Portugália zászlaja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Portugália zászlaja egy függőleges vonalla 2:3 arányban van elválasztva egy piros és egy zöld részre. A két szín találkozásánál helyezkedik el a címer, amely alatt egy sárga armilláris gömb látható. A mai lobogót hivatalosan 1911. június 30-a óta használják, de valójában már a köztársasági forradalom alatt is használatban volt 1910-ben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A zászló szimbólumai
[szerkesztés] A portugál nemzeti színek
A zászló színeit többféleképpen is magyarázzák a portugálok. A leginkább elterjedt nézet szerint a vörös szín a hazáért és szabadságért vérüket ontó honfitársak jelképe, míg a zöld a reményt fejezi ki. Mindamellett, hogy ez a legelterjedtebb verzió a színek magyarázatának, koránt sem biztos, hogy ez megmagyarázza valódi eredetüket.
Egy másik lehetséges változat alapján a vöröset a portugál felfedezőhajók fölött felkelő és lenyugvó nap allegóriájaként értelmezik. Tisztelegve az ország méltán híres felfedezői és tengerészei előtt, a zöldnek is hasonló értelmet adtak. Ez a szín a hajók által világszerte szelt óceánokat jelképezi. Azonban a hősies értelmezéseken felül meg kell jegyezni, hogy a 20. század elején az Ibériai-félszigeten igen elterjedt volt ez a két szín annak a kifejezésére, ha valaki a szociál-demokrata szellemiséggel rokonszenvezik.
[szerkesztés] A címerpajzs
A portugál escudo, vagyis a címerpajzs az ország legjelentősebb jelképe. Európa egyik legrégebben használt címereként tartják számon, noha a történelem folyamán jelentős fejlődésen ment keresztül. A pajzs gyökerei egészen az első portugál király uralkodásáig nyúlnak vissza. A legenda szerint I. Alfonz Portugália első királyának tulajdonítható a mai formában látható öt kék címer bennük öt fehér ponttal. A történet szerint Alfonz 1139. július 29-én, az Ourique-i csata előtt Istenhez imádkozott, hogy segítse meg őt, és a portugál népet, hogy elűzzék földjeikről a pogány mórokat. Alfonz megnyerte a csatát, és hálából Jézus öt sebét címerére helyezte.
Mások szerint azonban a Szentszék nyomására került az öt fehér pont, majd később az öt kék pajzs a portugál királyi lobogóra, mert akkoriban Portugália uralkodóinak szüksége volt a pápai elismerésre. Megintcsak más nézet szerint az öt pont az Ourique-i csatában legyőzött öt mór királyra utal.
A címer szegélye III. Alfonz uralkodása alatt került fel az uralkodói jelvényre. Alfonz vezénylete alatt a portugál hadak összesen kilenc várat foglaltak vissza az iszlám ellenségtől 1249-ben. Ennek megörökítésére arany színben, vörös háttérrel került fel mind a kilenc vár. Ráadásul a vár volt a jelképe az Algarvei Királyságnak is, amely az utolsó mór birodalom volt a mai Portugália területén. Később II. János király két várat elhagyott címeréről, és azóta is csak hét látható a portugál zászlón.
[szerkesztés] Az armilláris gömb
Az armilláris gömb egy időben a címerről lemaradt koronát helyettesítette. Azonban a földgömb modell nem csupán a királyság jelképeként került fel a portugál lobogóra. Ez a gömb utal a fényes portugál gyarmati birodalomra, és a felfedezőkre. A gömb először I. Manuel király uralkodása alatt került fel az udvari címerre, hiszen a szerencsés király néven is gyakran emlegetett Manuel uralkodása alatt élte fénykorát a portugál gyarmatosítás, és Portugália is ekkor volt hatalma csúcsán.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Portugália zászlaja a Világ zászlói (Flags of the World) weboldalon
Based on work by