Szálloda
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A szálloda vagy másképpen hotel az otthonuktól átmeneti időre távol levőknek ellenszolgáltatásért szállást adó intézmény, amely többnyire ellátást, kiszolgálást nyújt.
Korábbi akadémiai definíció szerint:
"A szálloda olyan létesítmény, ahol az utazó fizetés ellenében lakhat, legtöbb esetben - otthontól való távolléte alatt - étkezhet. A szállodákat a szolgáltatásuk színvonala alapján osztályozzák". (Monte Carlo, Nemzetközi Idegenforgalmi Akadémia)
Üzemi gazdasági megközelítése:
"A szálloda olyan szállásadó és ellátó üzem, amely a többi vendéglátó üzlettől a magasabb színvonalú építészeti kiképzésben, a termek belső berendezésében, a szolgáltatások és vendégfogadás igényességében tér el. A szálloda az idegenforgalom egyik bázisa, tehát szolgáltatásait alapvetően az idegenforgalomban résztvevők részére nyújtja." (In. Csizmadia, p.2.)
Európában az első szállást biztosító üzemek Görögországban mintegy 2,5 ezer évvel ezelőtt létesültek. Ma a szállodák férőhelyeinek több, mint 20%-a egy és kétágyas szobákban van.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A szálloda-ipar
A szállodaipar maga nem önálló nemzetgazdasági ágazat, hanem a vendéglátóipar (kereskedelmen belül) egyik ága. Azonban az idegenforgalomnak magának is részese. A szálloda- és a vendéglátóipar között folyamatos a kölcsönhatás.
A szálloda-iparban felgyorsult változások sokszor megkövetelik az integrációt és fúziót, ennek eredményeképpen jöhetnek létre a szállodaláncok. A fúzió lehet nemzetközi vagy adott orzágon belüli.
[szerkesztés] Szállodai funkciók
[szerkesztés] Alapfunkciók vagy közgazdasági funkciók
- szállásadás
- pihenés, alvás (klasszikus szolgáltatás),
- tisztálkodás (fürdőszoba) alvás után a vendégek a legtöbbet itt tartózkodnak,
- hírközlés (telefon, rádió, televizió, fax, internet,jelzőlámpák)
- vendégszolgálat (a vendégfogadás emberi, szakmai tartalma)
- vendéglátás
- szobaszervíz,
- éttermi szolgáltatás (minimum reggeli szolgáltatás),
- szórakoztatás (napközbeni étel, ital szolgáltatás pl. szállodai bárban),
- napközbeni ellátás,
- rendezvény (esküvő, konferencia, bálok, zenés délutánok),
- egyéb szolgáltatások
- gépkocsi parkoltatás (garazsirozás),
- utazási irodai szolgáltatás, (szállodai kirendeltség)
- hostess a vendég szórakoztatása, idegenforgsalmi élmény megszervezése,
- ruha kitisztitása (mosodai szolgáltatás, ciptisztitás,
- pénzváltás (valuta, deviza váltása,
- kereskedelmi, üzleti szolgáltatások (szállodai árusítás, komplex bevásárlási centrum (pl. ajándékok),
[szerkesztés] Járulékos funkciók vagy üzem- és munkaszervezési funkciók
- igazgatás, (szállodai apparátus müködése, üzem-, és munkaszervezés,
- ügyintézés, adminisztráció,
- értékesítés (összes szolgáltatás igénybevételének biztosítása),
- termelő üzemek tevékenysége (a vendéglátó tevékenység háttere),
- műszaki tevékenység (karbantartás),
- szociális ellátottság (a dolgozók muinkahelyei, öltöző, zuhanyozó, étterem, büfé, klubhelyiség),
[szerkesztés] A szállodák csoportosítása
[szerkesztés] Szállodák rendeltetés szerinti csoportosítása
- Városi szálloda
- Üdülő- és sportszálloda
- állandó üzemű szálloda
- idény jellegű szálloda
- Gyógyszálloda
[szerkesztés] A szállodák minőség szerinti osztálybasorolása
A kereskedelmi szállodákat szinte az egész világon, minőségüknél, felszerelésüknél fogva, szolgáltatásaik alapján kategórizálják, osztálybasorolják.
[szerkesztés] Általános minősítő feltételek
- szobák és szobaegységek
- hotel felszereltsége, berendezése
- fürdőszobák felszereltsége, berendezése
- szállodák folyosói, gazdasági egységei
- liftek
- szálloda bejáratai
- közös helyiségek száma, berendezése, felszereltsége
- szobák világítása
- légállapot szabályozása (fűtés, légkondicionálás...)
- mosoda
- falak burkolata
- sportolási, pihenési, szórakozási lehetőségek
[szerkesztés] Magyar minősítési feltételek
Magyarországon hotelek esetében a csillagok száma jelzi a minőséget, illetve az osztálybasorolást. Szállodatípusok és besorolási lehetőségük az 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet alapján:
- a) szálloda: az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 1. mellékletének 411., illetve 412. pontjában meghatározott követelményeknek, és legalább 11 szobával rendelkezik, - lehet egy-ötcsillagos
- b) gyógyszálloda: az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára főként természetes gyógytényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek, - lehet kettő-ötcsillagos
- c) wellness szálloda: az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel a 2. melléklet I/F pontjában meghatározott feltételeknek, - lehet három-ötcsillagos
- d) garniszálloda: az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére, - lehet egy-négycsillagos
- e) apartman szálloda: az a szálloda, amelyben az ágyak több mint 80%-a berendezett és felszerelt háló és nappali szobával, valamint konyhával rendelkező apartmanban található, és megfelel a garniszállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik" - lehet három-ötcsillagos
[szerkesztés] Szállodák méret szerinti csoportosítása
Szállodák mérete szerinti csoportosításnál a szobakapacitást tekintik szempontnak. Ennek alapján több nagy csoport különböztethető meg:
- kis szálloda - 150 szoba
- közepes szálloda - 151 - 299 szoba
- nagy szálloda - 300 - 600 szoba
- megaszálloda / óriás szálloda - 600 szoba felett
[szerkesztés] Szállodák tulajdonosi viszony alapján történő csoportosítása
- független szálloda: nincs tulajdonosi vagy tagsági viszonyban más hotelekkel
- szállodalánc: hotelek centralizált rendszere
[szerkesztés] Forrás
- Idegenforgalmi lexikon (Budapest, 1992., kézirat)
- 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet
- Bárfai Endre: Szállodai ismeretek (Budapest, 1997) Távoktatási tankönyv
- Dr. Csizmadia László: Elszállásolási Ismeretek (Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest 1996., kiadott jegyzet)
- Toni Häusler-Peter Kühler: Szállodai marketing (Budapest, 1997)Távoktatási tankönyv
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Európai osztálybasorolási feltételek
- Anglia: [1]
- Ausztria: [2]
- Belgium: [3]
- Csehország: [4]
- Dánia: [5]
- Észtország: [6]
- Franciaország: [7]
- Hollandia: [8]
- Írország: [9]
- Lengyelország: [10]
- Málta: [11]
- Németország: [12]
- Olaszország: [13]
- Portugália: [14]
- Spanyolország: [15]
- Svájc: [16]
- Svédország: [17]
További hivatkozások
Based on work by