Terror Háza

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Az ezen a lapon látható jelölés 2006 júniusából származik.

A Terror Háza egy, a 20. század diktatúrái áldozatainak emlékére nyílt múzeum Budapesten (Andrássy út 60).

[szerkesztés] Az épület története

A Terror Háza

Az Andrássy út 60-at is magába foglaló háztömb Feszty Adolf tervei alapján lakóháznak épült 1880-ban. Az Andrássy út és a Csengery utca sarkán álló neoreneszánsz épület külseje a tulajdonosváltások során sem változott. Az épület egészen 1936-ig a Perlmutter család tulajdonában állt.

A Szálasi Ferenc vezette náci hungarista mozgalom 1937-től bérelt helyiségeket a házban. 1940-ben a Nyilaskeresztes Párt ebben a házban rendezte be főhadiszállását, birtokba véve az egész épületet. Az Andrássy úti székházat Szálasi Ferenc nevezte el a „Hűség Házá”-nak. Az épületet 1944 őszétől begyűjtőhelynek és börtönnek is használták.

1945 februárjában az ÁVO elődje, a Politikai Rendőrség foglalta el a házat. Az épület már 1945-ben szűknek bizonyult, ezért az egész háztömböt birtokba vették. A házak alatti pincéket a falak áttörésével összekötötték, a pincelabirintusban börtönt építettek ki. Az Államvédelmi Hatóság 1956-ig birtokolta a házat. Kiköltözését követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ-klubot rendeztek be.

[szerkesztés] Korszakok

„Bár a gyilkosoknak megbocsáthatsz, a terror iszonyát ne feledd és az áldozatokról megemlékezz!” (1989-es emléktábla a Múzeum falán)

A Terror Háza Múzeum központi törekvése annak a kézzelfogható megjelenítése, hogy mit jelentett honfitársainknak a két, idegen megszállás alatt működő magyarországi totális rendszer (a nyilas és a kommunista) idején élni. A kiállítás keretes szerkezetű, a „Kettős megszállás” és a „Kivonulás” terem fogja közre. A keretes szerkezet jelzi: az ország 1944. március 19-i náci megszállása adta meg a lehetőséget az idegen minta szerinti önkényuralomra, majd az 1991. június 19-én lezárult szovjet kivonulás biztosította és tette visszafordíthatatlanná az új Magyar Köztársaság önálló, nemzeti demokratikus fejlődését.

A Múzeum fő gyűjtőkörét és kutatási területét az 1944. októberi nyilaspuccs és az 1963. márciusi amnesztia közötti időszak teszi ki. Az Andrássy út 60. épülete 1944. október 15-től 1956-ig két terrorista diktatúrának is fontos központja volt. Ez a helyszín részben a súlyos történelmi tapasztalatok, részben pedig a hallgatás kényszere miatt összeforrt a terror fogalmával Magyarországon. Az 1956-ot követő megtorlás pedig a totalitást elutasító forradalmárok és a mindenféle ellenállást kegyetlenül sújtó elnyomás emléke miatt tartozik a Múzeum által tárgyalt korszakhoz. A Múzeum téma szerint foglalkozik a két magyarországi totális diktatúra eseményeivel, illetve a társadalom behódoltatására tett kísérleteivel.

[szerkesztés] A Terror Háza

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, azzal a céllal, hogy a két terrorrendszert is túlélt Magyarországon a magyar történelem e két korszakának bemutatására, áldozatai számára méltó emléket állító múzeumot hozzon létre. A 2002. februárjára elkészült Terror Háza Múzeum főigazgatója dr. Schmidt Mária.

Az egyéves munka során az Andrássy út 60. szám alatti épület kívül-belül teljesen megújult. A belsőépítészeti tervek, a múzeum kiállításának arculata és a külső homlokzat F. Kovács Attila építész munkája. A Terror Háza Múzeum rekonstrukciós terveit Sándor János és Újszászy Kálmán építészek készítették, a kivitelező az Architekton Rt. volt. A kiállítás zenéjét Kovács Ákos szerezte. Történelmi tárlathoz illő, letisztult, időtlen hangszerelésű, több tételes vonószenekari mű hangzik fel a múzeumban, különleges térhatású keverésekkel és hanghatásokkal.

Az átalakítás során az épület emlékművé vált, a fekete paszpartu (díszpárkány, pengefalak) keretbe foglalja, kontrasztjával kiemeli a múzeumot az Andrássy úti épületek sorából, és történelmi súlyának megfelelően a figyelmet magára a házra irányítja.

A 2002. február 24-én 17 órakor megnyílt, a maga nemében egyedülálló Terror Háza Múzeum az épületben fogva tartott, megkínzott és meggyilkolt embereknek kíván emléket állítani, a borzalmak kézzelfogható bemutatása mellett azonban azt is példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló. A 20. század két legkegyetlenebb rendszere elleni harcból végül a szabadság és függetlenség erői kerültek ki győztesen.