Nofertiti

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nofernoferuaton Nofertiti egyiptomi hieroglifákkal

Nofertiti (Nofernoferuaton; más átírásban Nefertiti, Nofretete; jelentése: „a szépség megérkezett”) ókori egyiptomi királyné a 18. dinasztia idején, Ehnaton fáraó felesége. Mellszobra az ókori egyiptomi művészet egyik legismertebb alkotása.

Tartalomjegyzék 1 Származása 2 Házassága 3 Eltűnésének rejtélye 4 Múmiája 5 Források 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Származása

Nofertiti családjáról biztosan semmit nem tudunk; korábbi feltételezések Mitanni királya, Tusratta lányával, Tadukhipával azonosították, akit a király III. Amenhotep háremébe küldött. A jelenleg leginkább elterjedt feltételezés szerint Nofertiti Ay, a későbbi fáraó lánya. Ezt alátámasztani látszik, hogy Ay viselte az „isteni atya” címet, ami vagy magas papi címet jelentett, vagy a királyi családhoz való szoros kapcsolódást. (A címet szintén viselte Ay apja, Juja, akinek lánya, Tije – Ay húga – III. Amenhotep fáraó főfelesége volt.) Ay feleségét, Tejét a feliratokon „a királyné dajkája”-ként említik, közös lányukat, Mutnedzsmetet „a királyné testvére”-ként, ami azt jelenti, nem Teje volt Nofertiti anyja; ha a királyné valóban Ay lánya volt, akkor annak egy korábbi házasságából születhetett. Amennyiben ez az elmélet igaz, Nofertiti és IV. Amenhotep – a későbbi Ehnaton – első unokatestvérek voltak.

[szerkesztés] Házassága

Nofertiti valószínűleg Amenhotep trónra lépése körül ment feleségül az ifjú fáraóhoz, és annak első számú felesége (nagy királyi hitves) lett. Ezt a címet III. Amenhotep és Tije házassága előtt olyanok viselték, akik maguk is hercegnőnek születtek; IV. Amenhotep vagy apja nyomdokaiba lépett, amikor nem hercegnőt vett feleségül, vagy leánytestvérei közt nem volt megfelelő korú (legalább három nővére korábban már apjukhoz, III. Amenhotephez ment feleségül). Házasságukból fiúgyermek szinte biztosan nem született, vagy ha mégis, akkor nem élte túl a csecsemőkort. Hat leánygyermekük ismert; nevük és feltételezett születési idejük:

• Meritaton (az első uralkodási évben vagy előtte; legkésőbb a 2. évben / i. e. kb. 1354)
• Maketaton (a 3. év körül / i. e. kb. 1353)
• Anheszenpaaton (a 4. vagy 5. évben / i. e. kb. 1351)
• Nofernoferuaton Ta-serit (a 7. év körül / i. e. kb. 1349)
• Nofernoferuré (a 8. évben vagy a 9. év elején / i. e. kb. 1348)
• Szetepenré (a 9. vagy a 10. évben / i. e. kb. 1347)

Nofertiti férje uralkodása alatt rendkívül fontos szerepet töltött be, már-már társuralkodóként állt Ehnaton mellett. A királynéi szerep jelentőségének növekedése már III. Amenhotep uralkodása alatt is megfigyelhető volt, mikor Tije nagy királyi hitvest olyan jelenetekben ábrázolták, amilyen korábban csak uralkodó fáraónak járt – például szfinx alakban, amint lesújt ellenségeire –, szobrokon pedig férjével egyforma magasnak tűnt.

A királynéi befolyás erősödése és ennek hangsúlyozása folytatódott IV. Amenhotep uralkodása alatt is. A fáraó befejezetlenül maradt karnaki templomai közül az egyiket, a Hut-Benbent Nofertitinek szentelték, itt férje nincs is jelen a képeken, a királynét lánya, Meritaton kíséri. A templomok díszítésein a királynét rendkívül fontos szerepekben ábrázolják, mely arra utal, hogy a szertartásokon is jelentős szerepet töltött be – egyes ábrázolásokon ő is az ellenséget tiporja el vagy a „Maat bemutatása” szertartást végzi, mely a fáraónak azon szerepére utal, hogy fenntartja a rendet a világmindenségben. Nofertiti a teremtő isten női princípiumát jelképezte.

IV. Amenhotep uralkodásának 4. évében Ehnatonra váltotatta a nevét, ezzel is mutatva elkötelezettségét reformjai iránt. Szintén még ezekben a korai években a királyné neve kiegészült, innentől kezdve Nofernoferuaton Nofertiti néven említik a feliratokon (a Nofernoferuaton, mely később a királyi pár negyedik lányának a neve is lett, azt jelenti: „Aton szépeinek szépe” vagy „Aton legszebbje”; a nofer egyébként egyaránt jelentett szépet és jót is.) Aton isten nevét a kartusban mindig úgy vésték, hogy a királynői státust jelző determinatívum mindig szembeforduljon vele, ami különös kegyet jelentett Nofertiti számára. A királyné nevét időnként egy helyett két kartusba írták, külön a Nofernoferuatont és külön a Nofertitit, ami megint csak megkülönböztetett jelentőségére utal, hiszen mindaddig csak a fáraóknak járt a kettős kartus, melybe külön írták uralkodói és személyes nevét.

A 7. uralkodási évben a királyi udvar az Ehnaton által építtetett új fővárosba, Ahet-Atonba költözött. Ekkoriban, már az új városban készülhetett a királyné híres mellszobra egy Thotmesz nevű szobrász műhelyében, és legkisebb 3 vagy 4 gyermekük is itt született. Az ahet-atoni sírokban képek ábrázolják Nofertitit, amint áldozatot mutat be Atonnak, ünnepségeken vesz részt családjával, kitüntetéseket oszt a Megjelenések Ablakából (a palota két részét összekötő, a város főútja fölött átnyúló hídról nyíló ablakból), és ahogy második lányát, Maketatont gyászolja, aki a 12. uralkodási évben halt meg, feltehetőleg járványos betegségben.

[szerkesztés] Eltűnésének rejtélye

Ehnaton uralkodásának 14. évében Nofertiti váratlanul eltűnik, nevét nem említik többé. Egyes feltételezések szerint ő is a járvány áldozatául esett, más elméletek szerint valamiért kiesett a fáraó kegyeiből, és egy kisebb palotában, az úgynevezett északi palotában élte le hátralévő életét. Régebben a kegyvesztés elméletét erősítette az a tény, hogy nevét több helyen (pl. az Ahet-Atonhoz tartozó bájos üdülőben, a Maru-Aton palotában) mintha kivakarták és valamelyik lánya nevével helyettesítették volna; az újabb kutatások azt mutatják, a hercegnők neveivel nem Nofertiti, hanem Ehnaton másodfelesége, Kia nevét írták fölül.

Egy merészebb elmélet szerint Nofertiti azonos Szemenhkaréval, akit a leginkább elfogadott feltételezés Ehnaton öccsének (fél- vagy édestestvérének) tekint. Szemenhkarét Ehnaton Nofertiti eltűnésével egyidőben nevezte ki társuralkodóvá; a fiatalember egyik címe megegyezik Nofertiti másik nevével – Nofernoferuaton –, uralkodói neve, az Anhheperuré pedig előfordul nőnemű alakban, Anhetheperuréként is.

Szemenhkaré felesége a feliratok szerint Ehnaton és Nofertiti legidősebb lánya, Meritaton volt. Ennek fényében a feltételezés, hogy Szemenhkaré azonos Nofertitivel, furcsának tűnhet, az ókori Egyiptomban azonban a fáraói szerepkört tipikusan férfihoz illőnek tekintették – hivatalos ábrázolásain Hatsepszut, a leghíresebb női fáraó is férfiként ábrázoltatta magát, a fáraói hatalom minden jelképét, köztük az álszakállt is viselve –, királynéra azonban mindenképpen szükség volt (az ókori Egyiptom történelmében nemigen fordult elő nőtlen fáraó), így, mint rangidős hercegnő, Meritaton töltötte be ezt a pozíciót (ahogy Hatsepszut uralkodása alatt is lánya, Nofruré viselte a királynéi címet). Szemenhkaré mindössze körülbelül egy évig uralkodott egyedül Ehnaton halála után.

Egy feltételezés szerint Nofertiti írta azokat a leveleket Suppiluliuma hettita királynak, melyek fennmaradtak a hattusasi udvarban, és melyekben Egyiptom özvegy királynéja hettita herceget kér férjéül, mert nincs utóda; a legvalószínűbb feltételezés szerint azonban lánya, Anheszenamon írta a leveleket férje, Tutanhamon halála után, ő ugyanis valóban utód nélkül halt meg, míg Ehnaton és Szemenhkaré halála után még élt az ifjú Tutanhaton, a leendő Tutanhamon fáraó.

[szerkesztés] Múmiája

Nofertiti múmiáját sosem találták meg, de kísérlet történt már beazonosítatlan múmia Nofertitiként történő azonosítására. 2003. június 9-én Joann Fletcher brit régész bejelentette feltételezését, mely szerint a Királyok Völgye 35. számú sírban talált három múmia – egy többnyire Tije királynéként azonosított idős hölgy, egy fiatalabb nő és egy fiú múmiája – közül a fiatalabbik női múmia Nofertitié. Marianne Luban egyiptológus egy 1999-ben az interneten közölt cikkében már felvetette ugyanezt az elméletet, melyet ugyanazokra a tényekre alapozott, mint Fletcher.

Fletcher, aki támogatta az elképzelést, mely szerint Nofertiti azonos volt Szemenhkaréval, a Discovery Channel finanszírozásával megvizsgálta a kérdéses múmiát. A balzsamozószerek összetétele és a koponyában hagyott agy alapján a múmiáról megállapítható, hogy 18. dinasztia korabeli; parókája olyan stílusú, amilyet Nofertiti viselt. Úgy tűnik, még az ókorban megszentségtelenítették – karját letörték, melynek oka az lehetett, hogy eredetileg fáraóhoz illő testtartásban temették el, mindkét karját keresztbe fektetve mellkasán, később azonban egyik karját letörték, és a test mellé fektették, hogy királynéhoz illő testtartásban – csak az egyik karját a mellkasára helyezve – feküdjön.

A legtöbb egyiptológus, köztük Kent Weeks, Peter Locavara és Jimmy Dunn nem tartja elegendőnek a Fletcher által felhozott bizonyítékokat. Ők úgy tartják, DNS-vizsgálat nélkül képtelenség azonosítani egy múmiát, és mivel Nofertiti szüleinek kiléte bizonytalan, gyermekei múmiáját pedig még nem találták meg, lehetetlen pontosan azonosítani. A közvetett bizonyítékok, mint a hajstílus – ami meglehetősen divatos volt abban az időben – vagy a kar helyzete nem elegendőek, a keresztbe fektetett karok Fletcher állításával ellentétben nemcsak a fáraókra, hanem a királyi család más tagjaira is jellemzőek lehettek, a test közelében talált paróka nem biztos, hogy éppen ahhoz a személyhez tartozott, a múmia megszentségtelenítésének okairól pedig legjobb esetben is csak találgatni lehet. Ezenkívül a 18. dinasztia Egyiptom egyik leghatalmasabb és leghosszabb ideig uralkodó dinasztiája volt, és egy azonosítatlan női múmia kétszáz év királynéi és hercegnői közül bármelyiké lehet.

Ezenkívül a múmia korát és nemét illetően is kétségek merültek fel Zahi Hawass, az Egyiptomi Régészeti Hivatal elnöke részéről. Hawass 2003. június 12-én már kijelentette, hogy nem tartja elegendőnek a Fletcher által felsorolt érveket, a Reuters szerint augusztus 30-án kijelentette, biztos benne, hogy az illető múmia nem is nőnemű, valamint hogy Dr. Fletcher ásatási engedélyét visszavonja, amíg nem tisztázták a helyzetet a Yorki Egyetemmel, melynek Fletcher dolgozik. (Hawass egyébként egymásnak ellentmondó állításokat is tett a múmia nemével kapcsolatban.)

Előde:	Nofertiti	Utóda:
Tije	Egyiptom királynéja	Meritaton
	i. e. 1355 – i. e. 1341

[szerkesztés] Források

• Joyce Tyldesley: Nefertiti – Egyiptom Napkirálynője (Debrecen, Gold Book, 2000) ISBN 9639437018
• Ian Shaw: Az ókori Egyiptom története (Debrecen, Gold Book, 2004) ISBN 963425022X
• Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája (Budapest, Osiris, 1998) ISBN 9633793718

[szerkesztés] Külső hivatkozások