Sugarasúszójú halak

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sugarasúszójú halak

Perca flavescens

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Klein, 1885

Alosztály

Chondrostei
Neopterygii

A Wikifajok tartalmaz
Sugarasúszójú halak témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Sugarasúszójú halak témájú médiaállományokat.

A sugarasúszójú halak (Actinopterygii) a csontos halak (Chondrichthyes) főosztályának egyik osztálya.

Úszóiknak tövi része rövid, az úszó bőrszerű, amelyet csontos úszósugarak feszítenek ki. Az ősibb formákat jelentő porcos vérteshalak (Chondrostei) és csontos vérteshalak (Holostei) csoportja heterocerk farokúszójúak és testüket ganoid pikkelyek borítják (pl. a viza és a kecsege). A többséget jelentő továbbfejlődött formák, a valódi csontoshalak (Teleostei) homocerk farokúszójúak és pikkelyeik cikloid vagy ktenoid típusúak (sem dentint, sem ganoint nem tartalmazó, bőreredetű csontpikkelyek; pl.: angolna, ponty, harcsa, sügér, guppi.) Az alosztály többszáz család, többezer nemét tartalmazza. A Kárpát-medencében mintegy 80 fajuk ismert.

Tartalomjegyzék

1 Rendszerezés
- 1.1 Porcos vérteshalak (Chondrostei) alosztálya
- 1.2 Újúszójúak (Neopterygii) alosztálya
2 Forrás

[szerkesztés] Rendszerezés

A sugarasúszójú halak osztálya a következő alosztályokat, alosztályágakat, öregrendeket és rendeket foglalja magában:

[szerkesztés] Porcos vérteshalak (Chondrostei) alosztálya

Sokúszóscsuka-alakúak (Polypteriformes)
Tokalakúak (Acipenseriformes)

[szerkesztés] Újúszójúak **(Neopterygii) alosztálya**

Csontos vérteshalak (Holostei)
- Kajmánhal-alakúak (Lepisosteiformes vagy Semionotiformes)
- Iszaphalalakúak (Amiiformes)

Valódi csontoshalak (Teleostei)
- Csontosnyelvűek (Osteoglossomorpha)
  - Csontosnyelvűhal-alakúak (Osteoglossiformes)
  - Hiodontiformes
- Elopomorpha
  - Gyíkfejűhal-alakúak (Elopiformes)
  - Albuliformes
  - Notacanthiformes
  - Angolnaalakúak (Anguilliformes)
  - Pelikánangolna-alakúak (Saccopharyngiformes)
- Clupeomorpha
  - Heringalakúak (Clupeiformes)
- Ostariophysi
  - Gonorynchiformes
  - Pontyalakúak (Cypriniformes)
  - Pontylazacalakúak (Characiformes)
  - Elektromoskéshal-alakúak (Gymnotiformes)
  - Harcsaalakúak (Siluriformes)
- Protacanthopterygii
  - Lazacalakúak (Salmoniformes)
  - Csukaalakúak (Esociformes)
  - Bűzöslazac-alakúak (Osmeriformes)
- Stenopterygii
  - Ateleopodiformes
  - Stomiiformes
- Cyclosquamata
  - Aulopiformes
- Scopelomorpha
  - Myctophiformes
- Lampridiomorpha
  - Tündöklőhalalakúak (Lampriformes)
- Polymyxiomorpha
  - Polymixiiformes
- Paracanthopterygii
  - Percopsiformes
  - Varangyhalalakúak (Batrachoidiformes)
  - Horgászhalalakúak (Lophiiformes)
  - Tőkehalalakúak (Gadiformes)
  - Ophidiiformes
- Acanthopterygii
  - Tengeripér-alakúak (Mugiliformes)
  - Atheriniformes
  - Árcsőrűcsuka-alakúak (Beloniformes)
  - Cetomimiformes
  - Fogaspontyalakúak (Cyprinodontiformes)
  - Stephanoberyciformes
  - Nyálkásfejűhal-alakúak (Beryciformes)
  - Kakashalalakúak (Zeiformes)
  - Gobiesociformes
  - Pikóalakúak (Gasterosteiformes)
  - Tűhalalakúak (Syngnathiformes)
  - Synbranchiformes
  - Gömbhalalakúak (Tetraodontiformes)
  - Lepényhalalakúak (Pleuronectiformes)
  - Sárkányfejűhal-alakúak (Scorpaeniformes)
  - Sügéralakúak (Perciformes)