Tuzla
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| [[Kép:|100px|Tuzla címere]] | |
| Entitás | Bosznia-Hercegovinai Föderáció |
| Terület | 303 km² |
Népesség (2002)
|
|
| Körzethívószám | +387 35 |
| Polgármester | Jasmin Imamović (SPD) |
| Weboldal | http://www.tuzla.ba/tuzla/ |
Tuzla (cirill írással Тузла, középkori, szláv nevén Soli, magyarul, régiesen Só) község (općina) és város Bosznia-Hercegovina északkeleti részén. 160 ezresre becsülhető lakosságszámával a Bosznia-Hercegovinai Föderáció Tuzla kantonjának (horvátul megyéjének) székhelye. Az ország harmadik legnagyobb városa (Szarajevó és Banja Luka után).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Tuzla a Bosznia északkeleti részén elterülő Majevica-hegység lábánál, a Jala folyó partján fekszik. A város központja a kelet-nyugati irányban húzódó síkságon terül el. A lakónegyedek többsége az ezt övező Ilinčica, Kicelj és Gradina nevű hegyeken fekszik. Éghajlata mérsékelten kontinentális.
[szerkesztés] Története
A mai Tuzla elődjét először 950-ben, mint magyar uralom alatt álló területet említik a források. A várost később Soli néven említik. A szó szlávul „sót” jelent, és a településen feltörő sós forrásokra, illetve a város gazdaságát meghatározó sóra utal.
1463-ban az oszmánok Boszniával együtt a várost is elfoglalták. Mai neve is az oszmán korból származik: tuz törökül „sót” jelent.
1878-ban, Bosznia-Hercegovina okkupációjával Tuzla is a Habsburg Monarchia része lett. Az első világháború végén az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyi Államhoz (1929-től Jugoszlávia) került.
A második világháborúban Tuzla a fasiszta Független Horvát Állam része volt. A partizánok 1943. október 2-án szabadították fel, amivel az addigi legnagyobb, partizánkézre került jugoszláviai város lett.
A háború után Tuzla jelentős iparvárossá vált. A város környéki só- és szénlelőhelyekre stabil vegy- és erőműipar épült. A Jugoszlávia különböző vidékeiről érkezetteknek a városban való letelepedése tovább tarkította a város már addig is színes etnikai képét.
A Boszniai háború (1992-1995) alatt Tuzla Bosznia-Hercegovina bosnyákok által ellenőrzött részéhez tartozott. A háború alatt és után számos menekült érkezett a városba. Más városokkal ellentétben azonban Tuzlát sosem irányította a nacionalista pártok egyike sem, így a város etnikai csoportjai között - a szerb támadások ellenére is – a háború idején a máshol tapasztalhatónál kedvezőbb légkör uralkodott. 1993/94 telén a szerb csapatok körülvették a várost. Ezt követően gyakorivá váltak a gránátbecsapódások. Különösen az 1995. május 25-i marad emlékezetes, amely az óváros központjában 71, többségében az iskolaév végét ünneplő fiatalt pusztított el.
A Daytoni békeszerződés aláírása (1995) óta eltelt időszakban a város lassan, nemzetközi segítséggel épül fel az évtized első felének viharaiból.
[szerkesztés] Gazdasága
Tuzla fontos iparvárosnak számít. Legfontosabb üzemei a következők:
- Termoelektrana Tuzla: Bosznia-Hercegovina legnagyobb szénerőműve öt blokkal és 780 MW összteljesítménnyel
- KREKA: a környező külszíni fejtéseket igazgató vállalat
- HAK (Hloralkalni kompleks): klórkémiai gyár
- SODASO: só alapanyagú termékeket előállító vegyi üzem
- Fabrika deterdženta (Mosószergyár)
- Tehnograd: építőipari cég
- SOLANA: sóból készült termékeket előállító gyár
Az üzemek a boszniai háború alatt kénytelenek voltak részleges kapacitással termelni. Háború előtti teljesítményüket a mai napig sem érték el.
A város a Tuzlanska banka (Tuzlai bank) székhelye.
[szerkesztés] Közlekedés
Tuzla a Szarajevóból Banja Luka és a horvátországi Eszék felé vezető főközlekedési út leágazásán fekszik.
Vasúti kapcsolattal Tuzla 1886 óta rendelkezik. A vasúti közlekedés a háború óta rossz, a vonalak kihasználatlanok.
A várostól kb. 10 km-re fekvő egykori katonai repülőtér ma belföldi és nemzetközi repülőtérként működik. (IATA kódja: TZL)
[szerkesztés] Oktatás
Tuzlának 1976 óta egyeteme van. Lévén iparváros, a hangsúly mérnökök képzésén van.
[szerkesztés] Kultúra és sport
Tuzlán nemzeti színház, városi múzeum, és egy portrégyűjtemény is található. Kulturális és sportcentrumának neve Mejdan.
[szerkesztés] Turizmus
A város legnagyobb szállodája a 12 emeletes, 192 szobás Hotel Tuzla.
Based on work by