Rab (sziget)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a szigetről szól. További jelentéséhez lásd: Rab (város).
Rab sziget vagy egyszerűen csak Rab (horvátul Otok Rab vagy Rab, olaszul Isola Arbe vagy Arbe) sziget Horvátország tengerpartjának északi részén, a Kvarner-öböl déli részén, Primorje-Gorski Kotar megyéhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A sziget 22 km hosszú, legnagyobb szélessége 11 km, területe 93,6 km², lakosainak száma 9480 fő (2001). A szárazföldtől a Velebiti csatorna választja el. Legmagasabb pontja a Kamenjak (408 m). A sziget alapjában véve karszthegység, egy része mediterrán fenyőerdőkkel borított, másik része kopár kőrengeteg. A délnyugati Kalifront félsziget majdnem teljes területe fenyvesekkel borított, ez a sziget legérintetetlenebb területe. A mezőgazdaság a kisebb-nagyobb völgyekre (Lopari-síkság, Kampori-síkság, Supetari-völgy) összpontosul. Itt a gazdaságokban szőlőt, olajbogyót, zöldségeket és gyümölcsöket termelnek.
Rab klímája mediterrán, ezért a nyarak nagyon melegek (a szigetet éves szinten 2500 óra napsütés éri), a telek viszont enyhék. A szigeten végighúzódó Kamenjak vonulata megvédi a délnyugati területeket a szárazföld felől érkező bóra felől.
[szerkesztés] Történelem
A sziget története i. e. 360-ra nyúlik vissza, ekkor illírek éltek a területen. Ez után i. sz. VI. századig a Római Birodalom része volt, Augustus szerezte meg i. e. 10-ben. Ez volt az első római város Dalmáciában, mely megkapta a felix előnevet. San Marino megalapítója, Marinus Rabon született.
A középkorban Rab a Bizánci Birodalom része volt, aztán egy rövid ideig a Horvát Királysághoz tartozott, majd 1358-ban az Anjou I. Lajos uralma alá került. A Reneszánsz idején a Velencei Köztársasághoz tartozott. Később az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolták, később az Olasz Királysághoz került, végül Jugoszlávia része lett.
A II. világháború alatt a fasiszta Olaszország koncentrációs tábort alapított a szigeten, ahol több mint ezer embert öltek meg 1942-ben és 1943-ban. A tábor helyén 1953-ban emelt emlékhely Kampor faluban található.
[szerkesztés] Közlekedés
A sziget csak hajóval és komppal közelíthető meg. Rendszeres kompjárat közlekedik Jablanac és a sziget déli csücske között (Mišnjak), valamint az északi Lopar és a Krk-szigeti Baška között.
[szerkesztés] Látnivalók
A sziget napjainkban a turizmusból él, mivel számos gyönyörű, majdnem érintetlen tengerparti stranddal rendelkezik, de itt található az ország legnagyobb homokos strandja is (Rajska Plaža - "Paradicsom-part"). Ezen kívül Európa szerte ismert a középkori fesztiváljáról, ahol a helyi íjászok mérik össze tudásukat (az itt használt speciális, helyi számszeríjakat arbalestnek hívják).
A sziget fővárosát szintén Rabnak hívják. 554 állandó lakosa van (2001) és egy kis félszigeten található a sziget délnyugati oldalán.
Mind a város, mind a sziget jelképe a négy harangtorony, melyek közül a legidősebb a 11. században épült.
Számos templom található a városban, a legnagyobb közülük a Szűz Mária, mely a 13. századra datálható. A Szent Jusztina templom ma vallási művészeti múzeum, A Szent Kristóf (mely a város védőszentje) pedig lapidárium.
A legnagyobb katasztrófa, mely a szigetet érte az 1456-os pestisjárvány volt, mely megtizedelte a lakosságot.
Rab főszigetéhez közigazgatásilag tartozó kisebb nagyobb szigetek mind lakatlanok, de turisztikai célból látogathatóak. Ezek közül a legismertebb a Goli otok és a Sveti Grgur.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Rab hivatalos oldala
- Rab-Croatia.com
- Kristofor.hr
- Rab sziget
- Rab sziget - linkgyűjtemény
- Horvátországinfo.hu, minden ami Horvátország
 |
Rab-sziget települései |  |
|---|---|---|
| Banjol | Barbat | Kampor | Lopar | Mundanije | Palit | Rab | Supetarska Draga | ||
)
Based on work by