Szentegyháza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szentegyháza
Megye	Hargita
Régió	Erdély
Tszf. magasság	860 m m
Koordináták	é. sz. 46°21′0’’ k. h. 25°31′48’’
Terület	98,48 km²
Népesség - Teljes - Népsűrűség	7042 (2002) 71 fő/km²
Polgármester	Burus Mária-Ella

Szentegyháza (1899-ig Szentegyházas-Oláhfalu, románul Vlăhiţa): város a mai Romániában Hargita megyében. 1876-ig Kápolnásfaluval együtt alkotta Oláhfalva városát, majd Szentegyházasfalu néven újra falu, de 1968-tól ismét város lett. 1990-ben a Szentegyháza nevet vette fel.

[szerkesztés] Fekvése

A városka Székelyudvarhely és Csíkszereda között félúton, a Központi-Hargita déli előterében a Szentegyházasfalvi-Láz közepén fekszik. 860 m-es magasságával ez Hargita megye legmagasabban fekvő városa. Homoródfürdő és Lövétebánya tartozik hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Északi része az Oláhfalu, az itt legelőbb letelepedett Oláh János nevű pásztor után kapta a nevét. Déli része az egykori Szentkeresztbánya Rókavárossal együtt. 1848-ban az agyagfalvi gyűlésen a Székelyváros nevet kapta.

[szerkesztés] Története

Neve korai építésű templomra utal, mely 1360-ban már bizonyosan állt (ezen a néven először 1614-ben szerepel). 1567. május 17-én János Zsigmond seregét a katolikus székelyek a Tolvajos-tetőn szétverték, a visszavonuló sereg a falut felégette. Az Erdélyi Fejedelemség idején kiváltságos falu volt, lakói főleg fakitermeléssel foglalkoztak. 1575-ben Báthori István kiváltságokat adott lakóinak. 1661. október 21-én Ali pasa serege a Tolvajos-tetőn győzte le a csíki székelyek seregét. A település 1801-ben vásártartási jogot nyert. 1836-ban csatlakozott Szentkeresztbánya a településhez, nemsokára megkezdődött a vasgyár építése, de 1849-ben az orosz csapatok porrá égették és újjá kellett építeni. 1860-ban vashámorok épültek. A vasüzem a későbbi fejlesztéseknek köszönhetően a mai napig is termel. 1910-ben 2289 lakosa volt, egy kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 7265 lakosából 7193 magyar, 60 román, 7 német és 5 cigány. Szentegyháza Románia legmagyarabb városa.

[szerkesztés] Látnivalók

Szent Andrásnak szentelt római katolikus temploma 1760-ban épült, 1822-ben átalakították.
Egykori vashámora muzeális érték, itt dolgozták fel az 1838-ban nyitott vasércbánya anyagát.
A vashámorok közelében tör fel a borvizes Dobogó-forrás, melynek vizére épült az egykori Dobogófürdő, Ugron Gábor fürdőtelepe a 20. század elején virágzott. 1952-ben egy fúrás következtében 20 °C-os, eddig hasznosítatlan ásványvízforrás is tör fel itt.
1975-ben határában a Majzosi kőbánya közelében 26 C-os melegvizet találtak, melyre 1976-ban épült fel Majzos-termálfürdőtelepe.
A várostól 3,5 km-re a Vargyas völgyében fekszik Székely-Seltersz üdülőhely, mely sósborvizes forrásairól nevezetes. A nádasszéki borvízforrás vizében fürödni is lehet.
A város központjában található a Múzeumszálló, amely eredeti, népművészeti értékű tárgyakkal rendeztek be, és az idelátogatók meg is szállhatnak a rendkívül hangulatos és igényesen kialakított szobáiban.

[szerkesztés] Kultúra

A város büszkesége a Gyermekfilharmónia (ahogyan a helyiek nevezik, a ,,Fili") ahol 140 fiatal énekel és zenél. A kórust Haáz Sándor alapította és dirigálja jelenleg is. Nagy népszerűségnek örvendenek határon innen és túl, gyakran turnéznak Magyarországon és szerte Európában. A Gyermekfilharmónia és a Haáz család 2003-ban Magyar Örökség Díjat kapott.

A Bútorfestő Tábor minden évben a húsvéti időszakban szervezett hagyományőrző, szépteremtő kaláka, egyhetes tábor. Célja a régi hagyományos székely bútorfestés megismerése, elsajátítása.

[szerkesztés] Testvérvárosai

Szarvas, Magyarország (1994)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Szentegyháza honlapja

Hargita megye városai
Balánbánya \| Borszék \| Csíkszereda \| Gyergyószentmiklós \| Maroshévíz \| Szentegyháza \| Székelykeresztúr \| Székelyudvarhely \| Tusnádfürdő