Tömegoszlatás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A tömegoszlatás rendőrségi (illetve egyéb karhatalmi) kényszerintézkedés, csapaterő alkalmazása valamely tömeg (tüntetők, sztrájkoló munkások, futballhuligánok stb.) szétoszlatása céljából. Komoly gyakorlatot igénylő csoportos művelet mind az irányító parancsnok, mind a résztvevő beosztott rendőrök részéről.
Általában a nagyobb városokra jellemző a feloszlatandó tömeg kialakulása, de oszlattak szét már vidéki techno-zenei partyt és falusi lincselésre gyülekezőket is.
 59. § (1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a Rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja:
(2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell. (3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásában. (4) Tilos a tömegoszlatásra lőfegyvert használni. 60. § (1) A csapaterő alkalmazása során a rendőr a csapaterő parancsnokának utasítása szerint köteles eljárni.  (2) A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja. |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Menete
Az alábbiak a nyugati típusú demokráciákra vonatkoznak, diktatúrában természetesen sokkal nagyobb mozgásteret adnak a rendőrségnek, katonaságnak tömegoszlatásra a politikusok.
- A 0. fázis a tömeg kezelése. Ez körülbelül megegyezik egy nagyobb rendezvény rendőri biztosítási teendőivel. Az elsődleges cél ekkor az erőszak megakadályozása. Ezért a rendőröknek fel kell venniük a kapcsolatot a demonstráció vezetőivel és fel kell állítaniuk azokat az alapszabályokat, amiket nem szeghetnek meg a demonstráció résztvevői. A rendőrök folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket. Fő céljuk, hogy mindenki biztonságban maradjon. Még ha nem is értenek egyet a tömeg (politikai) megnyilvánulásaival, akkor sem tekinthetik azt ellenségnek. A rendőrségnek udvariasan kell fellépnie, és ügyelnie arra, hogy még passzívan is készen álljon az alapszabályok betartásának gyors elősegítésére.
- Ha a tömeg kezelhetetlenné válik, erőszakos cselekményeket követ el, vagy a demonstrálók más módon megszegik az alapszabályokat, akkor a rendőrség aggresszívebben lép fel. A zavargó tömeg nagyobbik része általában a tömeglélektani hatások alá került érdeklődő, aki a rendőri fellépés vagy a letartóztatás lehetőségének konkrét megjelenésére meneküléssel reagál, illetve haza szeretne menni.
- A demonstrálókat felszólítják a távozásra. Ha ez nem történik meg, a rendőri csapatok alakzatot vesznek fel. Élesítik a felszerelést, felveszik a gázmaszkot stb. A cél ekkor a megfélemlítés, hogy minél kisebb aktív ellenállással kelljen szembenézni.
- Eközben zajlik az ú.n. hangadók kiemelése. A tömeg a vezetők bíztatása nélkül általában hamar feloszlik. A hangadók azonosítása és letartóztatása a tömegben elvegyülő civil ruhás (titkos-)rendőrök segítségével is történhet. Ugyancsak a titkosszolgálatok szoktak hamis hangadókként fellépő provokátorokat beküldeni, akik így megoszthatják a tömeget, félrevezetve elirányítják egyes csoportjait.
- Ezután következik az aktív tömegoszlatás. A cél, hogy kisebb csoportokra osszák az embereket, akik így nem tudnak egymással kapcsolatot tartani, kisebb a tömeghatás is, és így hamarabb hazamennek. Az eszköz itt általában az, hogy útkereszteződésbe szorítják a tömeget mozgó sorfallal ill. könnygázzal illetve nem halálos lőfegyverekkel stb., mire az kettéválik. Mindig biztosítani kell a menekülési-elvonulási útvonal lehetőségét, hogy ne érezze sarokba szorítva magát senki, mert az utóbbi agressziót és pánikot válthat ki.
- A rendőrök követik a kisebb csoportokat, hogy megakadályozzák a további erőszakos cselekményeket, illetve a tömeg újbóli egyesülését.
- A tömeg által épített barikádokat nem közelharccal foglalja el a rendőrség, hanem távolabbról könnygázzal és nem halálos lőfegyverekkel űzi el tőle a demonstrálokat, majd megközelíti és speciális tolójárművekkel eltávolítja.
- Ha a tömeg ellenállást tanúsít, vízágyúval támogatott közelharcra is sor kerülhet. Ilyenkor sok demonstráló szokott megsebesülni. Éles lőfegyverrel nem szabad a tömegre lőni, de figyelmeztető lövés illetve komkrét személyre (a fegyverhasználat szabályait betartva, pl. önvédelemből) lövés leadható.
[szerkesztés] Tömegoszlatási technikák
[szerkesztés] Eszközök
A rendőrségi törvény az alábbi eszközök alkalmazását kifejezetten engedélyezi:
- vízágyú
- pirotechnikai eszköz, gumilövedék
- könnygáz vagy más ingerlő gáz
- elfogó háló
- lóháton vagy járműkötelékben végzett tömegoszlatás (beleértve a kardlapozást)
[szerkesztés] Rendőrségi csapatalakzatok
- mozgó sorfal: több sorban felsorakozó rendőrök, vízágyúval, járművekkel haladnak előre, szorítják ki az embereket.
- oszlató ék: álló tömeg kisebb csoportokká bontására hatásos. Az egyik kézzel egymás övét, másikkal a pajzsot maguk előtt fogó, ék alakban elhelyezkedő rendőrök csak lassan mozognak. Mögöttük középen ú. n. kiemelő alcsoportok vannak. Ennek tagjai vezetői utasításra a szétnyíló ékből kiugorva az ék mögé rántják be villámgyorsan a kiszemelt hangadót vagy más célszemélyt. Ezután az ék gyorsan összezár, a célszemélyt pedig semlegesítik.
- sorfaloszlop
[szerkesztés] Felszerelés
Gyalogos rendőrök esetén:
- sisak (beépített rádió adó-vevővel)
- gázmaszk
- könnyű páncélozott védőruha, mellény, lábszárvédő stb.
- műanyag pajzs
- kézi fegyverek: gumibot (rendőrbot), vipera, baseball-ütő, elektromos sokkoló stb.
- bilincs
[szerkesztés] Megjegyzések
- A gumilövedék használata nem minősül fegyverhasználatnak.
- A nem halálos lőfegyverek használata esetén is tűzvezetést célszerű alkalmazni.
- Az alakzat első soraiban levő rendőröknek nem ajánlatos lőfegyvert magukkal vinni, mert azt könnyen elvehetik tőlük.
- Tömegre nem lőhet a rendőr, csak egyes emberekre, de arról nem tehet, ha olyasvalakit is eltalál, aki a figyelmeztetés ellenére nem ment el onnan.
- A rendőr követ sem dobhat a tömeg felé.
- A vízágyú nem képes önmagát megvédeni, ezért csapatnak kell kísérnie. A kocsi tartályába színező anyagot, nehezen lemosható festéket kevernek, hogy megjelöljék a demonstráción résztvevőket.
[szerkesztés] Magyarországon
[szerkesztés] Hírhedt tömegoszlatások
- Az 1968-as chicagói demokrata elnökjelölő konvencióval párhuzamosan a vietnami háború ellen demonstráló több ezer hippit illetve bámészkodót, újságírót vert meg brutálisan és kergetett végig Chicago belvárosán a TV-kamerák előtt a hisztérikus rendőrség. Az eseményt megörökítette műveiben Allen Ginsberg, Hunter S. Thompson és Norman Mailer is.
- Berlin Kreuzberg negyedében minden év május 1-je a helyi anarchisták, punkok és a rendőrség összetűzésével zajlik.
[szerkesztés] Képek
 1891. május 1-je Clichyben, Franciaországban |
 Mai amerikai... |
 ...és cseh rohamrendőrök |
|
 Könnygáztámadás Kanadában |
 Egy német vízágyú |
 Ellenállás a vízsugárnak |
 2001. május 1-je Berlin Kreuzberg negyedében |
Based on work by