Tórshavn

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tórshavn (dánul: Thorshavn, izlandiul: Þórshöfn, svédül: Torshamn) Feröer fővárosa és legnépesebb városa.

Nevének jelentése „Thor kikötője”, a dörgés és villámlás istenéről a skandináv mitológiából. A helyiek gyakran egyszerűen Havn-nak („kikötő”) nevezik. A város címere Mjölnirt, Thor kalapácsát ábrázolja, ez is utal arra, hogy a város a kereszténység felvétele előtti időkből származik.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Éghajlata 3 Története 4 Közlekedés 5 Nevezetességei 6 Sport 7 Források 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Tórshavn Feröer közepén, Streymoy szigetének délkeleti részén fekszik. A tőle keletre fekvő Nólsoy szigete természetes védelmet nyújt a város kikötője számára. Közigazgatásilag Tórshavn községhez tartozik. A várossal teljesen egybeépült települések Hoyvík északon és Argir délen.

A Tinganes félszigetén található a feröeri kormány épülete, és itt működött 1856 előtt a parlament, a Løgting is. A várostól északnyugatra található a 347 m magas Húsareyn hegy és délnyugatra a 351 m-es Kirkjubøreyn.

[szerkesztés] Éghajlata

Évi középhőmérséklet:	6,6 °C
Évi csapadékmennyiség:	1.311 mm
Napsütéses őrák száma:	821
Fagyos napok száma:	49
Havas napok száma:	44
Hidegrekord:	-11 °C
Melegrekord:	22 °C

Az éghajlat a Golf-áramlatnak köszönhetően a földrajzi szélességhez képest enyhe. Az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C). Az évi csapadékmennyiség 1311 mm. Minden hónapban gyakori a csapadék, de főleg télen.

[szerkesztés] Története

A települést a 10. században alapították, első írásos említése 1075-ből származik. A Tinganes félszigeten tartott ting (népgyűlés) története azonban valósíznűleg 850 körülre nyúlik vissza. A Feröeriek sagája elbeszélése szerint 1000-ben történt meg a tingen a kereszténység felvétele, Sigmundur Brestisson térítő munkájának köszönhetően.

1271-ben norvég uralom alá került, akik kereskedelmi monopóliumot vezettek be. 1580-ban Magnus Heinason a kalóztámadásokok elleni védekezésül megépíttette a Skansin nevű erődítményt. A nehéz Gabel-korszak alatt, 1637-ben tűzvész pusztította el Tinganes nagy részét, és értékes dokumentumok is a lángok martalékává váltak.

1788-ban épült a Tórshavni dóm, amelyet 1865-ben részben átépítettek. 1990 óta ez Feröer evangélikus püspökének székhelye. 1866-ban alakult meg Tórshavn község (Tórshavnar kommuna), azóta Tórshavn hivatalosan Feröer fővárosa. 1909. január 1-jén megkapta a dán kereskedőváros rangot. 1927-ben épült ki a Tórshavni kikötő, a rakparttal együtt, azóta van valódi tengeri kikötője a városnak.

A II. világháború alatt, 1940-1945 között - Dánia német megszállását követően - időlegesen a britek helyezték védelmük alá.

[szerkesztés] Közlekedés

Tórshavn Feröer legfontosabb kereskedelmi és kompkikötője, egyúttal nemzetközi csomópont.

Ez a honos kikötője a Norröna nevű korszerű komphajónak, amely többek között Dánia és Izland felé teremt összeköttetést. Alkalmanként turistahajók is megfordulnak itt.

A helyi kompközlekedést Nólsoy és Suðuroy felé a Strandfaraskip Landsins nevű társaság bonyolítja le. Hestur és Sandoy felé újabban a sziget nyugati partján fekvő Gamlarætt nevű kompkikötőből indulnak járatok, ami jelentősen lerövidítette az átkelést.

Az Atlantic Airways helikopterjáratot tart fent, ami többek között a Vágari repülőtér, Klaksvík és Koltur szigete felé teremt kapcsolatot.

Tórshavnban, mivel viszonylag nagy területen terül el, több helyi buszjárat közlekedik. Helyközi járatok is indulnak innen, plédául a Vágari repülőtérre a 2002-ben átadott alagúton keresztül.

[szerkesztés] Nevezetességei

Tórshavn főbb nevezetességei:

• Ólavsøka: ez a szigetek legnagyobb népünnepélye, július 28-29-én. Ilyenkor van a legtöbb látogató a városban.
• Tinganes félsziget: nem csak a feröeri kormány székhelye, hanem szűk utcáival a város legrégebbi része
• Skansin: régi erődítmény a kikötő keleti oldalán, jellegzetes világítótoronnyal
• Tórshavni dóm: 1788-ban épült, oltárképe 1647-ből származik

[szerkesztés] Sport

Tórshavn labdarúgócsapatai (zárójelben az alapítás éve):

• Havnar Bóltfelag (HB) - honlap (1904)
• B36 Tórshavn (B36) - honlap (1936)
• Argja Bóltfelag (AB) - honlap (1973)
• FRAM Ítróttarfelag (FRAM) - (1975)

Tórshavn kézilabdacsapatai (zárójelben az alapítás éve):

• Hondbóltsfelagið Kyndil (Kyndil) - honlap (1956)
• Hondbóltsfelagið Neistin (Neistin) - honlap (1978)
• Hondbóltsfelagið Hoyvík (H71) - (1971)

[szerkesztés] Források

1. ^ Hagstova Føroya (Feröeri Statisztikai Hivatal) - települések népessége
2. ^ Hagstova Føroya (Feröeri Statisztikai Hivatal) - települések népessége

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Tórshavn hivatalos honlapja (angol)
• Idegenforgalmi iroda (angol)
• Képek és leírás (angol)
• webkamera
• moziműsor - filmek többnyire angol szinkronnal és dán felirattal
• uszoda (feröeri, de a nyitvatartás kivehető)

Feröer 25 legnagyobb települése (Hagstova Føroya[1], 2005.06.30.)

Tórshavn (12 516) | Klaksvík (4684) | Hoyvík (3100) | Argir (1921) | Fuglafjørður (1540) | Vágur (1405) | Vestmanna (1232) | Tvøroyri (1169) | Miðvágur (1059) | Sørvágur (959) | Leirvík (869) | Saltangará (852) | Toftir (835) | Kollafjørður (822) | Strendur (811) | Sandavágur (779) | Eiði (650) | Hvalba (649) | Skáli (625) | Sandur (593) | Norðragøta (579) | Skopun (483) | Runavík (463) | Glyvrar (415) | Syðrugøta (415)