Szarvas (város)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Régió | Dél-Alföld | ||||
Megye | Békés | ||||
Kistérség | Szarvasi | ||||
Rang | város
|
||||
Terület | 161,57 km² | ||||
Népesség | |||||
|
|||||
Irányítószám | 5540 | ||||
Körzethívószám | 66 | ||||
Térkép |
Település Mo. térképén |
Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés megyében, a Szarvasi kistérség központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág).
[szerkesztés] Története
A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Először Anonymus említi a települést Szarvashalom néven. A török hódoltság idején palánkvárat építettek a településen, a vár 1686-ban pusztult el. A település is elpusztult, a környék teljesen kihalt.
1722-ben Békés megye új ura, báró Harruckern János György telepített új, főként felvidéki jobbágyokat a vidékre. A 18.-19. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági iskoláját a városban. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött. 1872-ben Szarvas elveszítette városi rangját, és csak 1966-ban kapta vissza.
Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja.
[szerkesztés] Látnivalók
- Bolza-kastély
- Pepi-kert (arborétum)
- Ruzicskay György Alkotóház
- Szárazmalom
- Szlovák Tájház
- Tessedik Sámuel Múzeum
[szerkesztés] Híres szarvasiak
- Bajcsy-Zsilinszky Endre (Szarvas, 1886 – Sopronkőhida, 1944)
- Dr. Réthy László (Szarvas, 1851– Arad, 1914)
- Tessedik Sámuel (Alberti, 1742 – Szarvas, 1820)
[szerkesztés] Testvérvárosai
Keuruu, Finnország
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Szarvas város honlapja
- Startlap linkgyűjtemény
- A Bolza-kastély
- Légifotók Szarvasról
- Térkép Kalauz – Szarvas
- Film Szarvasról - indulhatunk.hu
Békés megye városai | |
---|---|
Battonya | Békés | Békéscsaba | Csorvás | Dévaványa | Elek | Füzesgyarmat | Gyomaendrőd | Gyula | Mezőberény | Mezőhegyes | Mezőkovácsháza | Orosháza | Sarkad | Szarvas | Szeghalom | Tótkomlós | Vésztő |