Demokrácia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A demokrácia kormányzati forma, amelyben a hatalom gyakorlásában a nép (majdnem) minden tagja részt vehet származásra való tekintet nélkül. A demokráciában a nép a politikai legitimáció egyetlen forrása. A közpolitikai kérdéseket a nép közvetlenül (népszavazáson) vagy közvetett módon (választott képviselőkön keresztül) kifejezett többségi döntése alapján határozzák el. A demokrácia elsö jól ismert gyakorlata és a demokrácia szó az ógörög δημοκρατία (demokratia) szóból származik, jelentése az emberek uralma. A szó töve a δημος (démosz) nép szó, a κρατειν (kratein) jelentése uralkodni, a ία (ia) pedig egy képző. Ez nem jelenti azt, hogy az antik Athén megelőzően ne léteztek volna kisebb emberi csoportok, amelyek demokráciában éltek. Modern kutatások megerösitik ezt a nézetet, és nagyon valoszinű, hogy a gyüjtögető, vadászó korszakban az emberiség egy jó része demokratikusan kormányozta önmagát.^[forrás?]

Európai Parlament Strasbourgban

Platón azon a véleményen volt – és ebben más antik szerzők is követték –, hogy a demokrácia a csőcselék uralma, azoké, akik a szabadságot megfelelő erények (például mértékletesség) hiányában a szélsőségességig fokozzák, s így a szabadságból szabadosság lesz. Arisztotelész a demokráciát az egyenlőség iránti (olykor túlzott) igény szülöttjének tartotta, az egyenlőtlenségre épülő oligarchiával szemben.

Jelenleg domináns formája a liberális demokrácia, amikor a többségi döntéseket az egyéni szabadságot védő alkotmányos jogok korlátozzák. Politikai értelemben Magyarország liberális demokráciának számít, hasonlóan a többi tagállamhoz az Európai Unióban, amely gyakorlatilag felvételi kritériumnak tekinti az ilyen kormányzati berendezkedést. Egyáltalán nem minden demokrácia liberális: az ógörög demokráciák például rendszeren kiszavazták közösségükből azokat a polgárokat, akikkel a többség nem kívánt egy városállamban élni. A demokrácia fogalma a történelem során változott, a 19. században még elsősorban az örökletes hatalmi rend, az arisztokrácia ellentéte volt. A nők részvétele a demokratikus hatalomgyakorlásban csak a 20. században vált általánossá.

[szerkesztés] A demokrácia Arisztotelésznél

Politika című művében Arisztotelész a demokráciát, mint „államformát” az oligarchia ellentéteként fogalmazza meg, anélkül, hogy bármelyik mellett letenné a voksát. Sőt mindkettőnek kiemeli azon lehetséges túlzásait, amelyek forrongáshoz és az „alkotmány” megdőléséhez vezetnek.

„A demokrácia pl. úgy keletkezett, hogy az egy bizonyos szempontból egyenlőeket általában egyenlőknek vették (azért, mert valamennyien egyformán szabadok, azt gondolják, hogy most már minden tekintetben egyenlőek); az oligarchia pedig abból, hogy azokat, akik csak egyvalamely szempontból nem egyenlőek, általában is egyenlőtleneknek tartják (mivel vagyoni szempontból egyenlőtlenek, általában véve is olyanoknak képzelik őket.)”

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Arisztotelész: Politika (Gondolat Kiadó, Budapest, 1984 ISBN 9632813650)

[szerkesztés] Linkek

"democracy." Encyclopædia Britannica. 2007. Encyclopædia Britannica Online. 30 Mar. 2007 <http://www.britannica.com/eb/article-233830>.

A térkép Freedom House 2007-es világjelentését mutatja a szabadság és a demokrácia helyzetéről. Ez demokrácia kutatók legszélesebb körében használt. [1]

██ Szabad

A Freedom House ezeket jelentette szabad demokráciák ként.[2]

██ Részben szabad

██ Nem szabad