Református egyházak

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A református egyházak létrejötte a 16. századi nyugat-európai reformációhoz nyúlik vissza. A református egyházak Kálvin János és Ulrich Zwingli tanaira épülő tanításrendszerrel rendelkező protestáns felekezetek. A református egyház megalapítója a svájci reformáció vezetője, Ulrich Zwingli zürichi lelkész volt. Halála után a mozgalom fokozatosan Kálvin János irányítása alá került, aki 1536-ban kiadta A keresztény vallás tanítása című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció alapelveit (mint például a kizárólag hit általi üdvözülés elve).

Bővebben lásd a Kálvinizmus szócikkben.

[szerkesztés] Szervezeti felépítés

A református egyházak nemzeti alapon szerveződnek. Szervezetileg nem egységesek, hanem országonként egymástól független hálózatot alkotnak. Magyarországon az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársukkal, a főgondnokokkal.

[szerkesztés] Európai református egyházak

[szerkesztés] Svájci Református Egyház

A protestantizmus református ágát Ulrich Zwingli indította el Zürichben és néhány éven belül el terjesztették Baselban (Johannes Oecolampadius), Bernben (Berchtold Haller és Niklaus Manuel), Genfben (Kálvin János), St. Gall-ban (Joachim Vadian), számos dél-németországi városban és a franciaországi Elzászban (Martin Bucer).

[szerkesztés] Franciaországi Református Egyház

Franciaországban a református protestánsokat hugenottáknak nevezték.

[szerkesztés] Német Református Egyház

A Német Református Egyház (Reformierte Kirche) a katolicizmus és lutheranizmus mellett Németország meghatározó egyháza. A Német Református Egyház szokatlan módon nem Kálvinhoz és Zwinglihez vezeti vissza egyházuk megalapítását hanem Philipp Melanchthonhoz, aki Luther legjobb barátja és szövetségese volt.