Rómer Flóris
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Rómer Flóris Ferenc (Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.) régész, művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
1830-ban lett Benedek-rendi szerzetes. Mint bölcsészeti doktor, 1839-től Győrben tanított, majd 1845-től Pozsonyban. A szabadságharc alatt honvédtisztként harcolt, ott volt Buda visszafoglalásánál is 1849. május 21-én. A szabadságharc bukása után börtönbüntetést szenvedett. 1854-ben szabadult. Ezután ismét tanított. 1860-ban lett az MTA levelező tagja, majd 1871-ben rendes tagja. 1861-ben kivált a bencések kötelékéből és Pestre költözött. Előbb az MTA kézirattárnoka, majd gimnáziumi igazgató, 1868-ban az egyetemen az archaeológia tanára lett. 1869-től őre volt a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának. Miután 1877-ben nagyváradi kanonokká nevezték ki, elköltözött a fővárosból. Több folyóiratot indított, amelyek szerkesztője volt. Alapító tagja volt A Magyar Történelmi Társulat egyik alapító tagja volt. Mint elkötelezett kutató, bejárta az országot. Az egyike volt a műemlékvédelem első kezdeményezőinek Magyarországon.
[szerkesztés] Folyóiratai
- Győri Történeti és Régészeti Füzetek (1861 – 1868);
- Archaeológiai Értesítő (1868 – 1872)
- Archaeológiai Közlemények (1864 – 1873)
[szerkesztés] Főbb művei
- Pozsony régészeti műemlékei (Pozsony, 1856);
- A Bakony (Győr, 1860);
- Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra (Pest, 1866);
- Díszlapok a római könyvtárban őrzött négy Corvin-Codexből (Pest, 1871);
- A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei (Bp., 1873);
- A régi Pest (Bp., 1873);
- Régi falképek Magyarországon (Bp., 1874);
- Résultats généreaux du mouvement archéologique en Hongrie (Bp., 1878).
[szerkesztés] Emlékezete
Budapest II. kerületében utcát neveztek el róla. Emléktáblája az Aquincumi Múzeum falán látható.
Based on work by