Omszk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|||
|
|||
| Elhelyezkedése | |||
|---|---|---|---|
 |
|||
| Kormányzat | |||
| Ország Államrész |
Oroszország Omszki terület |
||
| Alapítás éve Várossá vált |
1716 1782 |
||
| Polgármester | Sreider Viktor | ||
| Földrajzi jellemzői | |||
| Területe | |||
| Teljes | 86,31 km² | ||
| Népesség | |||
| Város (2005) | 1 129 300 fő | ||
| Időzóna Nyáron (DST) |
OMST (UTC+6) OMSST (UTC+7) |
||
| Weboldal: http://www.omsk.ru/ | |||
Omszk város Oroszország szibériai területén, a Transzszibériai vasútvonal 2712 kilométerénél. Itt található Oroszország legnagyobb, Európa 3. legnagyobb olajfinomítója.
[szerkesztés] Fekvése
Omszk a Nyugat-Szibériai alföldön Szibéria és Kazahsztán határán az Irtis folyó partján az Om folyó torkolatánál helyezkedik el.
Földrajzi koordinátái: .
[szerkesztés] Története
1716-ban épült az első cölöpvár a nomád népek támadásai ellen. 1760-ban, ott ahol az Om folyó az Irtisbe torkollik új vár építésébe kezdtek. Ez a vár lett a szibériai határterület adminisztratív központja.
1782-ben II. (Nagy) Katalin cárnő, más szibériai és uráli városokkal együtt Omszknak is városi jogokat adományoz. Egyben kormányzósági várossá teszi.
A folyami hajózás már a 16. században megindult. A város mind a mai napig fontos kikötő. A vasút 1895-ben érte el a várost ekkor épült az Irtisen a vasúti híd. A századforduló idején megnyíltak az első gépipari üzemek (vasúti gépgyártás, hajóépítés).
1941-ben közel száz üzemet evakuáltak a front elöl Omszkba. Ekkor a város lakossága többszörösére duzzadt és Szibéria egyik legjelentősebb ipari központjává vált.
[szerkesztés] Omszk testvérvárosai
Púchov Szlovákia
Pertopavlovszk Kazahsztán
Based on work by