Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Moduláció - Wikipédia

Moduláció

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A moduláció különféle eljárások csoportja, amelyek biztosítják, hogy egy tipikusan szinuszos jel, a vivő képes legyen információ hordozására. A szinuszos jel három fő paraméterét, az amplitúdóját, a fázisát vagy a frekvenciáját módosíthatja a modulációs eljárás azért, hogy a vivő információt hordozhasson. Néhány ok, ami miatt szükséges a közvetítő közegen való átküldést megelőző moduláció:

  • Több felhasználó közötti megosztás (többszörös hozzáférés)
  • Az átviendő jel és a közvetítő közeg fizikai jellmzőinek összeegyeztetése.

Az a berendezés, amely végrehajtja a modulációt a modulátor és a berendezés, ami a visszaállítsához szükséges inverz műveletet hajtja végre a demodulator. A mindkét művelet végrehajtására képes eszköz (a két kifejezés összevonásából) a modem.

Digitális moduláció esetében, az átvitelre kerülő jel lehetséges változásait egy speciális (modulációs ábécé) határozza meg, és minden bejövő, továbbítandó információ egy része lesz a ténylegesen továbított jelzésnek (egy szimbólumnak).

Az analóg moduláció esetén a vivőjel változása folyamatos, és a vivő jel valamilyen jellemzőjének (lásd később) folyamatos megváltoztatásával történik az információ(k) továbbítása.

Általában a modulációval szemben a következő követelményeket támasztják:

  • Egyszerűség (kis veszteség, kis szóródás), a jel elektromágneses hullamként való továbbítása;
  • Multiplexálhatóság, egy adott átviteli közegen keresztül több jelfolyam is átvihető legyen egy időben;
  • A vevő oldalon könnyen kezelhető legyen.

A vivő jel általában nagyfrekvenciájú eletromágneses hullám.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Analóg modulációs technikák

  • Szögmoduláció
    • Fázismoduláció (PM)
    • Frekvenciamoduláció (FM)
  • Amplitúdómoduláció (AM)
    • Egyoldalsávos moduláció (SSB, or SSB-AM), nagyon hasonló az egyoldalsávos, elnyomott vívőjű modulációhoz (SSB-SC)
    • Vestigial-oldalsávos moduláció (VSB, vagy VSB-AM)
  • Szigma-delta moduláció (∑Δ)

[szerkesztés] Digitális modulációs technikák

Bármilyen módon történik a digitális moduláció, minden esetben szükséges véges számú, egymástól különböző, digitális adatnak megfelelő jel.

  • A Fázis eltolás billentyűzés (Phase-shift keying – fázis eltolás billentyűzés) véges számú fázist használ.
  • A FSK (Frequency-shift_keying – frekvencia eltolás billentyűzés) véges számú frekvenciát használ.
  • Az ASK (Amplitude-shift_keying – amplitúdó eltolás billentyűzés) véges számú amplitúdót használ, és nagyon hasonlít az impulzus-kód modulácóhoz.

Minden fázishoz, frekvenciához vagy amplitúdóhoz egy egyedi bináris bit mintát rendelnek. Általában minden fázis, frevkencia vagy amplitúdó azonos számú bitet reprezentál. Az adott számú bit egy szimbólumot alkot.

A modulátor az átvinni kívánt adaton a következő lépéseket hajtja végre:

  1. Elfogadja a bejövő digitális adatot;
  2. A kapott adatokat- opcionálisan – kibővíti egyéb adatokkal (hibajavító kód);
  3. Az adatokat szimbólumokba csoportosítja;
  4. A szimbólumnak megfelelően beállítja vagy megváltoztatja a fázist, frekvenciát vagy amplitúdóty;
  5. A modulált jelet elküldi további feldolgozásra, mint például szűrás, csatorna-kódolás, mielőtt a tényleges jelátvitel megtörténne, majd a jelet az adott átviteli közegen keresztül továbbítja.

A vevő oldalon, a demodulátor

  1. Visszaállítja a szűrés, csatorna-kódolás által esetleg megváltoztatott jelet;
  2. Meghatározza a jel fázisát, frekvenciáját vagy amplitúdóját;
  3. A fázis, frekvencia vagy amplitúdó alapján egy táblázatból kiválasztja a megfelelő szimbólumot;
  4. A szimbólumot egyedi, különálló bitekre fordítja;
  5. A bitfolyamot továbbítja későbbi feldolgozásra (például az esetleges hibajavító kód(ok) eltávolítása).

A fentiek miatt a digitális kommunikációs rendszereknél a modulátor és a demodulátor tervezése egyszerre történik. A digitális modulációs sémák esetében alapvető fontosságú, hogy az adó-vevő pár tudja, hogy az adatok hogyan vannak kódolva, és milyen jellemző reprezentálja azokat az adott rendszerben, és az adó-vevő pároknak az egymásnak megfelelő inverz műveleteket kell tudniuk végrehajtani.

A legfontosabb modulációs osztályok a következők:

  • Fázis eltolás billentyűzés (PSK)
  • Frekvencia eltolás billentyűzés (FSK) és hangfrekvencia eltolás billentyűzés (AFSK – Audio Frequence-Shift Keying)
    • Minimum eltolás billentyűzés (MSK – Minimum Shift Keying)
    • Gauss minimum eltolás billentyűzés (GMSK – Gaussian Minimum Shift Keying)
    • Nagyon minimális eltolás billentyűzés (VMSK – Very Minimum Shift Keying)
  • Amplitúdó eltolás billentyűzés (ASK) és ennek legismertebb formája a Be-ki billnetyűzés (OOK – on-off keying)
  • Kvadratúra amplitúdómoduláció (QAM), a PSK és az ASK kombinációja.
  • Folyamatos fázismoduláció (CPM).
  • Trellis kódolású moduláció (TCM) ami trellis moduláció néven ismert.

Az MSK és a GMSK valójában egy speciális esete a folyamatos fázismodulációnak (CPM).

Gyakran hivatkoznak – hibásan – az ortogonális frekvencia osztásos multiplexálásra (OFDM), mint modulációs sémára, ami előnyösen használható a digitális technikában. Az eljárás, mint diszkrét többhangos moduláció (DMT) ismert. Ha az OFDM egy csatorna kódolás technikával együttesen kerül említésre, akkor az nem más, mint a kódolt ortogonális frekvencia osztásos multiplexálás (COFDM). Az OFDM viszont szigorúan egy csatorna hozzáférési mód és nem egy modulációs séma.

[szerkesztés] Impulzus moduláció

Az impulzus moduláció a digitális és analóg technikák hibrid megoldása.

  • Impulzus-kód moduláció (PCM – Pulse-Code Modulation))
  • Imulzus-szélesség moduláció (PWM – Pulse-Weight Modulation)
  • Impulzus-amplitúdó moduláció (PAM – Pulse-Amplitude Modulation)
  • Impulzus-pozíció moduláció (PPM – Pulse-Position Modulation)
  • Impulzus-sűrűség moduláció (PDM Pulse-Density Modulation)

[szerkesztés] Különleges technikák

  • A Morse kód rádión kersztüli átvitelére használják az úgynevezett folytonos vivő (CW) csatornán egy ki-be billentyűzési módot.
  • Adaptív moduláció
  • Wavelet moduláció

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Egyéb, angol nyelvű információk

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu