Opál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az opál az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztoballit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése görög közvetítéssel (opaliosz) az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik.

Tartalomjegyzék

1 Kémiai és fizikai tulajdonságai
2 Szerkezete
3 Megjelenési formái, genetikája
4 Változatai
5 Rokon ásványfajok
6 Érdekességek

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: SiO₂*nH₂O
Keménysége: 5,5-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
Hasadása: nincs
Törése: kagylós
Színe: változatos, általában a fémionok vagy ásványzárványok színezik
Fénye: üveg-, gyanta- vagy viaszfényű
Egyéb tulajdonságai: víztartalma 1 és 21% között változik, leggyakrabban 6-10%; a nemesopál rendezett szerkezete miatt a fényt színeire bontja, mely jelenséget opalizálásnak nevezik; a tejopált felépítő domének (ld. szerkezet) a kék fényt szórják legintenzívebben, ezért anyaga kékesfehér színű (opáleszcencia); különböző változatai UV-fény hatására más és más fényben fluoreszkálnak

[szerkesztés] Szerkezete

Nanométeres átmérőjű krisztallitok építik fel, de anyagában – néhány 100 nm-es méretben jelentkező – másodlagos szerkezet is megfigyelhető, amely változatonként különböző alakú és méretű építőelemekből (doménekből) áll. Víztartalma adszorbeált vagy kapilláris kötésű, de intersticiális vizet is tartalmaz.

[szerkesztés] Megjelenési formái, genetikája

Vaskos, fürtös, gumós formákban gyakori, de ismert bekérgezésként, átitatásként vagy eres-teléres formákban, valamint más ásványok helyén pszeudomorf kitöltésként is.

Hidrotermális folyamatok révén keletkezik, de biokémiai folyamatok terméke is lehet.

[szerkesztés] Változatai

nemesopál – opalizáló és opáleszcens, lehet fehér vagy fekete színű, keresett drágakő,
tejopál – opáleszcens, tejfehér színű, áttetsző, gyakran kíséri a nemesopált,
tűzopál – tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilynekor girasol (napraforgó) a neve – hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység) vulkáni tufában fordul elő,
faopál – opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megörződik, szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek,
viaszopál
májopál
hialit vagy üvegopál – üvegszerű, cseppköves-gömbös kifejlődésű anyag,
hidrofán – vízvesztés folytán, repedezetté, átlátszatlanná vált opál.

[szerkesztés] Rokon ásványfajok

kalcedon

[szerkesztés] Érdekességek

2006 novemberében Kisnánán különlegesen nagy, hárommázsás faopált találtak, melynek korát 15 millió évre becsülik. A leletet a Természettudományi Múzeumba szállították. [1]