Patkóbél

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A gyomor belseje (a patkóbél a bal felső sarokban található)

A patkó- és éhbél

Az emésztőrendszer anatómiájában a duodenum (patkóbél, nyombél, epésbél, tizenkét ujjnyi bél) egy patkó alakú cső, amely a gyomrot az éhbéllel (jejunum) köti össze. A vékonybél első és legrövidebb szakasza. A bulbus duodeni-vel kezdődik (ez a patkóbelet a gyomorkapuval összekötő rész) és a Treitz-szalagnál ér véget.

A patkóbél majdnem teljesen a retroperitoniális térben helyezkedik el (tér a parietális peritoneum és a posterior hasfal izmai és csontjai között). A patkóbél pH-ja körülbelül 9-es (gyengén bázisos).

A dudenum szó a latin duodenum digitorum kifejezésből ered, jelentése 12 ujjnyi szélesség. Az egyik magyar elnevezés is innen ered. A patkóbél a bélszakasz alakjára, a nyombél a bélszakasz tápláléktovábbító mozgására, míg az epésbél az epe ebbe a bélszakaszba történő belépésre vonatkozik.

[szerkesztés] Feladata

A patkóbél nagy szerepet játszik a táplálék egyenletes elosztásában a vékonybélben. A Brunner-féle mirigyek csak itt találhatóak meg, feladatuk a nyálkakiválasztás. Ezek a mély, nyálkával teli mirigyek egyszerű köb-alakú fedőhám sejtek. A patkóbél fala sejtek nagyon vékony rétegeiből áll, amik a muscularis mucosae-t alkotják.

[szerkesztés] Szakaszai

A patkóbelet négy részre lehet felosztani. Az első három szakasz alkotja a patkó, vagy "C" alakot.

[szerkesztés] Első szakasz

Az első vagy felső szakasz a gyomorkapu (pylorus) patkóbél felőli végével kezdődik, ez a pars cranalis. Innen laterásian (oldalsó irányban) halad jobbra, fel és hátrafele, körülbelül 5 cm-t, ezután egy éles görbületet képez lefelé (így alkotja a pars ascendens duodeni-t), az első patkóbéli görbület irányába (flexura duodeni cranalis). Az első szakasz kapcsolódik a hashártyához.

[szerkesztés] Második szakasz

A második (leszálló) szakasz (pars descendens duodeni) az első patkóbéli görbületnél kezdődik.

Lefele halad az ágyéki 3-as csigolya alsó határáig, ezután egy éles görbületet képez a második, hátulsó görbületet alkotva (flexura duodeni caudalis), ami a leszálló szakasz vége.

A hasnyálmirigy nagy vezetéke (Wirsung-féle vezeték, ductus pancreaticus major) és az epevezeték a leszálló szakaszba lép be. Ez a két vezeték egy szalagban foglaltan haladnak és a belépés helyén a nyálkahártyán két kitüremkedést alkotnak (papilla duodeni major et minor)

Szintén itt lép be a kicsiny vagy Santorini-féle vezeték (ductus pancreaticus minor).

[szerkesztés] Harmadik szakasz

A harmadik (alsó/haránt) szakasz (pars transversa duodeni) második görbületnél kezdődik.

Harántirányban balra tart, keresztezva az alsó üres viszeret (Vena cava inferior), az aortát és a gerincet.

[szerkesztés] Negyedik szakasz

A negyedik (felszálló) szakasz felfelé halad, a hasnyálmirigy alsó határáig.

Azután elülső irányban görbületet képez (flexura duodenojejunalis) és éhbélben folytatódik.

A hajlatot körbeveszi a hashártya izomszálakat tartalmazó redője: ez a Treitz-szalag.

Emésztőrendszer - szerkesztés
Száj \| Garat \| Nyelőcső \| Begy \| Gyomor \| Hasnyálmirigy \| Epehólyag \| Máj \| Bélrendszer \| Vékonybél (Patkóbél, Éhbél, Csípőbél) \| Vastagbél (Vakbél, Féregnyúlvány, Végbél) Végbélnyílás