Novial nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A novial nyelv a mesterséges nyelvek egyike. Elemző-levezető módszerrel szerkesztett naturalista nyelv. A dán nyelvész, Otto Jespersen (1860–1943) tervezte. Nyelvtana 1928-ban jelent meg, 1930-ban kiadták a nyelv szótárát, a Novial Lexikét.

Jespersen eleinte a volapük nyelv híve volt, majd részt vett a Delegáció munkájában és aktív idista lett. Véleménye szerint az etnikus nyelvek nem alkalmasak nemzetközi használatra, csak egy tudatosan szerkesztett nyelv töltheti be ezt a funkciót.

Időközben Jespersen átdolgozta nyelvét és engedve a hagyományos helyesírást pártolóknak, a novial fonetikusból ortografikus nyelvvé válik.

A nyelv Jespersen halála után szinte teljesen eltűnt.

Tartalomjegyzék

1 A novial betű- és hangrendszere
2 Szóképzés
- 2.1 Előképzők
- 2.2 Utóképzők
3 Nyelvtan
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A novial betű- és hangrendszere

A novial ábécé 23 betűből áll:

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, X, Y

A magyartól eltérő betűk a következők:

a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
ch – magyar cs
j – magyar zs
qu – magyar k és egy félhangzós u kapcsolata
s – magyar sz
sh – magyar s
ts – magyar c
y – magyar j

A hangsúly az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzón van, ezen a ragok nem változtatnak.

[szerkesztés] Szóképzés

[szerkesztés] Előképzők

anti- – valami ellenes: antimilitarista (hadseregellenes)
arki- – kiemelkedő nagyság, méltóság; fő-: arkiepiskopo (érsek)
bo- – sógorsági viszonyt (házasság által létrejött rokoni kapcsolatot) fejez ki: bopatro (após)
dis- – szét-: dissenda (szétküld)
ex- – volt, lemondortt, ex-: exministro (ex-miniszter)
mal- – valaminek a rossz volta: malodore (rossz szagú)
mi- – fél-, félig: mihore (félóra)
mis- – rosszul-, félre-: misdukte (rosszul vezetett)
non- – tagadás jelzése: nonposibili (lehetetlen)
par- – befejezett szemléletű ige képzője: parlekte (olvasás útján)
pseudo- – ál-: pseudoprofeto (álpróféta)
retro- – visszafelé irányt jelöl: retrodukte (hátravezet)
ri- – újra, vissza: ridona (visszad)

[szerkesztés] Utóképzők

-ach- – silányító képző: populache (csőcselék)
-ad- – gyakorító képző, tartós, szokásosan ismétlődő cselekményt fejez ki: frapada (ütögetni)
-aj- – konkrét dolgot, anyagot jelentő szót képez: plantaje (vetemény)
-al- – melléknévképző (latin -alis): national (nemzeti)
-an- – tag, lakos: italiane (olasz)
-ar- – csoportképző (latin -arium): vortaro (szótár)
-ari- – helyiségképző: chapelaria (kalaposüzem)
-ebl- – lehetőség kifejezésére: lektebli (olvasható)
-ed- – mennyiségképző: manuede (maroknyi)
-end- – -andó, -endő: lektendi (olvasandó)
-es- – elvont fogalmat képez; a szenvedő rövid alak képzője: richeso (gazdagság)
-esk- – a cselekvés megkezdését jelzi; valamilyenné válni: rideska (nevetséges)
-i- – országnév-képző; elvont fogalmak képzője: Anglia (Anglia), filosofia (filozófia)
-id- – emberi utód, leszármazott, szülött, ivadék: regide (királyfi)
-ier- – tulajdonságjelző: rentiere (járadékos)
-ifik- – valamilyen produktumot létrehozni: verifika (igazolni)
-il- – eszköz-, szerszám-képző: ludilo (játék); önállóan: ilo = instrumento (szerszám, eszköz)
-ind- – valamire méltó: admirindi (csodálatos)
-ion- – főnévképző: diskusione (társalgás)
-is- – eszközzel végzett cselekvés: modernisa (divatoskodni)
-ist- – hivatásszerű foglalkozást jelöl, továbbá valamilyen „-izmus” követőjét: artiste (művész),
-iv- – melléknévképző: sugestiv (szuggesztív)
-oz- – melléknévképző: kurajozi (bátor)
-tori- – helyiség, ahol valamit végeznek: laboratorie (dolgozószoba)
-ure- – egy munka eredményét, termékét jelenti: skulpture (szobrászat)
-yun- – nem emberi utódot jelöl: katyune (macskakölyök)

[szerkesztés] Nyelvtan

Határozott névelő (nemek szerint): la, la, le; los, las, les; li (önállóan álló melléknév előtt)

Határozatlan névelő: un

Főnév végződése: -o (hímnem): infanto (fiú), -a (nőnem): infanta (leány), -e (gyűjtőnem): infante (gyermek)

Főnév többes száma: -s – homes (emberek)

Melléknév végződése: -i. Ha önállóan áll, többes számban megkapja az -s ragot: Hir es kelki roses: ob vu prevera li blankis o li redis? (Itt van néhány rózsa: a fehéreket vagy a pirosakat szereti?)

Fokozás: plu boni kam – min boni kam – tam boni kam – maxim boni – minim boni

Névmások:

Személyes névmások: me, vu, lo/la/le; nus, vus, les
Birtokos névmások: men, vun, lon/lan/len; nusen, vusen, lesen
Visszaható névmások: se; sen
Kérdő névmások: qui, que, quo; quanti, quand, ...
Vonatkozó névmás: kel

Lo profesoro, kelen libres nule lekte... – A tanár, kinek a könyveit senki sem olvassa...

Számnév:

Tőszámnév: un, du, tri, quar, sink, sex, sep, ok, nin, dek; sent, mil, milione, ...
Sorszámnév: unesmi, duesmi, ...
Törtszámnév: duime, sentime, ...
Szorzőszámnév: duopli, triopli, ...

Ige: