Mikháza
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Mikháza (románul Călugăreni): falu a mai Romániában Maros megyében. A Felső-Nyárádmenti "Szentföld" központja, legjelentősebb egyházi helye. Itt épült fel az erdélyi Ferences Rendtartomány Csíksomlyó utáni második legnagyobb konventje. Közigazgatásilag Nyárádremetéhez tartozik.
[szerkesztés] Fekvése
Marosvásárhelytől 26 km-e északkeletre a Nyárád bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
Határában egykor római castrum állott, melyet a mai napig Palotának hívnak. 1309-ben már temploma volt a falunak. A Boszniából jött ferencesek 1635-ben telepedtek meg a faluban. 1636-ban felépítették első kolostorukat egy kápolnával. Az épületek hamarosan romlásnak indulnak, a szerzeteseket pedig 1666-ban elűzik. Ekkor Kájoni János házfőnök új kolostort építtet, a kápolnát pedig bővítteti. Az építkezést 1678-ban fejezik be. Könyvára mintegy 4000 kötetet számlált. A kolostor volt a marosvásárhelyi katolikus gimnázium őse, 1785-ben helyezték át. Ferences temploma 1692-ben épült, 1912-ben átépítették. Kriptájában Erdély sok nemes családjának tagjai nyugszanak. A templomot nagy kegyelet övezte, hamarosan búcsújáróhely lett. 1719-ben a pestisben a lakosság több mint fele elpusztult. Római katolikus kápolnája 1728-ban épült, a falutól keletre a temetőkertben áll. A Mike családnak várkastélya volt itt, melynek anyagát a kápolna építéséhez használták fel. 1910-ben 664-en lakták, kettő kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 581 lakosából 468 magyar, 107 román,5 cigány és 1 német.
Based on work by