. január 1-jén
Pénznem Cseh korona (CZK)
Időzóna UTC +1 (+2 nyáron)
Himnusz Kde domov můj
TLD .cz
Hívószám +420

A Cseh Köztársaság (csehül: Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. A Cseh Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Čechy, a régi magyar nyelvben Bohémia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. Csehország tehát eredetileg csak az ország egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban később már az egész országot így nevezték, és az egyszerűség kedvéért ma is gyakran ezzel a rövidebb névvel jelölik. (A továbbiakban szócikkünkben is ezt használjuk.)

Nemzetközi tagsága:

Tartalomjegyzék

[elrejt]

[szerkesztés] Fekvése, határai

Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

A cseh táj nagyon változatos. A nyugati részen (a történelmi Csehországban) található Cseh-medence fő folyói az Elba és a Moldva (csehül Vltava). A medencét peremhegységek veszik körbe - pl. Šumava, Érchegység, Szudéták. Ez utóbbiban, a lengyel határon található az ország legmagasabb pontja, a Sněžka (1602 m).

Az ország keleti részén fekvő Morva-medencét a Cseh-Morva-dombvidék választja el a Cseh-medencétől.

[szerkesztés] Vízrajz

Morvaország fő folyói a Morva és az Odera. Csehország szárazföldi ország, folyói három különböző tengerbe ömlenek: a Balti-tengerbe, az Északi-tengerbe és a Fekete-tengerbe.

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

Csehország nemzeti parkjai:

  • KrkonoÅ¡ský národní park, területe: 363 km² (1963), Liberecký kraj, Královéhradecký kraj
  • Národní park Podyjí, területe: 63 km² (1991), Jihomoravský kraj
  • Národní park Å umava, területe: 685,2 km² (1991), Jihočeský kraj, Plzeňský kraj
  • Národní park ÄŒeské Å výcarsko, területe: 79 km² (2000), Ústecký kraj

[szerkesztés] Történelem

Fő szócikkek: Csehország történelme, Csehszlovákia

[szerkesztés] Csehország 1918 előtt

Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). Az i. e. 2. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állott. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i. e. 2. századból valók, ekkor a kelta boiok ellenőrizték a területet. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése a latin Bohemia is. A kelták az i. e. 1. században a hódító germán törzsek elől elvándoroltak. A helyüket a szvéb törzsszövetségbe tartozó nyugati germán törzsek foglalták el, köztük a markomannok, akik i. e. 80 körül érkeztek ide.

A Római Birodalom határa az Ausztria területén folyó Dunánál volt, így különösebb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén az úgynevezett keleti germán népek is megfordultak, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.

Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.

A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség („Nagymorva Birodalom”), amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Közben, 880 körül kezdett kialakulni a Cseh Fejedelemség is, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Morva Fejedelemség végül a magyarok jövetelével bomlott fel.

929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt megindult a kereszténység terjedése. 1030-ban a a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét hercegi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.

1198-ban I. Ottokár (1198–1230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolja efféle törekvéseit. A 13. században nagy számú német telepes érkezett Csehországba felfejlesztve a nagy középkori városokat mint Kutná Hora, Jihlava, Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.

A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, mind a Német-római Császárság, mind Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Az egyházaknak juttatott rengeteg földet, amely később a huszita felkelés indokául szolgált. Lásd még: Csehország uralkodóinak listája

[szerkesztés] Csehszlovákia része

Csehország 1918 és 1992 között Csehszlovákia része volt. 1918-ban jött létre Csehszlovákia állam, amely két újonnan létrejött államból állt: Csehország amely addig az Osztrák–Magyar Monarchia egyik régiója volt, és Szlovákia, amely a Magyar Királyság északi részein jött létre (és mivel Magyarország szintén a Monarchia része volt, így e terület fölött is részben a bécsi császár uralkodott). Az újonnan létrejött állam keleti részén (Szlovákia) szélsőségesen magyarellenes politika alakult ki, a magyarokat kifosztották, megölték, ám még mindig nem akkora mértékben érték a magyarokat atrocitások, mint a II. világháború utáni Csehszlovák Népköztársaságban. A II. világháború idején a német csapatok elfoglalták a Szudéta-vidéket, amelyen akkor rengeteg német nemzetiségü ember élt. Ezután nemsokkal pedig Németország elfoglalta Csehszlovákia nyugati részét, Csehországot, és ekkor a szlovák nácik a németek segítségével létrehozták az első - papíron - független szlovák államot. Később a Vörös Hadsereg elfoglalta a területet, a szlovák nácik nagyrészét megölték, és a cseh és szlovák kommunisták újra egyesítették a két országot, ám a keleti tartományt, Kárpátalja teljes területét Ukrajna államhoz csatolták. Igy létrejött a Csehszlovák Népköztársaság amely egy kommmunista állam volt, ahol szélsőségesen magyarellenes politika folyt (köszönhetően Edvard Benesnek,akinek a dekrétumiai egy demokratikus országban elfogadhatatlanok, ennek ellenére Szlovákia törvényei szerint a dekrétumok még mindig érvényben vannak). Európa keleti és középső részén végbement rendszerváltozásoknak köszönhetően több szövetségi köztársaság vagy unió szétvált (pl. Jugoszlávia amelynek tagországai véres háború által lettek függetlenek, vagy a Szovjetunió amely békésen vált kisebb államokra, ám továbbra is erős orosz befolyás van a posztszovjet térségben) így Csehszlovákia is, amely 1993 elején békésen vált két független országra.

[szerkesztés] A Cseh Köztársaság

1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia szétválásával. Ebben az időben Csehország nagy gazdasági fejlődésnek indult, nagyrészt a Németországból beérkező befektetőknek köszönhetően, akik Csehországot választották. Demokratikus politika és normális gazdasági vezetéssel elérték azt, hogy a cseh főváros, Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja valamint leglátogatotabb városa, és azt, hogy 2004-ben az Európai Unió tagjává váljanak. 2006 tavaszán a Világbank egy közleményében gazdaságilag stabil és fejlett országnak nevezte Csehországot. A cseh állam rengeteg pénzt nyer azzal, hogy a középkori építményeket rendben tartja és széppé teszi, ezáltal rengeteg turista választja célpontjául Prága városát, amely egyes felmérések szerint nemcsak Közép-Európa, hanem az egész kontinens legszebb és leglátogatottabb városa.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Teljes cikk: Csehország közigazgatása

A Cseh Köztársaság közigazgatási térképe
A Cseh Köztársaság közigazgatási térképe

Az ország 14 régióra (kraj) van osztva:

  • Jihočeský kraj - ÄŒeské BudÄ›jovice
  • Jihomoravský kraj - Brno
  • Karlovarský kraj - Karlovy Vary
  • Královéhradecký kraj - Hradec Králové
  • Liberecký kraj - Liberec
  • Moravskoslezský kraj - Ostrava
  • Olomoucký kraj - Olomouc
  • Pardubický kraj - Pardubice
  • Plzeňský kraj - Plzeň
  • Praha (fÅ‘város)
  • StÅ™edočeský kraj - Praha
  • Ústecký kraj - Ústí nad Labem
  • Kraj Vysočina - Jihlava
  • Zlínský kraj - Zlín (egykor: Gottwaldov)

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

  • Lakosság: 10,3 millió (2005. júniusi adat)
  • Népsűrűség: 130/km2
  • Népességnövekedés: -0,08% (2005), születések száma: 1 nÅ‘re 1,2 születés jut
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 72 év; nÅ‘k 79 év
  • Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves: 15,4%; 15-64 éves: 70,6%; 65 év feletti: 14,0%

[szerkesztés] Legnépesebb települések

  • Városi lakosság: 75%; vidéki lakosság: 25%
Város Kraj Lakosság
2001. márc. 1.
Lakosság
2004. jan. 31.
Prága Hlavní mÄ›sto Praha 1 169 106 1 170 571
Brno Jihomoravský 376 172 367 729
Ostrava Moravskoslezský 316 744 311 402
Pilsen Plzeňský 165 259 162 627
Olomouc Olomoucký 102 607 100 752
Liberec Liberecký 99 102 97 400
ÄŒeské BudÄ›jovice Jihočeský 97 339 94 622
Hradec Králové Královéhradecký 97 155 94 694
Ústí nad Labem Ústecký 95 436 93 859
Pardubice Pardubický 90 668 88 181
Havířov Moravskoslezský 85 855 84 784
Zlín Zlínský 80 854 78 599
Kladno StÅ™edočeský 71 132 69 355
Most Ústecký 68 263 67 815
Karviná Moravskoslezský 65 141 63 467
Frýdek-Místek Moravskoslezský 61 400 59 897
Opava Moravskoslezský 61 382 59 843
Karlovy Vary Karlovarský 53 358 51 537
Děčín Ústecký 52 506 51 820
Teplice Ústecký 51 060 51 193
Chomutov Ústecký 51 007 50 176
Jihlava Vysočina 50 702 49 865
PÅ™erov Olomoucký 48 335 46 938
ProstÄ›jov Olomoucký 48 159 47 165
Jablonec nad Nisou Liberecký 45 266 44 571
Mladá Boleslav StÅ™edočeský 44 255 42 972

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Népesség etnikai összetétele: csehek 94%; szlovákok 3%; kissebségek lengyel, német, magyar, roma összesen 3%
  • Vallási megoszlás: római – katolikus 39%; protestáns 5%; ortodox 3%; felekezeten kívüli: 40%; egyéb 13%

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

GDP: 20 444 USD (2005, forrás: KSH)

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

cseh művészet
Népművészet  â€¢  Építészet  â€¢  Festészet  â€¢  Szobrászat  â€¢  Iparművészet  â€¢  Zene  â€¢  Tánc  â€¢  Irodalom  â€¢  Színház  â€¢  Fotóművészet  â€¢  Film


  • Építészet
  • KépzÅ‘művészetek
  • Irodalom

A cseh irodalom világhírű képviselői: Husz János (1371 – 1415), Comenius (1592 – 1670), František Palacký (1798 – 1876), Jaroslav Hašek (1883 – 1923), Karel Čapek (1890 – 1938), Bohumil Hrabal (1914-1997), Milan Kundera (1929), Václav Havel.

  • Filmművészet
  • Zene

A cseh klasszikus zene ismert alkotói: Bedřich Smetana (1824 – 1884), Antonín Dvořák (1841 – 1904), Leoš Janáček (1851 – 1928), Gustav Mahler.

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

A Cseh jégkorong világhírű. 1993 óta 5 világbajnoki címet szerzett: 1996, 1999, 2000, 2001, 2005. További érmek: ezust: 2006, bronz: 1993, 1997, 1998. Legnagyobb csillaga Jaromir Jágr. Az NHL-ben nagyon sok cseh játékos sikeresen szerepel. A cseh futbal szintén az élvonalba tartozik. 1996-ban EB ezüstérmet szerzett majd 2004 Hollandiával közösen 3. helyezettként végzett. 2006-ban a Csehslovákiával való szétválás után először kijutott a VB-re. Legnagyobb csillagai: Pavel Nedved, Jan Koller, Milan Baros, Petr Cech.

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
EU
Az Európai Unió
Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia
¹Kivéve Grönlandot és Feröert
NATO
NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország


Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)
Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland

Más nyelveken

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu