Dán nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.

Dán (Dansk)
Beszélik:	Dánia, Feröer, Grönland, Izland, Németország (Schleswig-Holstein), Norvégia, Svédország
Terület:	Észak-Európa
Beszélők száma:	5,5 millió
Helyezés:	???
Nyelvcsalád:	Indoeurópai nyelvcsalád  Germán nyelvek   Északi germán nyelvek    Keleti skandináv nyelvek     Dán nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Dánia, Európai Unió, Németország (védett kisebbségi nyelv)
Szabályozza:	Dansk Sprognævn (Dán Nyelvbizottság)
Nyelvkódok
ISO 639-1	da
ISO 639-2	dan
SIL	dan

A dán nyelv (dansk) egyike az északi germán nyelveknek (ezeket skandináv nyelveknek is nevezik), mely az indoeurópai nyelvcsalád germán ágának egyik alcsoportja. A világon körülbelül 6 millió ember beszéli, akik többségükben Dániában élnek; Schleswig-Holstein északi részén – ahol kisebbségi nyelvnek számít – mintegy 50 000 dán használja. Dánia autonómiát élvező területein – Grönlandon és Feröeren – szintén hivatalos nyelv, és az iskolákban is kötelező tantárgy. Izlandon, az angolhoz hasonlóan, kötelező idegen nyelvként tanítják, bár előfordulhat, hogy norvéggal vagy svéddel helyettesítik. Az USA-ban, Kanadában és Argentínában is élnek dán nyelvet beszélő közösségek. A modern dán nyelv erősen redukálja a hangokat, ezért külföldieknek különösen nehéz megérteniük és tökéletesen elsajátítaniuk.

Tartalomjegyzék 1 Besorolása, rokon nyelvek 2 Története 3 Elterjedtsége 4 Nyelvjárásai 5 Hangrendszere 5.1 Magánhangzók 5.2 Mássalhangzók 6 Nyelvtana 7 Szókincse 7.1 A dán számnevek 8 Írásrendszere 9 Néhány példamondat 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Besorolása, rokon nyelvek

A svéd nyelvvel együtt a dán nyelv is a keleti skandináv nyelvek csoportjába tartozik, míg a norvég, a feröeri és az izlandi nyelv a nyugati skandináv nyelvek csoportját alkotja. Egy új típusú rendszerezés, mely a nyelvek kölcsönös érthetőségen alapul, a ma beszélt skandináv nyelveket két csoportra osztja: déli skandináv (dán) és északi skandináv (norvég, svéd) nyelvekre. Az izlandi és feröeri nyelv külön csoportot alkot, amit szigeti skandináv nyelveknek neveznek. Az írott dán nyelv és a norvég bokmål különösen hasonló, ám hangrendszerük és prozódiájuk miatt némileg különböznek. A dán, svéd és norvég nyelv beszélői megértik egymás nyelvét, bár a kutatások eredményei szerint a norvégul beszélők sokkal jobban megértik a dánt és a svédet, mint amennyire a dánok és a svédek egymást. Ez megfordítva is igaz: a dánok és a svédek sokkal jobban értik a norvég nyelvet, mint egymásét.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Elterjedtsége

A dán nyelv Dánia, Grönland és Feröer hivatalos nyelve (a grönlandi, illetve a feröeri mellett). Korábban Izlandon is hivatalos nyelv volt. Dániában több mint 5 millió ember beszéli, a dán lakosság 97%-ának anyanyelve. 50 ezer dán él Németország Dániával határos, Schleswig-Holstein nevű tartományában, ahol a dán hivatalosan elismert regionális nyelv. A dán nyelv emellett az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is.

Dániában nincs hivatalos nyelvet meghatározó törvény, ezért gyakorlatilag a dán nyelv az egyetlen, amit használnak. A polgári perrendtartás viszont a dánt jelöli meg a bíróságok nyelveként. A helyesírási törvény keretében a hatóságokat 1997 óta a hivatalos írásmód betartására kötelezik.

[szerkesztés] Nyelvjárásai

A standard dán nyelv (rigsdansk vagy rigsmål) a Koppenhágában, valamint a város környékén beszélt nyelvjárásokon alapul. A svéd és norvég nyelvtől eltérően a dán nyelvben nincs több regionális nyelvjárás. A dánul beszélők több mint 25%-a nagyvárosokban él, és a legtöbb kormányzati hivatal, intézmény és cég székhelye Koppenhágában található. Ennek eredménye egy meglehetősen homogén beszédforma. Bár Oslo és Stockholm a legmeghatározóbb a beszédnormák kialakulásában, Bergen, Göteborg és a Malmö-Lund régió mégis elég nagy ahhoz, hogy másodlagos beszédformák is kialakuljanak. Ennek nyomán a norvég és svéd nyelv sokkal változatosabb, mint a dán. Közmegegyezés szerint a standard dán nyelv a koppenhágai nyelvjárás egyik formáján alapul, de a legpontosabb formát mind laikusoknak, mind szakértőknek nehéz megállapítaniuk. Történetileg a standard dán nyelv a Zealand és Scania nyelvjárásai közötti átmenetként alakult ki. A legkorábbi fennmaradt nyelvemlékek törvények szövegében lelhetőek fel. Ilyen nyelvemlék a keleti dán Skånske Lov, valamint a nyugati dán Jyske Lov.

A főváros és a központosított államszervezet túlsúlya ellenére az évszázadok során több elszigetelt, „vidéki” nyelvjárást is használtak. Az ilyen nyelvjárásokat korábban rengetegen használták, de a beszélők száma az 1960-as évek óta drámaian csökken. A vidéken élő közösségekben még mindig ismerik ezeket, de az ott élők általában a standard dán nyelv regionális változatát beszélik.

A dán nyelv három különböző nyelvjárásra osztható:

• keleti dán (østdansk): Bornholm, Scania és Halland nyelvjárásai
• szigeti dán (ømål vagy ødansk): Zealand, Funen, Lolland, Falster és Møn nyelvjárásai
• jütlandi (jysk): észak-, kelet-, nyugat- és dél-jütlandira osztható

[szerkesztés] Hangrendszere

[szerkesztés] Magánhangzók

[szerkesztés] Mássalhangzók

[szerkesztés] Nyelvtana

A dán nyelv szókincse, és nyelvtana sokban hasonlít a többi skandináv nyelv nyelvtanára valamit egyértelmű a párhuzam a német és az óangol nyelvekkel.

Főnevek:

A dán főneveknek két nemük van: közös nem (fælleskøn, névelője: en) és semleges nem (intetkøn, névlője: et). A legtöbb főnév közös nemű; a hovatartozásra pontos szabályok nem léteznek. Van néhány főnév melyeknek csak többes számú alakja létezik pl.: penge (pénz) ; pengene (a pénz), forældre (szülők), bukser (nadrág), øjne (szem), briller (szemüveg). A főneveknek van határozott és határozatlan alakjuk. Határozott esetben a névelő a főnév végéhez kapcsolódik. Pl.: en dreng (egy fiú), drengen (a fiú). Többesszám: Képzése: 1. szó + -er en abe ; aben ; aber ; aberne (egy majom ; a majom ; majmok ; a majmok) 2. szó + -e en dør ; døren ; døre ; dørene (egy ajtó ; az ajtó ; ajtók ; az ajtók) 3. Vannak olyan főnevek melyeknek az egyes számú alakja megegyezik a többes szám határozatlannal. et ord ; ordet ; ord ; ordene (egy szó ; a szó ; szavak ; a szavak)

Arról, hogy egy-egy szót, hogyan teszünk többes számba, szabály nem létezik. Azonban nagy általánosságban megállapítható, hogy a rövidebb (egy szótagú) szavakhoz –e –t, a hosszabb (kettő vagy annál több szótagú) szavakhoz pedig –er toldalékot teszünk a többes szám képzésénél. (azonban ez alól rengeteg a kivétel)

Az anyagnevek nem rendelkeznek többes számmal (pl. tej, vaj, liszt és a vegyi anyagok túlnyomó többsége)

Szótöváltás: en minister ; ministeren ; ministre ; ministrene en center ; centeren ; centren ; centrene

Rendhagyó többes szám, változó magánhangzó a szótőben:

a => æ and – ænder – kacsa fader – fædre – apa kraft – kræfter – harc mand – mænd – ember/férfi/férj nat – nætter – este stad – stæder – hely stang – stænger – bár tand – tænder – fog tang – tænger – csipesz/fogó

o => ø bog – bøger – könyv bonde – bønder – farmer broder – brødre – báty fod – fødder – láb ko – køer – tehén moder – mødre – anya rod – rødder – gyökér

a => ø barn – børn – gyerek datter – døtre – lány (lánya vkinek)

å => æ gås – gæs – lúd hånd – hænder – kéz

Rendhagyóak az idegen eredetű szavak is pl.: risiko ; risici , konto ; konti (latin), check ; cheks (angol)

Végül vannak olyan főnevek, melyek mindkét nemben használhatók pl en/et malt (maláta).

Névmások:

Alanyeset Tárgyeset Részeshatározó eset Elöljárós eset

E/1 – jeg (én) - mig (engem) - til mig (nekem) - om mig (rólam) E/2 – du - dig - til dig - om dig E/3 – han, hun - ham, hende - til ham, hende - om ham, hende T/1 – vi - os - til os - om os T/2 – I - jer - til jer - om jer T/3 – de - dem - til dem - om dem

Birtokos névnások: A birtokos névmások a birtok nemének és számának megfelelően közös vagy semleges nemben, illetve többes számban állnak.

E/1 – jeg (én) - min - mit - mine E/2 – du - din - dit - dine E/3 – han, hun - hans/sin, hendes/sin - hans/sit, hendes/sit - hans/sine, hendes/sine T/1 – vi - vor/vores - vort/vores - vore T/2 – I - jeres - jert/jeres - jeres T/3 – de - deres - deres - deres

Pl.: min ven (a barátom) mit hus (a házam) mine forældre (a szüleim)

min taske dit hus hans frakke dine tasker vort/vores hus deres frakker

A sin, sit, sine névmás a mondat egyes szám harmadik személyű alanyára utal, aki egyben a birtokos is, míg a hans, hendes után álló birtok birtokosa nem egyezik meg a mondat alanyával. Pl.: Stinne elsker sin mand. (Stinne szereti a férjét.) /a saját férjét/ Stinne elsker hendes mand. (Stinne szereti a férjét.) /egy másik nő férjét/

A visszaható névmások:

jeg – mig du – dig han/hun – sig vi – os I – jer de – dem

Pl.: Han lukkede døren efter sig. (Becsukta maga mögött az ajtót.) Jeg skal skynde mig. (Sietnem kell.)

Denne, dette, disse:

A dánban – a magyartól eltérően – nem állhat névelő a mutató névmás mellett, viszont egyeztetni kell őket számban és nemben a főnévvel, amelyre utalnak. Egyes számúak a denne (közös nem) és a dette (semleges nem). Többes számú a disse. Pl.: Dette hus er stort. Disse bøger er interessante.

Gyakran a határozott névelő felel meg a mutató névmásnak, ilyenkor azonban hangsúlyossá válik. Pl.: det gamle træ (az az öreg fa)

Birtokviszony:

Amikor a birtokos megelőzi a birtokot jelölő szót, akkor a birtokos – s ragot kap. Pl.: Peters bog. (Peter könyve)

Elöljárószók:

i a. hely (város, ország, utca): Han bor i København. De bor i Nørregade. Han går i skolen. Jeg går i seng nu.

b. idő (óra): Den er 10 minutter i 5. Han har boet her i 2 år.

c. egyedi kifejezések: Han underviser i Dansk. Hun er forelsket i ham.

på a. hely (sziget, út): De bor på Sjælland. Han bor på Nyvej. Bogen er på bordet.

b. idő (nap, óra(milyen gyorsan?)): Jeg rejser på mandag. På sondag er min fødselsdag. Toget kører til København på 2 timer. (A vonat 2 óra alatt ér Koppenhágába.)

c. nyelvek előtt: Hvad hedder det på dansk? Hun kan sige det både på fransk og på spansk.

d. farven på bilen = bilens farve.

til a. hely: Jeg rejser til Dansk.

b. idő: Banken er åben til 17 kl.

c. Jeg giver bogen til ham. = Jeg giver ham bogen.

af Ringen er lavet af guld. Ringen er lavet af mand. (passive)

efter Han vil komme efter kl. 3. Efter planen skulle han komme nu. De skyder efter en flaske.

for … siden Han kom for en time siden. (Egy órája jött)

fra Jeg kommer fra Danmark. Hvor er du fra?

med De skriver med en blyant. (ők ceruzával írnak) Han kører med bil, tog, bus. Hun kom med bussen.

om a. idő: Jeg kommer om en time. (Egy órán belül jövök/visszajövök) Toget går om en halv time. ( A vonat fél órán belül idul(megy)

b. rendszeresítő: Han kommer om mandagen. (Hétfőnként jön) Om sommeren skinner solen. (Nyaranta süt a nap) Det er koldt om vinteren. (Telente hideg van)

c. körül: Hun har en hulskæde om halsen. (Egy nyaklánc van a nyaka körül) = Hun har en hulskæde rundt om halsen.

over Hun holdt parablyen over hovedet. (Az esernyőt a feje fölött tartotta) Han gik over gaden. (Átment az úton) Den er 10 minutter over 4. (10 perccel múlt 4 óra) Billedet hænger over bordet. (Kép az asztal fölött lóg)

under Hunden ligger under bordet. Temperaturen er under 0 grader. Han var der under krigen. (Ő ott volt a háború alatt)

Melléknevek:

A melléknevek lehetnek „tiszták” (pl.: sød: édes, sur: savanyú, hvid: fehér), vagy más szófajból képzettek.

Példa a főnévből képzett melléknévre: drengen (a fiú) ; drenget (fiús)

Az igéknek folyamatos és bejezett alakjából egyaránt képezhető melléknév: et afsluttet kapitel : egy lezárt fejezet et afsluttende bemærkning : záró/befejező megjegyzés det givne ord : az adott szó

A melléknévi szerkezetekben a melléknevet a főnévvel megegyező esetben és számban kell szerepeltetni. Ez a „tiszta” mellékneveknél (amelyek a szótárban közös nemben szerepelnek) Semlegesben határozott esetben – t, többes számban – e végződést jelent. Pl.: en stor dreng : (egy) nagy fiú ; de store dreng : a nagy fiúk et sødt barn : (egy) aranyos gyerek ; de søde børn : az aranyos gyerekek

A melléknevek határozatlan, határozott és többes számú esete:

Végződés Határozatlan eset Határozott eset Többes szám

-ig ordentlig ordentligt ordentlige -sk økonomisk økonomisk økonomiske -el, -en, -er ædel ædelt ædle fager fagert fagre gammel gammelt gamle* -et kantet kantede kantede -å, -ny, -fri, -løs blå blåt blå fabriksny fabriksnyt fabriksnye/ny rentefri rentefrit rentefrie/fri

• -l, -n és – r előtt nem állhat kettős mássalhangzó.

A folyamatos igéből képzett, -ende végződésű melléknevek határozott esetben és többes számban nem változnak.

A melléknevek fokozása:

A melléknevek fokozás szempontjából két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba tartozókat a magyarhoz hasonlóan szóvégi jellel kell fokozni; a középfok jele – ere, a felsőfoké – est. A másik csoportba tartozókat a mere/mest (inkább/leginkább) segédhatározószó segítségével fokozzuk.

Alapfok Középfok Felsőfok

sød sødere sødest venlig venligere venligest intelligent mere intelligent mest intelligent

Pl.: Pigen er venligere end drengen. (A lány barátságosabb a fiúnál/mint a fiú.) Han er mest intelligent af dem alle. (Ő a legokosabb mindnyájuk közül)

Rendhagyó fokozású melléknevek is vannak, néhány példa:

megen/meget mere mest (megszámlálhatatlan) sok mange flere flest (megszámlálható) sok god bedre bedst jó dårlig værre værst rossz gammel ældre ældst öreg ung yngre yngst fiatal lille mindre mindst kicsi/kevés

Hasonlítások:

Azonosság: lige så + melléknév + som Pl.: Du er lige så stærk som han. (Ugyanolyan erős vagy, mint ő.)

Azonosság tagadása: ikke så + melléknév + som Pl.: Mette er ikke så køn som Lise. (Mette nem olyan szép mint Lise.)

Különbség: Melléknév + -(e)re* +end Pl.: Jonas er stærkere end Jakob.

• az –(e)re toldalékra csak az egy szótagú mellékneveknél szükséges.

Pl.: Bogen er mere interessant end filmen.

Nogen, noget, nogle:

A nogen (noget, nogle) névmás jelentése jelzői funkcióban „némi, néhány, valamennyi”, de leggyakrabban nem fordítjuk magyarra. A nogen leginkább egyes számú, közös nemű szavak előtt szokott előfordulni. Pl.: nogen tid (egy ideje)

Tagadó mondatban szinte mindig nogen névmást használunk. Pl.: Han har aldrig nogen penge. (Sosincs pénze.)

A noget leggyakrabban egyes számú, semleges nemű, megszámlálhatatlan szavak elé kerül. Pl.: Giv mig noget vand! (Adj vizet!)

A nogle névmást elsősorban írásban, többes számú, megszámlálható főnevek előtt használjuk. Pl.: Han har nogle problemer.

A némás három alakját ma már nem különböztetik meg a beszédben.

Mange, meget, megen:

Mindhárom szó jelentése: sok. A mange megszámlálható, többes számú főnevek előtt áll. Pl.: mange æbler (sok alma)

A meget (ejtsd: mál) a megszámlálhatatlan főnevek előtt áll. Pl.: meget mad (sok étel) meget vand (sok víz)

Régebben a közös nemű főnevek előtt használatos volt a megen névmás. Ma már azonban szinte mindig a meget névmást használjuk helyette. Pl.: megen snak (sok beszéd)

Számnevek:

en ,to, tre, fire, fem, seks, syv, otte, ni, ti

en hest (egy ló) to heste (két ló) hundrede heste (száz ló)

Igék:

A dán nem ragozó nyelv, így a személyes névmás feltüntetése minden esetben szükséges, míg maga az igealak minden számban és személyben azonos egyazon igeidőn belül. A jelen idejű ragozáshoz a főnévi igenévi alakhoz minden számban és személyben – r végződést kell fűzni, és a személyes névmást elé kell tenni.

A múlt idő képzésénél két igeosztályt különböztetünk meg:

1. (legáltalánosabb) Itt attól függően, hogy magán- vagy mássalhangzóra végződik-e az ige – de vagy – ede végződéssel képezzük a múlt idejű alakot. Pl.: flygte (menekülni) Drengen flygter (A fiú menekül) Drengen flygtede (A fiú menekült) Flygt! (Menekülj!)

2. Ennek végződése – te/-ete Pl.: tænke (gondolkodni) Pigen tænker på foråret. (A lány a tavaszra gondol) Pigen tænkte ikke på noget. (A lány nem gondolt semmire) Tænk på mig! (Gondolj rám)

Valamint vannak rendhagyó múlt idejű igék.

Egyes igéknek visszaható alakjuk is van, pl.: forene (egyesít) – forenes (egyesül). A visszaható igék képzésének másik módja a sig visszaható névmás hozzáfűzése (külön szóban).

A jövő idő képzése a vil vagy a skal szócskákkal történik. (A vil az angol will – nek, a skal a shall-nek felel meg) Mind a vil mind a skal szó után az ige egyszerű főnévi igenevét tesszük. A skal + főige szerkezettel ígéreteket, megbeszélt dolgokat fejezhetünk ki. Pl.: Han vil være færdig med opgaven i morgen. (Holnapra kész lesz a feladattal.) Jeg skal gøre rent i morgen. (Holnap takarítanom kell.)

Befejezett jelen/múlt:

A befejezett jelen időt az at have vagy az at være jelen idejű alakja (har, illetve er) + a főige 3. szótári alakja segítségével fejezzük ki (a harmadik alak végződése –(e)t, valamint vannak rendhagyóak is). A befejezett jelennel tudjuk kifejezni a cselekvés eredményességét, vagy utalni egy, a múltban kezdődött, de a jelenre is befojással lévő, jelenben is tartó cselekvésre. Pl.: Vi har boet her i to år. (Két éve lakunk itt.)

Az at være igét pl.: az at blive, at dø, at ske és általában a mozgást kifejező igék tárgyatlan alkalmazásakor használjuk; tárgyas igék esetében és a nem mozgást kifejező igék használatakor pedig az at have áll. Pl.: Han har flyttet en helikopter. (Helikoptert vezetett.) Hun er flyttet til Sverige. (Svédországba költözött.)

A befejezett múlt időt az at have vagy az at være múlt idejű alakja (havde, illetve var) + a főige 3. szótári alakja segítségével fejezzük ki. A befejezett múlt segítségével egy múltbeli esemény, cselekvés (amelyet leggyakrabban múlt idővel fejezünk ki) előtt történt eseményre, egy korábban megkezdett cselekvésre, illetve annak eredményére tudunk utalni.

Felszólító mód:

A felszólító módú alakot (egyes- és többes számban is) az ige at nélküli alakjából (egyszerű főnévi igenév), illetve az – e – re végződő igék esetében az – e elhagyásával kapjuk. Pl.: Gå! (Menj!) Løb! (Fuss!)

Ha kettős mássalhangzóra végződik az igető, a szóvégi – e hanggal együtt a második mássalhangzó is levész. Pl.: Kom! (Gyere!)

Der szerkezet:

Der-szerkezetet az ún. személytelen szerkezetű mondatokban használunk. Általában valaminek a létezését vagy hiányát fejezzük ki vele. Pl.: Der er ikke bjerge i Danmark. (Nincsenek hegyek Dániában.) Der magler 10 kroner. (Hiányzik 10 korona.)

Szenvedő igealak (angol.: passive voice):

Jelen időben az – s toldalékot csatoljuk az – r helyett, ezzel szenvedő igealakot kapva. Pl.: bogen sælges (a könyv el van adva) bogen solgtes (a könyv el volt adva)

Általános használat: Huset sælgtes af manden. (A házat eladta az ember)

Az ige elé kerülhet segédige is: Huset må sælges. (A háznak el kell lennie adva.) Huset skal sælges. (A háznak el kellene lennie adva.)

Események amik gyakran történnek: Dørene lukkes hver dag kl. 10. (Az ajtók be vannak zárva mindennap 10-kor.)

Tiltás és kötelezettség: Rygning forbrydes. (A dohányzás tiltott)

Néhány igének csak az – s alakja van, annak ellenére, hogy nem szenvedő alakúak. Pl.: Synes ; syntes (gondolni) , lykkes ; lykkedes (sikerülni) Jeg synes, at hun skulle komme. (Az gondolom, hogy neki jönnie kéne.) Det lykkedes mig ikke at sælge bogen. (Nem sikerült eladnom a könyvet.) Amikor 2 ember csinál vmit egymással: enes, følges, mødes, ses, skændes, slås, tales ved

vi mødes hver dag (mindennap találkozunk) vi ses i morgen (holnap látjuk egymást) drengene slås altid (a fiúk mindig ütik egymást (verekszenek)) vi tales ved (majd még beszélünk)

Blive passzív: Szenvedő igealakot a blive szó segítségével is képezhetünk.

Jelen időben: Bliver + az ige múltigeje Pl.: Bogen bliver solgt.

Múlt időben: Blev + múlt idő Pl.: Bogen blev solgt.

Befejezett jelen időben: Er blevet + múlt idő Pl.: Bogen er blevet solgt.

Befejezett múlt időben: Var blevet + múlt idő Pl.: Bogen var blevet solgt.

Használata: Gyakran befejezett múltban és jelenben valamint jövő időben használatos: Lyset er/var blevet / vil blive slukket. (A lámpa le van/volt oltva) / (A lámpa le lesz oltva)

Ígéretek kifejezése: Brevet vil/skal blive sendt. (A levél el lesz küldve)

A vmivé válas estén: Han blev gammel. (Megöregedett/Öreg lett) Hun blev bleg. (Elsápadt/Sápadt lett)

Ikke, ingen, intet:

Az igéket az ikke „ragadószóval” tagadhatjuk. Pl.: Jeg er ikke sulten. (Nem vagyok éhes.)

Az ikke nogen helyett gyakran az ingen szó használatos. (egyes szám közös nemben) Pl.: Han har ingen penge. (Nincs pénze.)

Az ikke noget helyett pedig az intet szócskát. (egyes szám semleges nemben) Pl.: Jeg har intet gjort. (Nem csináltam semmit.)

Kérdés:

Kérdőszavak: A hvem és a hvad egyaránt utalhat az egyes és a többes szám alanyára. Jelentésük tehát: ki, kit, kik, kiket, illetve mi, mik, mit, miket. A hvis a birtokosra kérdező névmás, jelentése kié (kiké). 3-alakú némás a hvilken (egyes szám, közös nem), hvilket (egyes szám, semleges nem), hvilke (többes szám), jelentésük milyen, melyik. Hvem er den nye elev? (Ki ez az új tanuló?) Hvad laver du? (Mit csinálsz?) Hvis taske er det? (Kié ez a táska?) Hvilken kage vil du have? (Melyik süteményt szeretnéd?) Hvilket eventyr kan du godt lide? (Milyen mesét szeretsz?) Hvilke blomster har du købt? (Milyen virágokat vettél?) Szóban gyakran használják a hvad for en (et, nogle) kérdő szerkezetet is „milyen (fajta)” jelentésében. Hvad for en bog læser du? (Milyen könyvet olvasol?)

További kérdőszavak: Hvornår, hvordan, hvorfor, hvor, hvor mange

Hvornår er din fødselsdag? (Mikor van a születésnapod?) Hvordan er du rejst? (Hogyan utaztál?) Hvorfor kom du ikke biografen? (Miért nem jöttél moziba?) Hvor mange søskende har du? (Hány testvéred van?) Hvorfor sagde hun det? (Miért mondta ezt?) Hvor kommer du fra? (Honnan jössz?) Hvor lang er filmen? (Milyen hosszú a film?)

[szerkesztés] Szókincse

[szerkesztés] A dán számnevek

[szerkesztés] Írásrendszere

A dán ábécé három diakritikus betűvel egészül ki, az északi nyelvekhez hasonlóan ezek a betűrend legvégén állnak:

[szerkesztés] Néhány példamondat

• Hvad koster det? – Mennyibe kerül?
• Jeg har 20 kroner – 20 koronám van.
• Jeg hedder Per – Pernek hívnak.
• Tak! – Köszönöm!

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Dán Rádió honlapja
• Danish 101 Learn Danish online (english)
• A Politiken című dán napilap honlapja
• Det danske sprog i Sydslesvig

Indoeurópai nyelvcsalád > Germán nyelvek >
Északi-germán nyelvek:	Nyugati-germán nyelvek:	Keleti-germán nyelvek:	Déli-germán nyelvek:
Dán | Feröeri | Norvég | Izlandi | Svéd | Óészaki	Afrikaans | Alnémet | Angol | Flamand | Fríz | Holland | Jiddis | Luxemburgi | Német | Pennsylvaniai | Skót | Óangol | Ószász	Burgund | Gepida | Gót | Herul | Vandál	Longobárd/Langobárd

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban